Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-09 / 227. szám

Ára I! fillér Békéscsaba, 1984 október S. kedd 81. évfolyam 227. szám így gondoljuk Gömbös Gyula miniszterelnök versói látogatáséi a magyar köz­vélemény fölölte élénk érdeklő­déesel kiséri. Nem mintha egy uj barátság megalapozásét várná tőle, hanem annak a szinte történel­mivé vélt meleg és benső viszony­nak felújításét és megerősítését, mely a két rokonsorsu nemzetet mór régóta összekapcsolja. Az érintkezés a két nagymultu nemzet közölt mór majdnem ezer éves. Az órpádházi királyok alatt kezdődött, jóval elevenebbé vált az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók korában és s?inte tető­pontjára emelkedett a magyar Bá­thory Istvánnak lengyel királysága elatt. A két nemzet kifejlődése, politikai viszonyainak kialakulása és különösen társadalmi tagozó­dásuk számos hasonló tünetet mu­tatotV Ü európai elhivatottságuk is sok tekintetben azonos volt e'v századokon ái'. Európa keféién ve lük végződött a nyugati kul'ura és e keresztény civilizéció, melyet Ke­let barbórai ellen egyforma önfel­áldozással, egyforma véráldoza­tokkal védelmeztek. Mindkét nem­zetnek önfenntartáséért és szabad ségáért súlyom küzdelmeket kellett vívnia, ugyanaz a harcos sza­badságszeretet alakult ki bennük. Ez a fanatikus szabadságvágy hozta őket lelkileg olyan mély kö zösségfce, amelyhíz esek köi.ös szenvedés nyújthat alapot. Nem vagynnk hajlandók „a világ­nézetek harca" jeízővsl diseiteni a mezSbetényí horogkeresztes vere­kedést. Nem vagynnk hajlandók első­sorban azért, mert bizonyára mind­két világnézet élénken tiltafcozuúk az ellen, hogy helyettük és képvi­viselctükben bét mezőberényi nr erő­szakkal intézze el az üstzes ísíme­tölktő kérdéseket. Tiltai'owáoak a világnézetek ugy a fogadatlan képviselők személye, mint azok harc­modora ellen. Téved a védő ur, főképen a jogász téved benne, ha azt liszi, hogy vi­lágnézeti harcot épp avért, mert vi­lágnézeti faarc, el lehet erőszakkal Intézni. De ha már értelmesebben sem tudták a vádlottak eszméiket tisztázni, ax ellen a mezüberénji polgári k tiltakoznak és tiltakozáso­kat a magyar rendet féltő minden honpolgár helyesli, hogy a világné­zetek harcterévé a mezőberényi fő­teret válasszák. Ezt a teret a község derék lakosai nem harctérnek, ha­nem piactérnek szánták. A Vöröskereszt főorvosává ne­vezték ki Fenyő Imrét és ez a ki­nevezés azért kívánkozik ki a személyi hirek szürke sorából, mert nemcsak egy békéscsabai orvos cim és rangjelzéséről van szó, hanem az iskolai fogászat úttörő munkájának megbecsülését is jelenti. A test és a szellem nem két külön elhatárolt terület, hogy ne lennének közös igényeik. Ezért az iskolai fogápolás végtelenül fontos egészségügyi célján rre3z­szemenőleg legyen szabad peda­gógiailag is értékesnek mondani ezt a munkát. A kisgyermek való­ban kézzelfogható, töpinthafó es érezhető médon igen élénk benyo­mást kap eRy fejlett és minden ellenkező óhajjal szemben még fejlődőképes kulturáró). Ennek a kulturánek első látosatésa a gye­reknél az evés technikájával kap­csolatos. de a további látogatások mind beljebb és beljebb kerülnek a fejbe és a fog'ól hihetőleg ha­mer eljutnak ez — agyig is. Világnézetek összeütközésévé fújta fel a védő a mezőberényi verekedést, ahol a támadó horogkeresztes vezért ugy megverték, hogy két hétig nyomta az ágyat Pénzbüntetésre itéliék és az összes költségekben elmarasztanák SchultZ Józsefet, aki hátúiról ütött le egy mezőberényi fiatalembert — Utána ö is kapott s a bíróság felmentette azokét, akik megverték — A keresztény és zsidó világnézetek harca ez a verekedés — mondotta patetikusan Schultz védője (A B. K. tudósítója jelenti.) Nagy érdekesség büntetőügyet tárgyalt ma délelőtt a békési ki­rályi járásbíróság. A büntető ügyet, amelynek védicttja Schultz Józsii, a mezőberényi horogkeresztesek vezére volt, tulajdonképer. érde­kessé a főtárgyaláson elhangzott világnézeti kijelentések telték. E ki­jelentésekkel a meuvádoit horog­keresztes vezer védője nem akart egyebet bizonyiteni, mint azt, hogy a mezőberényi egyszerű ve­rekedés, amely gyökerében egy régi ellenségeskedésből származott tntujdoo képen vi­lágnézetek vészes össze.