Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-22 / 44. szám

rl935 február 22 BEKESMEGYEI h 0ZL0NY PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 24a. Egy kaszinó kulisszái mögül Milliárdok vannak érdekelve a játékbarlangokban — Hogyan cserélt gazdát Monté Carló ? — Kik részesülnek a kaszinók jövedelmeiből ? Harmincmillió frank névleges alaptőkével alakult meg pontosan ötven évvel ezelőtt a montecarloi kaszinó uj részvénytársasága, azon­ban az érték, amelyet ennek a részvénynek többsége jelentett, sokkal többre rúgott mér akkor is. Hozzávetőleges nzámitás szerint fz európai játékkaszinókba a különböző vállalkozók tíz­tizenöt milliárd svájci frankot invesztáltak. Es ez a tőke meg is hozza bő­ségesen kamatait. Hiszen egyedül Monté Carlo évi adminisztrációja husz millió franknál többe kerül még ma is évente. A mult század közepén, amikor Francois Blanc tárgyalásokat kez­dett a mona'coi fejedelemmel, a mor.acoi vár hercegi testőrsége egy káplárból és három közlegény­ből állott. Még ezek is rongyos egyenruhát viseltek... Ma : kék zubbonyon vörös boj­tok pompáznak Monaco katonáin. Pofoncsapott kalappal flangéroz­nak a tisztek és közlegények. A „hadsereg" huszonkét tisztből és nyolcvan közlegényből áll. Erede­tileg tizenhattal több tagja volt a diszes ármédiának, de az általá­nos gazdasági viszonvok miatt a létszámot redukálták. Talán ez az egyetlen hadserege az entebtenak, ahol keresztül­vitték a leszerelést. A hadsereg minden költségét e kaszinó fedezi. Dd a kaszinó fizeti az uralkodó civillistóját is, erre a célra 1.250.000 frankot vesznek fel minden évben a költségvetésbe. Ugyanennyi azonban az uralkodó herceg jövedelme a birtokéban lévő 5000 darab részvény után is. Monacoban senki nem fizet adót. Az állami és községi adminisztrá ciő minden költsége a kaszinót terheli. A polgármestertől kezdve az utolsó késbesitőig mindenkit a kaszinó fizet. A kaszinó utalványozza a püs­pök járandóságát és a tanárok fi­zetését is. Neki kell viselnie az igazságszolgáltatási költségeket, ezek alól azonban ujabban ugy menekül, hogy — a gonosztevőket •egyszerűen áttoloncoltalja Francia­országba . ..' Az igazgatóság és a magasabb tisztviselők fizetése évenkint körül­ijeiül egy millió frankot tesz ki. A „.technikai személyzet" (ide tartoz­nak a krupiék, játékmesterek, fel­ügyelők, -detektívek) dotációja na­gyobb. A színház fenntartása, hangversenyek, mulatságok, lóver­senyek, ünnepségek rendezése mintegy másfél millióba kerül. Az­előtt vesztő játékosok úgynevezett ^,viatique"-et kaptak, hogy haza­utazzanak. Egy időben erre a célra kétszáz­ezer frankot vettek fel a budgetbe. Blancék idején gavallér volt a bank. Mos! a viai'qua fizetését egyszerűen beszüntették. Legnagyobb tétele a monte­carloi kaszinó költségvetésé­nek a francia lapok szub­venciója. Egész csorró zuglap jelenik meg a Riviérán s ez mind — zsarol. A nagy lapok tekintélyes összege­ket kapnak. Vezet az a párisi lap, amely évi százezer frankot kap azért, hogy az „időjárás" rovatá­ban közölje, milyen az idő Monté Carloban. A kaszinó csak a francia sajtót szubvenc'oaálja, más orszá­gok lapjaival nem törődik. Néhány angol lap rivierai tudósítója része­sül csak évi tiz-huszezer frank tiszteletdíjban. Nizzában hatvannál több olyan lapot nyomnak, amelynek létalapja: Monté Carlo... Ha nem kapnak elég pénzt, szines riportot írnak az ön­gyilkosok temetőjéről, amely a valóságban nem is létezik. Akadtak olyan zu? hírlapírók is akik ártatlan puffanó-gömböke durrogtattak a montecarloi park ban, ez'án pléhpofával megjelen tek ez igazgatóságnál és — rész leteket kértek a „bombamerény létről." A rekordot az a — különben neves — párisi újságíró tartja, aki szövetkezett egy amerikai korvett kapitányával és megüzente a kaszinónak, hogyha nem fizet, délután „bombázni fogják" Monté Carlot. A kaszinó — fizetett és az eset­ről a lapok nem írtak egy szót sem. ötvenezer frankba került a „bombázás" beszüntetése. Zsaroló könyvek és röpiratok egész légiója jelenik meg. Azelőtt a kaszinó összevásárolta ezeket, most — mőr nem törődik velük. Az életfogytiglani fegyházra itélt H. Papp Imrét jogerősen felmentette és szabadlábra helyezte a szegedi tábla (A B. K. tudósítója jelenti) A B. K. tegnapi számában meg­írtuk, hogy a csökmői gyilkosok bűnperét kedden reggel kezdte , tőrgyalni a szegedi tábla Hubay­tsnácsa. Az Ítélet kihirdetését szer­dára tűzte ki a fellebbezési bíró­ság, Horánszky Miklós