Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-26 / 47. szám

Ára 6 fillér Sékéicsatsa, 1935 február 26. kedd 82. évfolyam 47. szám igy gondoljuk Az elmúlt héten közel ötven kétsoros szürke f'anell ruhát rendeltek Budapest előkelő szabócégeiről. Szabás á la „Prince of Wales". Hwen igaz, miért ne rendeltek voln&? Vagy mi említésre való van azon, hogy néhány jóvágású pesti fiatalúr egy pillanat alatt meglátta (esetleg elképzelte) és megszerette a kétsoros szürke flanell-t. Ami valamennyire mégis érdekessé teszi ezt a ruha-ügyet, a tanulság, amely ime megint és nem tudjuk hanyedszor ékesen bizonyítja — Daiwin igazát. * Azért a walesi herceg más emléket is hagyott Budapesten, mint a daiwini tanba vetett hitünk megerősítését. Néhány napos tartózkodása alatt sok gesztusát kisérhettük figyelemmel és ezek — egytől egyig kellemesek, barátságosak, egyszerűek és közvetlenek voltak. Mind valószínűsítették, sőt igazol lók, hogy ez angol birodalom egyik első polgára nemcsak frázisként mondta oda a pesti mulató portásának, hogy „én is csak olyan közönséges ember vagyok, mint maga". S ha már sok mást nem is tanulhat el Budapest közönsége attól a polgártól, akitől gondolkodásban nem ia egy, de hét világ választja el, mindenesetre tanulhatott tőle — illemet. Nem halasztják őszre a választójogi javaslat beterjesztését A sejtő egy részében az a hir látott napvilágot, hogy a kormány a választójogi javaslat beterjesztését őszre halas?.tot!a. Ezt a híresztelést a legilletékesebb hely, a belügyminiszter cáfolja meg. Keresztes Fischer Ferenc belügy miniszter kijelentette, nem tud olyan szándékról, hogy a választójogi javaslat tárgyalása az ősire maradna. A kormány állandóan tárgyalja a pártvezetőséggel a javaslatot. Az olasz haderő március végéig fölvonul az abesszin határon (A B. K. tudósítója jelenti.) A Matin római ludósitójénak jelentése szerint valószínű, hogy Keletafrikéban az olasz gyarmatokon március végéig 25.000 főnyi olasz haderő fog cselekvésre készen álleni. Az olasz kormány terve az, hoay mindenekelőtt határozottan kéri Abesszíniáió! ax elégtétel megadását, ha pedig Abesszínia továbbra is vonakodnék, valószínűleg ultimátumra kerül a sor. Európa békéjét nem lehet biztosítani Anglia közreműködése nélkül — mondotta Schuschnigg Londonban Nincs szóHabsburgresfaurációról (A B. K. tudósítója jelenti.) Schuschnigg kancellár és BergerWaldenegg külügyminiszter szombaton este befejezték párisi tárgyalásaikat. Noha ezek konkrét megegyezéshez nem vezettek, ugy osztrák, mint francia részen nagy jelentőséget tulajdonítanak a tár gyalá3oknak, amelyek jelentékeny módon boizíjírnl. nak a politikai helyzet tisztásásához. Tegnap este a frar cia és osztrák rádióállomások Schuschnigg és Laval rádiónyilatkozatét közveti tették a megegyezésről. Mindkét államférfiú hangoztatta, hogy a párisi megegyezés reményt nyújt a béke jelentős megerősödésére. London Az osztrák államférfiak ma délelőtt kezdték meg tanácskozásaikat az angol kormánnyal. Még a tegnapi nap folyamán adott sajtónyilatkozatéban kijelentette Schuschnigg kancellár, hogy nem azéit ntazott Londonba, hogy pénzt kérjen. Ausztria nem akar többet senkitől koldulni, mondotta a kancellár és kiemelte, hogy Ausztria pénzügyi helyzete teljesen kiegyensúlyozott és külföldi segítség nélkül is ki tudja elégíteni szükségleteit. A mai tárgyalások előtt adott nyilatkozatéban az osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy az osztrák kormány egyáltalában nem foglalkozik az ország politikai szervezete megváltoztatásának gondolatával. A Habsburgok visszatéréséről sem lesz szó a londoni megbeszélések során. Európa békéjét akarjuk biztosítani és ez nem lehetséges Anglia közreműködése nélkül —, mondotta a kancellár. A Sunday Times hosszú cikkben foglalkozik Európa biztonságával és arra a megállapításra jut, hogy az osztrák függetlenségi egyezméy ellen főkép azt a