Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-14 / 37. szám

Ára 6 fillér ESMEGTEIEOZLO Békéscsaba, 1935 február 14. csütörtök 62. évfolyam 37. szám Gömbös Gyula miniszterelnök csütörtökön este félkilenc érakor mondja el rádióbeszédét Ígtí gondoljuk A spanyol bikaviadalok látoga tottséga erősen megcsappant. Ami nem elszomoritó tény, mert ebben a véres és erőszakos világban ez az első és egyetlen jelenség, ami arra mutat, hogy a világ egyik szögletén ha nem is unták még meg, de már unni kezdik a vér mindennapos látványát és e látvány élvezését. Az élelmes impreszáriók azonban uj szenzációról, uj atrakció ról gondoskodnak, hogy ébren tarlsék a spanyol nemzeti sport nemes szenvedélyét. Az uj atrakció: a női toreádor. Szegény bikának ugyan majdnem mindegy, hogy férfi, vagy nő szurja-e szivén, miután apró nyilakkal és lándzsákkal már agyonkinozták és eléggé harcképtelenné gyengítették. De nekünk, távoli nézőknek, a hir hallóinak még sem olyan jelentékte len az, hogy a nők mér a toreádori mesterséget is elveszik a férfiak elől és hogy a spanyol mér nem a viadal és a vér, hanem a toreádornő kedvéért keresi fel az arénát. A női toreádor szereucsére még elég ritka és kivételes tünemény s igy korai lenne bármilyen szempontból is véleményt mondani és állást foglalni n nők uj munkaterületét illetőleg. Dd a viadalok közönségének uj érdeklődési iránya mégis megnyugtató fénvpont, ha apró is — az emberi jövő reménytelen sötétségében. Mert a spanyol úrfi ma bikaviadal helyett moziba jár, vagy rádiót hallgat, esetleg egy másik, majdnem olyan véres arénában futballozik. A mozi és a rádió a sporttal és a természetlátással együtt ugy létszik, békésségesebb nemzedéket nevel, békességesebb életbeosztást. szórakozást és munkaalkalmat teremt, mint amilyenben a büszke népnek eddig része volt. A toreádor pedig van olyan ügyes és az igazi spanyol férfihoz méltóan erős is, hogy a po rondot nem ezért engedi át a szenyóránák, mert kiszorították onnan, hanem azért, mert ugy véli, több dicsőség s ami ezzel jár — arany már nem terem számára ott, ahol a pénztár mind kevésbé jelzi jónak az üzem menetét. Dolgozzék a nő, az ő dicsőségét nem arannyal, hanem dallal mérik. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma Még két évi szünetelést kér a második csabai mozi engedélyese (A B. K. tudósítója jelenti.) Özv. dr. Molnér Jánosné mozi engedélyes jogosítványát — mint ismeretes — ez év szeptember haváig szüneteltetheti a belügyminisztérium döntése szerint: A második békéscsabai moziengedély birtokosa már most biztosítani kívánja az eddigi állapot fenntartását és a szüneteltetés idejének további két esztendőre való meghosszabbítása végett a szükséges közigazgatási eljárást megindította. Kérvénvét a békéscsabai rendőrkapitánysághoz adta be, mely azt véleményezve terjeszti fel a minisztérium engedélyügyosztályéhoz. Keresztes Andor rendőrtanáceos javaslatának megtétele előtt a város véleményét kérte ki arra nézve, hogy Békéscsaba közönségének igényeit egy mozi működése kielégíti e, vagy pedig kívánatos a lakosság érdekében a második kiadott engedély felhasználásával még egy mozi üzembehelyezése. A város válaszát rövidesen megküldi az álíamrendőrségnek, melynek megérkezése után határoz a kapitányság vezetője a kérvény további sorsáról. Zárt tárgyaláson folyik a trafikrabló biinpöre (A B. K. tudósítója jelenti.) A törvényszék Patay-tanécsa ma kezdte tárgyalni Horváth Sándor bünpörét, aki az ősszel özv. Pólya Sándorné Vilmos császáruti Irafikosrőt meggyilkolta és kirabolta. Horváth éjfél tájban, amikor Pólyéné zárta a trefftot, pezsgős