Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1935-02-24 / 46. szám
1935 február 24 ÖEKESMEGVEI KÖZLÖNY 5 Külpolitikai szemle Irta:. Lustig Géza Londonból jelenlik : Január huszonnyolcadikén megnyílt a szovjetek ezidei gyűlése. Molotov népbiztos hatalmas beszédben ismertette a tanácsköztársaság politikáját és Ifibbek között ezeket mondotta : „Beléptünk a nemzetek szövetségébe éspedig azért, mert a vélemény, melyet ezen intézmény felől téplállunk, jelentős változást szenvedett. Azok az elemek ugyenis, (célzás Japánra és Németországra) amelyek ott a hábcru szellemét lehelték, kiléptek belőle, ámde azok, akik jelenleg helyet foglalnak tagjai sorában, mind valamennyien, ki ilyen, ki amolyan okból, irtóznak a fegyveres összetűzés lehetőségétől. Igy aztán nem maradt számunkra egyéb hátra, mint az, hogy levonjuk a végső következményt az edolt hely.étből és noha egy pillanatig sem áltatjuk magunkbt azzal, hogy a népszövetség mostani formájában alkalmas a béke megóvósára, csatlakoztunk ahhoz a gondolathoz, amelyet Wilson ültetett el palántának. Tettük ezt pedig annyival inkább, mert a beréli viszony, amely bennünket Francia országhoz és Frtnciaorezégcn keresztül Angiiéhoz lárcol, ugyancsak parancsoltak." Képzelhetni, milyen fancsali képet vághatott Simon, amikor ezeket a szavakat betűzte. Uccu neki I A!ig hült ki a pecsétviasz azcn a makulatúrán, emelyet Lavel nógatására alt firkantott, máris akadt olyen golyhó, eki komolyan vette. Anglia ciróka- marókét játszott Franciaországgal ée ime a következ meny I Vissza ez égési I — fujjék már ez angolok telitüdővel. És joggal fújják. Mert a franciaorosz barátság — ez tiszta sor — háborúra vezet. La polilfque russe est sujelte eux hantises: az orosz politikát rémiétások vezetik. Ezt a járlatot nem kisebb legény állította ki, mint ema bizonyos Metternich herceg, akinek a tilsiti szerződéstől a bécei kongresszusig nyúló időben elég alkalma nyílott megfigyelni, hogyen változik esetrőlesetre a szláv lélek felszíne. A világháború után — mindnyájan emlékezünk rá — az a rögeszme szállotta meg ezt a lelket, hogy Anglia és Franciaország a vesztét akarja. Hiába figyelmeztelte Csicserin Lenint, hogy sem Angliának, de legkevésbbé Franciaországnak nem állhat érdekében egy olyan fegyvernök megsemmisítése, akire az európai egyensúly fentarlása végett múlhatatlan szükségük lészer. Repalloben barátságra lépett a Szovjetunió a leigázott Németországgal és mindeddig, amig Hugenberg éfélkegyelmessége bugylibicskával ét nem szúrta a hályogot, mely látásét zevarta, vekon követte a cin borát. Mégcsak tavaly is, annakidején, amikor Barthou Genfben Simonnal csülökre menni készült, ugy irt a Pravda az angolokról, mint olyanokról, akiknek egyetlen vágyuk a németeket s a japánokat a szovjetunió ellen keresztes hadjáratra felbérelni. Amig az igézet tartott, a szovjelunió politikája egyben merült ki.- hogyan akadályozza meg Németország csatlakozását azokhoz a hatalmakhoz, amelyek a szovjet ellen hajtóvadészatot akarnak rendezni. Evégből, mikor nyílI I Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkel is kapható É® OPSTEI bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut26.sz. Kedvező fizetési £o> könnyen halad Qkmatalpa száras marad tan, mikor titokban, elgárcsolt minden olyan kezdeményezést, amelv — és ennek a lehetősége adva volt az 1925 tői 1930-ig ter jedő szakban -• a francia-német megbékülést eredményezhette. Hogy Németországot Franciaország ellen uszilsa, ugyanazt telte, amit a lizer kilencedik század elején Novosilcov tett .Poroszországgal: minden tétet duplázott és ilyen módon sikerült neli szövetségesét megóvni azoktól a csapdáktól, amelyek Párizsben leselkedtek reája. Ám egy szép napon fordult a kccka. A nemzeti szocializmus győzött Németországban és vele együtt az a gondolat is utat tört, hogy a terjeszkedés iránya kelet felé mutat, Oroszország szivébe. Most Franciaország helyeit Németország tölti be a mumus szerepét. Hogy aztán igaz é vagy se a hódítási vágy, amit a Kreml hatalmasságai a nemzeti szocializmusnak felrónak, meg aztán igazé vagy se, hogy a német előnyomulá8nak csak Frarciaország