Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-13 / 36. szám

1935 február 13 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 20. A sipislák birodalma Piatnik szerint nincsen két tökéletesen egyforma kártya — A hamisjátékosok válfajai — Monté Carloban egy milliónál több sipistáról vezetnek nyilvántartást — A játékkaszinók kártyarendőrsége — Legendák és valóság a sipisták birodalmában Azt mondja nekem Piatnik Rudolf: — Hónapokkal ezelőtt bejön a gyárunkba egy ember. Kinézése után ügynöknek néztem. S/akadozott aktatáskát szorongatott a kezében. Engem keresett és amikor a könyvelés pulija mellett megkérdeztem mit akar, szemrehányó szavakkal mondotta: „Szeretnék végre egy olyan csomag kártyát vásárolni,emi nincsen megjelölve 1" Kikértem magamnak ezt a hangot, mire az idegen azt az ajánlatot tette, üljünk le kártyázni. Három játszma után hátlapjáról megismer minden pakli kártyá 1 Kételkedve fogadtam el az ajánlatot, de eleget tettem annak. — Kihozattam két csomag vedo natuj kártyacsomagot a raktárbó

1, leültem az idegennel az irodában, körülöttünk foglalt helyet a személyzetem. Felbontotlam az egyik csomagot. Osztottunk. „Snapszlit" játszottunk, ezt a ma annyira nép szerű szórakoztató játékot. ÉT az idegent figyeltem. Nem vettem észre rajta, hogy különösen nézné a kártyák hátlapját. Tudom jól, hogy a csapszékek és külvárosi kávé házak sipistéi körmükkel „cinkelik" meg a kártyalapokat. Nála ezt se vettem észre. Ellenben valA volt a>, amit bejósolt, a harmadik kiosztásnál megmondta, bogy milyen lapok vaunak a kezemben. Ez a* ember kivétel nélkül nrnden kártyalapot rnegi mert a h étlapjáról. — Miképen volt ez lehelsécres? Különös tehetsége volt hozzá. Tudjuk jól, hogy élnek n világon matematikai csodák, gyerekek, akik nyolcéves korukban tizenöltagu számokkal tudnak szorozni és osztani és a legkomplikáltabb egyenleteket oldják meg. Vannak zsenik, akiknek emlékezőtehetsége a csodával határos, ennek az embernek a szemében rejlik az a tehetség, amely felfedez a kártya lapján olyan pontokat, foltokat, karcokat, amiket még a mikroszkop sokezerszeresen nagyitó üvegével sem lehet felfedezni. Meg is magyarázta ezt nekem és nekem be kell látnom, hogy amiként nincsen két egyforma bélyeg, banké vagy pénzdarab, azonképpen níucten a világon két egyforma kártyalap sem. — Amerikában és Angliában kliséről nyomják a kártyákat, ezek éppen ezért nem olyan tökéletesek, mint a mieink. Átütődnek, íoltosak lesznek. Nálunk külön nyomunk minden szint rézről, cinkről, ofset-eljárással vagy kőről. Minden kárlyát rengetegszer vizsgálnak meg munkásaink, legtöbbször nagyitóüveggel is, ha a legkisebb hibát fedezik fel rajta, már kivonják a csomagból és akkor Sbejön az utcáról egy ember, azt mondja nekem, hogy kivélel nélkül minden kártyalapot megismer a hátlapjáról és nekem, akarva, nem akarva el kell ismernem, hogy igoza van . . . Ezt az érdekes beszélgetést azért bocsájtottam előre, hogy ezzel is bebizonyítsa TI, amit a szakemberek régen tudnak: minden hamis kártyás született tehetség. Tehetség rejlik az emberismeretében, a megfigyelő képességében, páratlan a kézügyessége, hiszen különös zsenialitás kell ahhoz, hogy a sip'sta már hamisan keverje össze a lapokat is. És ezen a viléson rengeteg ilyen „tehetséges ember" él. Egyedül Monté Carloban egy milliónál több hamis játékost tartanak nyilván. AmiI kor az idegen belépőjegyéért jelentkezik a kaszinó előcsarnokában, nem is sejti, hogy azalatt a tiz perc alatt, amig jaayét megkapja, voltaképen „priorálják" őt. A jelentkezési lep észrevétlenül tűnik el e?y függönnyel borított ajtón és kerül abba a szobába, ahol sok kötetben vezetnek pontos nyilvántartást a gyanús és már nem is gyanús kétes elemekről. A játékkaszinók termei tele vannak detektivekkel és ha lelepleznek valahol egy sipistát, akkor huszonnégy óra alatt mór i-meiik az illető személyleirósát a világ összes nyilvános játékkaszinói. Mióta vannak hamiskártyások? Amióta kártya van és amióta kártyáznak. Már négyszáz évvel ezelőtt könyvek jelentek meg a hamiskártyáról éa a hamiskártyások különleges nyelve valóságos szótárt tölt meg. Toronyay Károly, aki hatvan évvel ezelőtt könyvet irt a „kozákokéról, akik hamisan játszották a fáráot, ferblit a pesti kávéházakban, öt osztályba sorozza a sipislákat. Ezek az osztályok : 1. A „Smekker, vagy Firoló", azaz a félbecsületes ember. 2. A „kis kozákok", vagy kártyával csalók. 3. Az „óberkozákok", vagyis, a valódi kártyacsalók. 