Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-23 / 45. szám

1935 február 24 BEKESMEGYEI KöZLürvY 23 PA ÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 24b. Egy kaszinó kulisszái mögül A kaszinók : komoly vállalkozások, de babonásak ők is, akárcsak a játékos Blanc apó egyetlen játéka a rulettnél — Kik a játékkaszinók gazdái A kaszinó komoly üzlet, de azért éppen annyira babonás, mint a játékos. Montecar'oban mindenki ismeri a bűvös rulettgolyó histó fiáját. A kaszinó rulettermében „dol­gozott" egy asztal, amely hosszú éveken ót mindennap kihozta a maga sok ezer frankos hasznát. Minden baizlaihin minden asztalról külön folyószámlát vezetnek, akárcsak a ban­kokban a különböző üzlet­ágakról. Valamennyi asztal között legna­gyobb jövedalme volt annak, amely az első teremben a jobboldali be­járatnál állott. Ei az asztal az év folyamán ötszázezer frankkal töb­bet „hozott", mint akármelyik má­sik. Feljegyzések szólnak arról, hosy Carpentier, a francia boxbaj­nok, Puccini, John D Rockefeller, Edgár Wallace, D juglas Falrbanks, Alfonz spanyol kirólv, Hans A>­bers, a német mozisztár jelentős összeget vesztettek itt. Edj« Wallacs vesztesége meghaladta a százhúszezer frankot. A kaszinóban az a legenda élt. hogy ennek az asztalnak a fehér golyója hozza a szerencsét. Éjszakákon, amikor véget ért a játék, páncélszekrénybe zárták a golyót. E?v napon aztán eltűnt. Kiugrott a rulettből és nyoma veszett. Tűvé tették ért* ez egész kaszinót. Nsm találták. E'tőlja nap 1ól kezd/e az asztal „letöri." Nip­ról napra vesztett. Amerikéban <-gy milliomosnál jelentkezett egy f'ancia, aki a ka szinó volt krupiéjának adta ki ma­gét. Elmondotta, hogy: nála van a csodagolyó, öt­venszer dollárért adja el. Közben azután kisült, hogy a „montei krupié" még más hat mil­liomosnak adta el « „csodagolyót". Mire az emberek ráeszméltek, hogy becsapták őket, a szélhá­mosnak már nyoma veszeti. A mult év novemberében — a téli szezon előtt — nagytakarítást rendeztek a kaszinóban. És a fű­tőtest rácsa mögött megtalálták a „ciodagolyót". hevert másfél évig a talizmán. Ünnepélyesen he­lyezték vissza a cilinderre, sajnos nincsenek még hireim róla, hogy azóta nyer-e megint az asztal... Francois Blanc, a kaszinó meg­alapítója is babonás ember volt. Az volt a babonája, hogy — neki nem szabad játszania. Azt szokta volt mondani: „Rouge perd et Noir psrd, mais c'est toujours Blanc gui gagne..." Ez a szellemes francia szójáték magyarra lefordítva annyit jelent: Vörös veszít, Fekete veszít, de Fehér (már t. i. Bíancj mindig nyer. É'etében egyszer játszott. Még pályája kezdetén, amikor Frankfurt mellett Homburgban dol­gozott, megérkezett oda «gy francia divatárusnő. Madame Blanc 250 frankért szeretett volna egy kala­pot venni nála. Blanc ur sokalta a pénzt, azt mondotta hitvesének: megpróbálja kinyerni. Az öreg ur elkezdett játszani az egyik asztal­nál. Hoay megnyerje a „kalapra valót". Nyolcvanezer frankjába ke­rült a „kísérlet". Madame Blanc kalapja — ennyibe került... A Blanc családnak ma már sem­mi köze sincs Monté Carlohoz. Hatalmas nyereséggel vonu'tak ki onnan. • Évekkel ezelőlt Sir Basil Sacha•• rov vásárolta meg a részvények többségét. Sacharov eredetileg gö­rög ember. A cári Oroszországban lelt sokszoros milliomossá. Ma fő­részvénvese az angol Armstrong and Wickers municiógyárnak. Amikor megkapta az angol ne­mességet, az angol kormány kikö­tötte, hogy montecarloi részvényeit el kell adnia. Egy angol báró nem iehst j it ékbank-tulajdonoi. A részvénypakettet a lengyel Rad" ziv'H herceg vette meg. Ő a tulajdonosa most a mon­tei banknak. Illetve csak a rész­vények többsége van a birtokában. A minoritáson a monacoi fejede­lem, egy nizzai bank. több párisi újságíró, azulón előkelő francia politikusok osztoznak. Kevesen tudják, ho*y az ame­rikai vasulkirálynak van kaszi­nói érdekeltsége a Riviérán. Fia : Frank Jay G">uld milliókat fskte­tett a nizzai Casino M^diterannée építkezésébe Érdekeltsége volt já­tékbankoknál Citroennek, a tönkre­ment autó nobi! királynak Í3, aki azonban vesztett még e játékban­kokban is. A francia ka ?zi nóknál álta­lában görög fesőrökn ak van állandóan nagy érdekeltsé­gi. Zografos — husz évvel belőtt öt frankokat kért kö'csön a Qjar­ter