segítségével lehet elébe szegülni, ennek a firtatása nem mireánk néz. Minket ezúttal csak az az egy érdekel, hogy a szovjetunió elkerülhetetlennek tartja a leszámolást Németországgal s — ehhez a balhiedelemhez szabja minder lépését. Politikéja tehát abban csúcsosodik, hogy a jövőben ugyanugy, mint a múltban, tátva-nyitva tartsa a francia-német viszályt és ne engedje beheggedni a?t a sebet, amelyen át Európa vére lassanként elcsorog. A mullban e célra a németek szövetségét használta fel, ma pedig a franciákét. A különbség mindössze csak fokozati, mert a veszély, amelyet a nemzeti szocializmus jelent számára, valamivel nagyobb, de főleg kézzelfoghatóbb, semmint az, amelyet a francia angol koalíció mögött csak sejtett, de alig érezett. Innen van az, hogy a Szovjetunió egy év óla állandóan beleüti az orrá! az európai kérdések darázsfészkébe, amit ezelőtt csak nagyritkán, akkor is óvatosan tett. Egyre bőkezűbb ajánlatokkal halmozza el Franciaországot, anélkül, hogy számot vetne azzal, micsoda utórezgések kelnek az ilyen vaskos szerelmi ömlengések nyomában azokban, akiket — kikosarazott. A frencia diplomácia egyelőre hüledezve vette tudomásul ezeket az áradozásokat és a felajánlott véd- és dacszövetséget igyekezett összhangba hozni a partitura egyéb szólamaival. Amda a véd- és dacszövetség nem mindenki, hanem egyedül Németország ellen alaphanggá lépett elő a francia-orosz duettban és aki a keleti paktumot, a keleti paklumhoz fűzőit francia pótlékot, a locarnói paktumhoz bigyesztett orosz módosítást figyelemmel át böngészi, íziben látja, hogy ^ a Síovjelunió állhatatosan egy célra tőit: bekeríteni Némelországot, ugy ahogy 1914-ben bekerítve volt. Még Középeurópában is érezhető ez a sóvár gyűlölet. A szovjetunió itt is egybe boronálta, egybe toborozta azokat, akiknek Pertinex a „kötőszövet" szerepét utalta ki, vagyis mindazokat, akik Németországra fenekednek és bizony Lavalnak alaposan fel kellett gyűrnie a gatyája szárát, hogy a kisentente ellenállását a római paklummal szemben megtörje és csak ugy sikerült rendet teremtenie, hogy a francia-orosz szövetség közeli megpecsételését ígérte. Da hogy el ne kalandozzunk oda, ahol mór esek feltevések adhatnak irányt, elégnek gondoljuk arra a játékra reá mutatni, amit a szovjet-diplomácia a leszerelés kérdésében üzölt. A szovjet-diplomácia nemcsak arra vette rá Franciaországot, hogy szakítsa meg a tárgyalásokat Németországgal, hanem odáig vetemedeti, hogy a szankciók alkalmazását sürgette, szóval preventív háborúra tüzelt. És amikor Anglia megneszelte a dolgot, megpróbálta a törött cserepeket összeragasztani. Ki volt az, aki Barthou hóna aló nyúlt Genfben, hanemha Litvinov? S amikor Laval, elkanyarodva a csapásról, amelyet Barthou vőgolt, Németországhoz közeledett, ki volt az, aki elődjének példáját dörzsölte ez orra alá? Megint csak L'tvinov, És melyik kormány szavazta meg hatra-vakra azt a költségvetést, amelynek 82%a a fegyverkezés céljait szolgálja? Tessék csak elolvasni Tuchacsarskij jelentését, amelyet 1935 január 30 ón a szovjetek gyűlése elé terjesztett. „Az utóbbi időben — mondotta a partizán háborúk legnagyobb hadvezére, a vörös sereg báfvőnya — nagy előhaladás mutatkozik az aviatika terén. A hatodik kongreszszus óta a légi haderő 330%-kaI gyarapodott. A gépeknek nemcsak a számát, de a minőségét is feljavítottuk. A 'ankok száma 760%-ktl nőit két esztendő alatt, a gyorsaságuk pedig megháromszorozódott. Ágyuparkunk a legnagyobb s a legtökéletesebb az egész világon, a drótnélküli távíró jelentőségét kellőképen értékeljük és ez abban is megnyilvánul, hogy a készülékeket egyre sokasítjuk. 1934 folyamán befejeztük azoknak az erőműveknek az építését, amelyek a Balti és a Fekete tenger partjait ellenséges támadásoktól védik 8 Murmansk, nemkülönben Vladivosztok tóján megkezdettük azoknak a várőveknek az építését, amelyek biztosítják csapataink felvonulását a messzi keleten. 1934ben az előirányzott 2400 millió aranyrubel helyeit 5 milliárd aranyrubelt fordítottunk hadicélokra. 1,400.000 emberünk van fegyverben, de ez a létszám mozgósítás esetén nyolcmillióra emelhető. Egyszóval helyben vagyunk