üveggel sújtotta főbe az asszonyt, majd szénlapáttal és fadarabbal addig verte a fejét, amíg meghalt. Ezután a pénztárban talált 970 pengőt magéhoz vette. Másnap a detektívek elfogták és megtalálták nála az elrabolt pénzt. Horváth a bizonyítékok súlya alatt bevallotta tettét. A tárgyaláson Horváth reszketve állott bírái előtt. Mindjárt a tárgyalás elején az ügyész zárt tárgyalás elrendelését kérte. Fölvonulnak a tanuk a bankrablók pőrében (A B. K. tudósítója jelenti.) A bankrablók főtórgyalésának második napján a szünet után Minnich Károly dr. egyetemi tanár terjesztette elő szakértői véleményét a bankrablók áldozatainak sérüléseiről, majd vitéz Komlóssy Ferencrendőrfelügyelőfegyverszakértő terjesztette elő véleményét. Megállapította, hogy a banditák között Radovics volt a legelszántabb, mert valamennyi halottat és sebesültet az ő Gasser-revolverének golyói értek. A bankrablók fegyverkollekciójánél veszedelmesebbet ma nem is lehet Magyarországon összeállítani. A ni ; tárgyaláson megkezdték a sértettek és tanuk kihallgatásét. A tárgyalás elején a védő kérte, hogy az elnök vétesse le a bilincseket a vádlottakról. Az elnök kijelentette, hogy a fenyegetőző Radovicscsal szemben továbbra is fentartja ezt az intézkedést, Tari és Szepesi kezéről azonban levétette a bilincseket. Ezután a tanuk kihallgatására került a sor. Engel György banktisztviselő, aki a támadáskor a helyiségben volt, csak arra emlékszik, hogy amikor Tari és Szepesi rájuk rontott, a pénztáros hirtelen becsapta a kasszát és menekülni kezdett a helyiség hátsó kijárata felé. Azután ő is leguggolva hátrált a főnöki szoba felé, ahová bemenekült. Hogy azután mi történt, azt nem látla. Tóth József bankaltiszt, akit a Vadász utcában raboltak ki Teriék a következő tanu. Kétezer pengő értékű ezüstpénz volt nála, egyszerre csak azt érezte, hogy hátulról meglökték, kirántották kezéből a táskát, bedobták azt az autóba és elmenekültek. Jobban István bankaltiszt elmondotta, hogy amikor a Széchenyi-uccában haladt, hirtelen jobb karján ütést érzett, lerántották válláról a táskát, a földre lökték és utána két lövést adtak le. Mind a két golyó megsebesítette. Ritnyovszhy István texisoffőr látta ezt a jelenetet és a menekülő autós banditák után ment, fel akarta őket tartóztatni, ekkor a kocsiból feléje lőttek. Tovább üldözte őket és az Országház-téren még kélszer lőttek rá a banditák. Hölzl Béla sofför szintén a Széchényi-ulcai támadásról tett vallomást. A lövöldözőben felismerte Radovic8ot. Fccán Jénos sofför ugyancsak arról vallott, hogy a banditák célozva lőttek üldözőikre. Wirth Frigyes ny. banklisztviselő a Szabadság-téri bankrablás eg^ik sebesült áldozata elmondotta, hogy az eset alkalmával háttal ült a kijáratnak és arra lett figyelmes, hogy lövés dördült el. Azonnal érezte, hogy combján megsebesült. Hirtelen lebukott a pult mögé és a kijárat felé kúszott. Közben megnyomta a vészcsengőt. Az ablakon sikerült kimenekülnie az uccára, ahol a földön fekve látta Jójért Géza pénztárost, akinek szájából folyt a vér. Látta a rablók menekülését is. A rablás előtt Radovics tőle kérte egy százpengős felváltását és amikor ő a pénztároshoz utasította, Radovics gúnyosan nevetett, Azt hiszi, hogy Tari lőtte le. Klemm József, aki ugyancsak súlyos sebesültje a bankrablásnak, tett ezután vallomást. Hasán érte a lövés. Azt látta, hogy az egyik rabló ráugrott a pénztárablakra, közben megszólalt a vészcsengő, mire a mellelte levő vitéz Szalay is lőtt. Erre a rabló Radovics hátrálni kezdett és menekült. A golyó még most is a testében van. Kívánja a tettesek megbüntetését.