kifogást lehet emelni, hogy nem gondoskodik az Ausztriára olyan tragikus békeszerződés módosításának lehetőségéről. Továbbiakban megállapítja a lap, hogy a jelenlegi állapotok ép oly kevéssé kielégitőek Ausztriára, mintahogyan nem azok Magyarországra sem. Kelet-Európának nem az a problémája, hogy óvakodj §k a változásoktól, hanem, hogy lehetővé tegye a megegyezésen alapu'ó békés változtatásokat. A Daily Herald szerint az osztrák egyezmény be nem avatkozási záradéka voltaképpen csak Németország ellen irányul és a nemzeti szocializmus befolyását van hivatva kizáró i. Ellenben ugy Olasz-, mint Franciaország, valamint a , kisantant fenn akarják tartani a beavatkozás jogét. Ugy kellene tehát a be nem avatkozási záradékot megszövegezni. hogy az bizonyos esetekben módot adjon Franciaországnak, Olaszországnak és a kisantantnak a beavatkozásra, egyben elüsse Németországot a beavatkozás lehetőségétől. Isten nélkül mit ér a polgári házasságfogadalma? Az Actio Catholica nagygyűlése (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Actio Catholica békéscsabai napja már szombaton este megkezdődött, a fetér zészlódiszben várta Békéscseba vendégeit. A vasárnapi program a plébánia templomban kezdődött, ahol Lindenberger János dr. epostoli kormányzó szentmisét mondott, majd a közönség tizenegy órakor a színházba vonult, melynek nézőíere pár perc alalt megtelt. A színpadon a vendégek és a kalholikus egyház papi és világi vezetői foglaltak helyet. A pépai himnusz eléneklése után Bartoss Ferenc korményfőtanácsos, apátplébános mondott megnyitó beszédet. Kiemelte, hogy az Actio Catholica nem ekar más felekezeteket témadni. Üdvözölte a vendégeket, Lindenberger János dr. t, Hunzár Kérolvt, P. Bangha Bélét, éa Domanek Pál dr.-f. Az első szónoK P. Bangha Béla volt. Megállapította, hogy a világi katolicizmus bevonulása az Actio Catholicaba nem mai keletű. A magyarok közül első hőse Szent István, aki apostola lett az országnak. Követője volt a történelem folyamén sok-sok utóda. — Mióta a rómaiak elismerték a kereszténységet — mondotta P. Bangha — az egyház védője és támasza az államhatalom lett, de azt u támogatást később egyes abszoluiisztikus'uralkodók túlzásba vitték, II. József mór irányítani akart, Nepoleon pedig egyenesen szembefordult ez egyházzal. Ilyen körülmények között XIII. Leo, az első fogoly pápa kimondotta: nem szükséges, hogy az egyház állami erőkre támaszkodjék, támaszkodjék a hívekre. Ez ax Actio Caiholika alapelve is. — Senki sem mondhatja, hogy Krisztus országának diadala nem függ őtőle. Minden ember tud — ha akar — a maga módján munkálkodni a siker érdekében. A bázis a katholikus vallásos öutudat,. amely magasabb, tisztább szellemi légkörbe visz fel. — A vallásnak mindig voltak vértanúi, most is vannak. Mexikóban és Spanyolországban százszámra gyilkolják a papokat és rettenetes kínzásoknak vetik őket alá, de azok emelt fővel mennek a másvilágra. Vannak élő vértanuk is, akik titkolják fájdalmukat titkolják, hogy csalódtak az életben és csak Krisztus keresztje előtt sírják el magukat. Vannak, akiknek csak a bün útjára kellene tévedniök, hogy könnyebb sorsuk legyen, de nem teszik. Hősök ök, a ma hősei. — A katholikus vallásnak sokat köszönhet a világ. A krisztusi felebatáli szeretetet jesztettük el ai férfi földön. Orszőgok látják hasznát papjaink felvilágosító munkájának. A kultura terjesztése évszázadokon át a mi vállainkon nyugodott. Semmi sem bizonyítja jobban vallásunk jelentőségét, mint az, hogy bár milliók vannak még — sejnos — a világon, akik hírét sem hallották Magyarországnak, de, hogy ki az az Árpádház! Szent Erzsébet, azt a föld egyetlen hivő katholikusának sem kell megmagyarázni. Huszár Károly ny. miniszterelnök beszélt ezután. — Sokan azért vesztették el hitüket — mondotta — mert nem látják az evasgélium ét vény elsülését az emberek között. Bennünk van a hiba, mert ha a vallás paran-