Litinban - milliókat dob bele uj és uj bankokba. Mesélik róla, hogy a baccaratnál nem riad visz­8Z" egv kis „flótótól" sem . . . San Remoban két milanói szín­házigazgató — Suvini és Zerboni — a főérdekeltek. A zoppoti ka­szinó érdekeltsége évről-évre gaz­dát cserél. De akik ma benne vannak, azok is szorgalmasan néznek uj „bolt" után. A romá­niai jétékbankokat árlejtésen ad­ják bérbe. Az évi bér 6-7 millió lei. A jövedelem husz százalékét a hadirokkantak kapják. Azosztrák kaszinóban a több­ség az állam kezében van. A jövedelem meghatározott része álla mi ellenőrzés mellett jut el oda, ahova a kaszinó részére ki­adott koncesszió meghatározza. A pénzügyminisztérium ésaz adóható­ság emberei állandóan ott vannak a játékteremben és a leszámolás­nál ők „csinálják a kasszát." Nekik viszont — azemély sze­rint — nincs is hasznuk a játék­ból. Ezért figyeltem meg többször: milyen boldogan mosolyognak, ha valan-lyik játékosnak kedvez a szerencse. . . Különben ennek még az öreg Blanc is örült. A nagv nyereség mindig a legjobb reklám egy já­tékkaszinónak ..: Komoly, nagy szövetkezet kirendeltségeinek ve­zetésére keres Magyarország minden vármegyé­jének székhelyén megyei, a járási székhelyén járási vezetőket, valamint minden községben megbízható helyiképviselőt. Ágazatok: Ipari osztály : Mindennemű közmunkák, építkezések, közszállitáso!< vágzíseés vállalása. Áruosztály: Mindennemű cikkek, áruk országos képviselete. Kölcsön osztály: Közvetítünk házra, földbir­tokra kölcsönöket. Mezőg tzdasági osztály: Mezőgazdasági termények vétele, eladása. Bor Qsztály: Saját budapesti kiméréseinkben a ter­melők borait magas áron eladjuk. Biztosítási osztály: Mindennemű biztosítások megkötése. Jogügyi osztály I ügyvédi irodánk peres és egyéb ügyekben eljár. Munkaközvetítő osz­tály : Vidéki tagjaink részére megbizható he­lyekre házfelügyelőket közvetít. Csakis megbiz­ható urakat bizunk meg képviseletünkkel. Nagy kereseti lehetőség. Ajánlatokat : (válaszbélyeg­gel) Szövetkezet, Budapest, Salétrom-ucca 9. cim alá kérjük küldeni. CSABA MOZGÓ Február 22-23-24-én, péntek fél 7, fél 9 szombat fél 7, fél 9, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 Vasárnap as 1 érai elóadás zóna ! Szőke Szakáll, Bársony Rózsi, Verebes' Ernő, Halmay Tibor, Dénes György uj magyar filmje Kitűnő vígjáték, mulatságos mese arról," hogy az öregek sokszor jobban meg­á lják helyüket, mint a fiatalok Nápolyi emlékek Miki a kalózok réme A ruházati ipart a tavalyi hossza nyár tette tönkre Az ipartestület évi jelen­léséből A ruházati iparosok általában a szakma fokozott nehézségeit panaszolják. Emek főként két oka volt; az egyes szakmákon belül az iparüzők számának tetemes meg­növekedése, másik oldalon a cse­kély rendelési mennyiség. A láb• belikéizitő iparosoknál az a hely­zet, hogy 1925 évtől évenkint tiz-!izenkettővel szaporodik az iparüzők száma. Ebben a szak­mában a nyugodt üzleti irányzatot még tsulyosbitotia az abnor­málisan hosszú nyár is, aminek következtében az őszi szezon úgyszólván teljesen elma­radt. Körülbelül hasonló volt a hely­zet a férfi- és nőiszabó iparban is. A gyenge tavaszi üzletet követte a hosszú, csaknem novemberig tartó nyári időjárás, amely a remélt őszi üzletet majdnem megsemmisí­tette, úgyhogy erőltetett árak és feltéte­lek mellett is a forgalom nagyon kicsi volt. A szücsipar helyzetét ugyan­csak az időjárás ..befolyásolta hát­rányosan s a forgalom általában a mult évi alatt maradt. Ugy a Iábbelikészitők, mint a férfiszabó és szücsipar a mult év­ben is résztvett különféle közszál­litásokban, amelyeknek minden­kor pontosan megfelelt. A férfi- és nőikalapos iparban különös jelenség, hogy bár itt a kedvező időjárás folytán a forga­lom megvolt, amit a nőika'apo­8oknál a divat is előnyösen befo­lyásolt, mert a fejkendőt csaknem tel­jesen kiszorilja a kalap és ma-holnap a legeldugottabb falvakban is kalap kerül a női fejekre, a szakmabeli iparosság mégsem ért el jelentősebb ered­ményt. Ennek az oka pedig az egymás közötti kímé­letlen verseny, amely addig fajult, hogy igen so­kan önköltségi áron alul adták el termékeiket. Igy aztán hiába volt a nagy kereslet, hiába adtak el sok kalapot, az iparosok nem ke­restek rajta semmit.

Next

/
Thumbnails
Contents