Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-10 / 34. szám

6 BEKESMEGYEI KOZLON PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 19. A század nagy kártyabotrányának hőse: Berzeviczy György elmeséli életének titkát Mi a titka a játékban a győzelemnek? — Lehet-e csalni? — A szerencsés és peches játékos — Rengeteg ember él a kártyából — Minden sikernek titka: az önfegyelem és az emberismeret — VII. Eduárd kártyapartnere megírta életének regényét Talán négy éve mér annak, hogy egy előkelő Bécs melletti szanatóriumban először találkoz­tam össze Berzeviczy Györggyel, a század legnagyobb kártyabotrá­nyának világhírnévre jutott hősé­vel. A hatvanon felüli ur minden áldott délben elegéns köpenyben jelent meg a fürdőben, ahol az ő szómára apróra tört jéggel töltőt lék meg a fürdőkódat. Télidő volt, odakinn sidresszben indultak az emberek a hegyek közé. Berze­viczy György pedig belevetette ma­gát a jég közé, a fürdőszolga a jégdarabokkal ledörzsölte a lestél, a méltóságos ur aztán megebédelt és sietett be Bécsbe — játszani. Állandóan nyert. Fantasztikus nyereségeiről legen­dák keltek síárnyra. A barátai tudták, hogy egykor tízezer holdja volt Borsodban. Kártyapartsere volt Vil Eduárd angol királynak és meghitt ba­rátság iüzte Ely Culberstonhoz. Egyszer Monte-Carlóban az uralkodó fejedelem nejét vezette karján az asztalhoz. Amikor Schossberger Vikter bárétél egy Bitében kétszázezer forintot nyert, másnap Lánczy Leó személyesen vitte el szállására a hatalmas összeget. Fiatal korában rengeteget vesztett, meglett koréban oldalához szegő­dött a szerencse. A francia Riviéra játékbankjaiban a legnagyobb tétet is elfogadták tőle akkor is, ha a pénzt nem tette az asztalra. Aztán kitört a nagy kártyabot­rány Bécsben. Egy kaszinóban előre összera­kott kártyák kerültek az asztalra. Berzeviczy György ellen elfogató parancsot adtak ki. Fiúméban le­tartóztatták. Hónapokig tartott a kiadatási eljárás. Aztán elitélték Bécsben. Utána hazajött Buda­pestre, most Dunapentelén lakik. Memoárjait irja. „Mindent bevallók" —ez a cime hallatlanul érdekes könyvének, amely egyszerre hagyja el magyar, angol és német nyelven a sajtót. Az utolsó ötven esztendő kártya-lexikonja lesz ez a könyv. Itt ül velem szemben a szobám­ban és órákon keresztül az éle­téről beszél. Hatvanhét esztendős, de sokkal fiatalabbnak látszik. Té­len is kabát nélkül jár, ma is meg­fürdik mindennap jégben. De a bécsi affér óta nem kártyázik, né­hanapján rak csak passzianszot. Amikor megkérdezem tőle, nem esett-e nehezére leszokni a játék­ról, komolyan mondja: — Önfegyelem kérdése ez a probléma. Nekem pedig van ön­fegyelmem. Én, aki azelőtt naponta huszonnégy erős szivart szivtam el, egyik-nepról a másikra lemond­tam a dohányzásról. Ma mér egy­általában nem hiányzik nekem a játék. Ölvén esztendőn keresztül elég részem volt bsnne . . . — Mi a titka a játékban a si­kernek? — ezzel a kérdéssel for­dulok Berzeviczy Györgyhöz, aki válaszában hallatlanul érdekes porlréját adja a nyerő játékosnak. Igy felel: — A kártyajátékot meg lehet tanulni könyvböl, de jój&tékosnak lenni; születés kérdése. Hiába tudja valaki a szabályokat és a kombinációkat, tudománya csődöt mond akkor, ha habozik: be­vágjon-e ötre. A játékban általában vannak szerencsés és peches játékosok. Ezt ugy lehet kifejezni, hogy a já­tékosok ötven százaléka már az osztáskor is jobb lapokat kap, mini a mősik ötvenszózalék. Ennek ellenére azonban ezok is lehetnek peches játékosok, akik jobb lapo kat kapnak. A sikerl ne keressük a csalásban. — A játék olyan, mint az asz­szony. Sokkal kevesebb tisztesség­telen asszony van, mint általában hiszik és sokkal kevesebbet csal­nak a játékban, mint ahogyan azt a laikusok gondolják. Hosszú la BÚTORT tervezek, terv szerint íz­lésesen, jó és olcsó bútorral rendezem be lakását ww L E E L O S Y lakásberendező, műbutorüzem Andrásey-út 4. Liither-u. 17. játékos életem alatt azokban a körökben, ahol mozogtam, soha technikus-csalót nem láttam. Amit a hamisjátékosokról általában ösz­szeirnak, az többé-kevésbé mese­beszéd, Nincsenek, vasy elig van­PALACE PENSIO BUDAPEST, VII, Károly király-ut 3/a. Telefon: 416-10, 416-20. Teljes komfort — Központi fekvés — Elsőrendű konyha Mérsékelt árak nak olyan