dr. főügyész­helyettes azonban több kérdés tisztázása végett szükségesnek tar­totta még az iratok további ismer­tetését. ítélethozatalra igy csak délután négy órakor került aor. A vád lottak az előszobában vőrakoz­tak, hangtalanul, magukba ros­kadva. A gyulai törvényszéken életfogytiglani fegyházra itélt ha­dirokkant vádlott, H. Papp Imre hirom vádtolt­társitói távol, külSn, mankóul szolgáló vékony botját görcsösen szorongatva ül egyssé­ken. Itt van id H Papp István, aki Imrével együtt fia a me» 3vil­kolt id. H. Papp Istvánn ak. Őt a törvényszék felmentette. Éi itt van­nak a meggyilkolt ember unokái : H. Papp Károly és ifj. H Papp István, a gyilkosság tulajdonkép­peni elkövetői. Nagy közönség jelenlétében, fe­szült csendben kezdte Hubay tanácselnök a tábla ítéletének ki­hirdetését. A kir. ítélőtábla az el­sőbiróságnak H. Papp Károly, ífj. H. Papp István, és H. Papp Imre vád­lottakra vonatkozó részét megsemmisíti és az első két vádlóit cselekmé­n ét a gyilkosság vádjával szem­ben felmenő ágbeli rokonon elkö­vetett szándékos emberölés bűn­tettének minősíti, de bűnösnek mondja ki őket rablás bűntetté­ben is és ezért H. Papp Károlyt 14 évi, ífj. H. Papp Istvánt pedig 8 évi fegyházra ítéli, a törvényszék 15 évi, illetve 10 évi fegyházbüntetésével szemben. A büntetésből 1 évet és 4 hóna­pot kitöltöttnek vesz a bíróság. H. Papp Imrét azonban a gyilkosságra való felbnjtás vádja alól felmenti a tábla és elrendeli azonnali szabad­lábrahelyezését. A mankójára támaszkodó hadirok­kant embert a felmentő ítélet hal­latára egész testében rázni kezdi a heves zokogás. Végűi a törvényszék Ítéletének íd. H. Papp Istvánra vonat­kozó részét helybenhagyta a tábla, igy az ő falmentése jog­erői lett. A vódlottak hangos zokogás közben nyilatkoztak az Ítéletre. Az elitéltek semmiségi panasszal él­tek, a falmentett két vádlott meg­köszönte az Ítéletet. A védők szintén semmiségi panasszal éltek az ítélet ellen. Horánszky Miklós dr. főügyész­helyettes a felmentett vádlottakra vonatkozó ítéletet tudomásul vette, amely igy jogerős lett, a másik két vádlott terhére azon­ban semmiségi panaszt jelentett be a kúriához. Ü — ismét állandóan kapható • GRIGOLON csirketelep őr-ucca 12. szám ala,t>. — Telefon : 29. szám. Az élelmezési iparok helyzete Az ipartestület évi jelentéséből (A B. K. tudósítója jelenti.) Az élelmezési iparok helyzetében általában aránytalan mértékfi rosszab­bodást találunk. A malomipar tevékeny­ségét külföldön a magas behoza­tali vámok, belföldön pedig a lisztforgalmi adóváltság és a mal­mok általános forgalmiadójával kapcsolatos ellenőrzések és a hi­telválság akadályozták, olyan hely­zetet teremtve, hogy e valamikor legvirágzóbb és közgazdasági éle­tünkben mélyen gyökeredző ipar­águnk vagy teljesen el fog sorvadni, vagy egészen eltűnik közgazdaságunk mezejéről. A sütőipar helyzete nem ke­vésbbé súlyos. Itt a közönség fo­gyasztóképességének nagymérvű csökkenése, valamint az úgyne­vezett házikenyérsütés és a csempészett lisztek feldol­gozása és forgalombahozása okoz katasztrofális károkat. Da komoly nehézségei vannak a sü­tőiparnak a lisztbeszerzés terén is, mert a malmok csak készpénzért árusítanak, olyan sütőiparos pedig ma már nincs, aki bevásárlásait készpénzért eszközölhetné. A mészáros- és hentesipar az utóbbi évekhez viszonyítva szintén erős visszafejlődést mutat. A szak­ma érdekei védelmére a mult év­ben erőteljes akciót indított meg, amelynek eredménye lett az országos hirö c labai kol­bász hatósági védjegyzése, valamint a zsiregalízáló telep fel­állítása észsirmárkázása. E? utóbbi a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. telepén és vele érdekközösségben történik. A márkázás által a bé­késcsabai zsír exportképessé válik és minden remény megvan arra, hogy hentesiparosainka márkázott zsírral belekapcsolódhatnak a né­met zsirexportba s ezáltal a gaz­daközönség nagy sertéskinálatát fel tudják majd venni. A cukrásziparban az évek óta tartó stagnácíó a mult évben tovább mélyült. A szakmában a forgalmat úgyszólván kizárólag a pár hónapos fagylaliszezon adja. A vendéglősipar bajai közisme­retesek és a magyar középosztály leromlásával vannak összefüggés­ben. Egyik legnagyobb sérelme a szakmának a gombamódra szaporodó ter­melői kimérések versenye, amellyel a sokféle adóval megter­helt vendéglősipar lépést tartani nem tud és megfelelő védelmi rendelkezések nélkül el kell pusz­tulnia.

Next

/
Thumbnails
Contents