4. Az „eminens kozákok", azaz a legfőbb kártyacsalók és 5. A „sipia", vagy a három kártyával csaló játékos. Toronyay bátyánk pontos nüanszbeli megállapításait elfogadhatjuk ma is, annál is inkább, mert érdekes könyvében először találkozunk azokkal a speciális kifejezésekkel — „dohány": pénz, „zsuga": kártya, „cinkel": megjelöl, „nincs egy grandom se"; nincsen pénzem, „lepedő": százas, „kozák": hamisjátékos — amelyek ma is szókincsei a kártyások nyelvének. Vannak ma is „iirolók" „kis kozákok", „nagy kozákok", „-eminens kozákok" és „sipisták", belőlük áll a hamisjátékosok igazi társada'ma. A sipisták világát a legenda köde veszi körül. Ebben a ködben sok n mese. Ma már csak angyalföldi lebujokban cinkelik a kártyát. Nincsenek titkos zsebek n hamisjátékosok nadrágján. Á XX. század közepetájának sipista világa mát más fegyverekkel dolgozik. Igaz, hogy a jövedelme, a forgalma, de a rizikója és alap tőkéje is nagyobb, mint volt abban az időben, amikor a ligetben a „hol a vörös. Ut a uörős" ismert trükkjével fosztották ki a hiszékeny embereket. Bizonyos az, hogy vannak ma is megjelölt k&rtyák. De ezek megjelölése vegyi nton történik. Hónapokkal ezelőtt tartotta izgalomban a francia Riviérát az az eset, amelynek Cannes volt a színhelye. Az egyik játékos — mindig a bankot adta — különös izemüveggel tünt fel. Hogy ne v éljék gyanússá, ezt a lilás kék s/emüveget hordta éjjel és nap pal. A kártyák hátlapjai ugy voltak preparőlva, hogy a jeleket csak a titkos szemüvegen át lehetett észrevenni. Amikor leleplezték, a rendőrség riadtan állapította meg, hogy a kórlyelapok hátlapján feltűnő jelek vannak, de ezek szabad szemmel egyáltalában nem figyelhetők meg. A rnlettnál — amely gép és nem ember — a csalás teljesen ki van sárva> Minden rulettasztal mellett ott áll a vizszintmérő, amely minden vendég kívánságára nyomban megállapítja, hogy száznyolcvan fokos szögben áll e az asztal és nem hajük e jobb vagy baloldalra. A mágneses vassal való operáció : mese. A kaszinókban nevetnek azokon az újságcikkeken, amelyek arról adnak hirt, hogy Zographos, a milliárdos, Pária titkos rulettklubjainak korlátlan ura, vasdarabokat foglal a rulett golyójába és mágnesdarabokkal irányítja ezeket a vasdarabokat. Ha ezt megtenné: az első félórában rájönnének és mindenki a kiválasztott számra rakná a pénzét. Zographos ez esetben hamar elvéreznék, mig rendes játék melleit csak nyerhet, mert hiszen a rulett feltétlenül üzlet a bankadó számára. A bank már azért sem csalhat, mert hiszen ez esetben ki lenne téve az alkalmazottak állandó zsarolásainak. Ez pedig több9 kerülne, mint a nyereség, amit mechanikus ulon nem lehet előre biztosítani. De azSrt a nagy játékkaszinéknak is megvannak a magok sipistái. A kaszinók elegáns termeiben hemzsegnek a kétes elemek. Ezek egy része „csalhatatlan szisztémákat" árul, másik része zsebtolvaj. — Monté Carlóban még évekkel ezelőtt is hatalmas tábla figyelmegtette az embereket arra, hogy: ITT LOPNAK ! - túlnyomó részük pedig csak a legraffináltabb módon a bankot akarják megkárosítani. Ezek az emberek azonban nem dolgoznak rendszerrel. Rendszer a sipisták birodalmában nincs. lit csak „specialisták" vannak... Dr. Vidor Pál Békéscsabán Még mindannyiunk élénk emlékezetében él a gödöllői világjamboree és nagy feltűnést keltett, hogy a z8idóvaHó8u cserkészek vezetője nem világi ember, hanem papi palást viselője, dr. Vidor Pál budapesti rabbi volt. El sem akartuk hinni, hogy papi ember oly intenziven foglalkozzék világi dolgokkal és főleg az hatott frappánsan, hogy a világi dolgok egyik legmodernebb ágának fő propagálójaként pap áll az élen. A sport művelésének hirdetője dr. Vidor Pál, de egyben vigyázz arra, hogy ez ne ütközzék a valláserkölcsi élet fontos parancsolataiba és kívánalmaiba. A cserkészvilágtáborozás után dr. Vidor Pál bölcs tapasztalatait előadások keretében mondja el az arra kíváncsiaknak és vidéki körútján Szeged és Szolnok után Békéscsaba a harmadik vidéki város, ahol megjelenik az előadói asztalnál. A békéscsabai kongr. izr. iskolaszék és tantestület meghívására 1935 évi február hó 17-én, vasárnap este fél 9 órakor a Kereskedelmi Csarnokban tartja meg dr. Vidor Pál budapesti rabbi szenzációsnak ígérkező előadását és a bizonyára nagyszámú hallgatóság nagy élvezettel fogja hallgatni szavait és gyönyörködni fog abban, hogy a modern sportnevelés kérdését mily beállításban látja egy papi ember és hogy miként hat a sport a valláserkölcsi élet fejlesztésére. LEGMAGASABB HŐFOKA SZÁLLITJ ü s SGHWARGZ nm BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 24. TELEFON 74 ARA LEGALACSONYABB