emberek, mint Bosco, akik kézügyességükkel tüntetik el, vagy varázsolják elő a szükséges kártyalapokat. Ilyen csalások elő­fordulhatnak kis csapszékekben, de ott, ahol gyakorlott kártyások lesik Fortuna kegyeit, hamar rő­jönnek az ilyen csalősokra. — Állitom, hogy a kézzel való csalásokat teljesen ki lehet zárni a nívósabb társaságokból. Vannak azonban olyan fogások, amelyeket csalásnak nevezni nem lehet. Olyanok esek, mint jobb társaságokban a megengedett hazug­ság. Ilyen például az entente, az egyetértés. Ha két jó játékos kiismeri egymás játékát és ezek aztán összekerülnek, anélkül, hogy megbeszélték volna előre, egymés tudomására hjahatnak bizonyos dolgokat. Ezt senkinek megtiltani nem le­het. Az ilyen játékosoknak ez ab­szolút előnyük. — Vegyük példőul a bakkot. Egy jó játékos abból a megfigye­léséből, hogy a másik a vett lapra milyen arcfintoritást végez, tudja, hogy az befuccsolt. Hetest vett hár­masra. Nyugodtan megállhat négyre. De megtudja állapítani a befucs­csolést a partner kibiceinek arcá­ról is. Az ilyen jó játékos a leg­kisebb nüanszot észreveszi. Ez sokkal könnyebb, mint a műértő munkája, aki egy régi mester nem szignált munkájáról meg tudja állapitani a munka készítőjét. Meg­engedett dolog a megfigyelés, hi­szen ez nem csalás, csak ember­ismeret kell hozzá. Az egyik em­ber jó megfigyelő, a másik ke­vésbé az . . . — Vegyük például a bridzset. — Vannak helyek, ahol ma rengeteg összegben játsszák a brídget. Állitom, hogy a bridgejá­ték több embernek ad kenyeret, mint a művészet és az irodalom. Nem beszélek most a játékosok­ról, hanem a jó megfigyelőkről. Brehm az ő Thierlebenjében kü­lön választja a fajokat. A bridge­ben én is külön választom a jó megfigyelőket a többiektől. Vann ak, akik blöffölnek és vannak, akik gondolkodva beszélnek. A jó meg­figyelő a második játszásnál már értékelni tudja a bemond isok hanghordozását. Tudja mit jelent, ha a partner gyorsan indít, vagy ha idegesen cupfol. Csak három­szor kellelt játszanom valaki/el, hogy a kártyája elrendezéséből meg tudjam becsülni, mi van a kezében. Tudtam, ki teszi felül az adut és ki teszi szélre a figu­rákat és beljebb az értéktelen la­pokat. A másik ember kártya kezelési módjából a jó megf'gyelő min­d'g tisztában van az ellen játékosok ériékefvel. Es asonban nem inkorrekt játék, annak ellenére, hogy feltétlen előnyt biztosit a jé megfigyelő számára. — A játékban azonban a leg­nagyobb előny az önfegyelem. — Nam azért játszom, hogy el­löltsem az időmet, hanem azért, hogy harcoljak és győzzek 1A győ­zelem ingere izgat. Még akkor is, ha nem vagyok profi. Azok a já­tékosok, akik például Londonban n legelőkelőbb társaságokhoz tar­toznék és saját bevallásuk szerint hatalmas évi budgetjüket bridzsen nyerik össze, pontosan előirt életet élnek a — klubokban is. Játék előtt megfürdenek, frissek, whiski helyett cola pasztillát szopogatnak, terítés alatt kimennek és megmos­sák fejüket, kölni vizet öntenek az arcukra és már frisseségükkel is hallatlan előnyben vannak azok­kal szemben, akiket elbódit a sok füst, rengeteg gin, és akik végered­ményben veszítenek akkor is, ha — professzorai a játéknak. — Feltétlenül előnyben van az, akinek rendben van a fi­zikuma, ideges ember, vagy az, aki nem tudja magát fe­gyelmezni, ne ütjSn le nagy összegekben játszani. Feltétlenül alul marad. É'etem so­rán eléggé láttam, hogy törnek le pókerben, écartéban, bakkban, vagy ferbliben a pehvogelek. Ma, amikor a játék mér nem olyan lo­vagi torna, mint volt egykoron, az én időmben, sajnos lassanként ki­hal az ideális vesztőnek az a faj­tója, akit ugy hivtunk, hoay „a vörös fejű ember". Az én fiatal­ságomban oroszok, amerikaiak és gazdag zsidók között elég szép szómmal akadlak. Ssangvinikus, vérmes emberek voltak ezek, akik nem tudták elviselni Fortuna csa­pásait, izgalomba jöttek és vörösre vált az arcuk. Rohantak a pénzük után, halmoztak, hibákat hibák után követtek el, elvesztették a conduitjüket, szóval: élvezet volt egy önfegyelmezett játékosnak le­ülni velük. Ezek voltak az ideális balekok. .. — Minden szezónnak megvan­nak a játékkaszinókban a maga nagy nyerői és nagy vésztői. A Br a u s w ett e r E. Szt istvántér 20 óra és ékszer speciális javitó műhelye I

Next

/
Thumbnails
Contents