üt­kőxése volf. A tárgyaláson Weiszbrunn lit­ván, ekit nemes Biró Zoltán dr. mezőberényi ügyved képviseli sn.'yos testi sértéssel vádolta Situlci. Jlzselrt, mert egy 1 geti vacsora ulára őt hátai­ról íeistöt'e, uajd kétszer fefbeverte ugy, hogy nyolc napon tul gyó­gyuló sérülést szenvedstt. Schulcz József, Valertinyi Ká­roly meiőberényi ügyvéd utján vi­szontvádat emelt, ugy Weissbrun István, mist a ta­nuként zerepiő Weisz Mihály és Rosmann Gyula ellen és azt állította, hogy őt támad­ták meg és annyira megver­ték, hogy 18 napig gyógyuló sérülést szezsvekett és két b< tig az ágyat nyomta. A mei tárgyaláson e vádlott Weiszbrunn Iaíván előadta, hogy Schutcs a családnak rág! ha­ragosa, fivérét már revol­verrel is megfenyegedte, nö­vérát is mindig molesztálja aj utcára, sőt ha egyedül találkozik vele. a magános asszonyt minden eselben leszorítja a járdáról. A biróaáK az egász vonalon le­folytatta P. bizonyítási eljárást s ez kétségtelenül beigazolta, hogy a támadást SchtJcz kezde­ményezte. Ezután a védőbeszédskre került b sor, amelynek serén Va;entinyi Károly dr. a következőket mon­dotta: — Ez vem kcxömhös vere­kedés, hatsem két világáram­lat önzienikőz^c. A keresz­tény vi' ágnézet küzd a faata­lomért a s- ídó ellen, amely a hatalmat birtokolja és ahoz rcg&ss. 1?cd ;k. Scfcult* uss első világnézet képviselője, Weisz­brunn a másik mezőberényi exponensének nézi magát és azt hiszi, meglehet oldani vi­lágproblémát azzal, hogy Sc&ultzot leüti. A keresztény és a zsidó világné­zetnek kirobbanása volt ez a ve­rekedés is. Vaientényi dr. után nemes Biró Zoltán mondotté el védőbeszédet. Kristálytiszta logikával hozta a bíróság elébe a tényállást és vilá­lágos, meg nem dönthető érvekkel bizonyította be védencei ártatlan­ságát, ugy, hogy a bíróság e vé­dőbeszéd alapján Wciszbrum Istvánt, Weisz Mi­hályt és Rosmann Gyulái a vád és következménye! alóS felmentei)te, Sc'suícs Józsefet pedig bűnösnek mondotta ki fuSyos t^slisértés v í-égé'en is ezért 112 pengő pénzbün­tetésre itélie, valamint i»z összes orvosi ' és ügyvédi költségekben is elmarasz­talta. Az ücrvé'js, továbbá W^iszbrurrt István, Weis?, Mihály és Rosmann Gyula az ítéletben megnyugodtak, mig Schulcz Józsf védőjea bűnös­ség megállapítása, illetve az ösz­szes felmeniések miatt jelentette be felebbesését. Halálos aniiészepenG&éfieiraséff történi líépfes mellett (A B, K. tudósítója jelenti.) Sú­lyos gépkocsi szerencsétlenség tör­tént ma délelőtt Vértes község határéban. Amikor Balogh János debreceni gépkocsitulajdonos autó­ja a községet elhagyta teljes sebességgel az útszéli árokba futóit és felborult. Csernus József meghalt. Balogh pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Az az országzászló, amelyet majd felállítunk, szent magyar kötelességekre emlékeztessen bennünket (A B. K. tudósítója jelenti) Vasárnap délelőtt tartották meg a békéscsabai daloskörök a CsAK Réthy- utcai sporttelepén az Országzászló alap javára rendezett sza­badtéri hangversenyü­ket. A hangversenyre a katonazene­kar kíséretével ünnepélyesen vo­nultak fel a dalárdák, amelyeknek meghallgatására élén Bud János dr. képviselővel, Beliczey Géza felsőházi taggal, vitéz Jánossy Gyulával és feleségével nagy és előkelő közönség gyűlt egybe. A Himnusz után, a katonazene­kar játszott, mejd Jánossy Gyula lé­pett az emelvényre és többek kö­zött a következőket mondotta: Kell nekünk, magyarok­nak valami örök figyel­meztető, mert ezt a geografialag csodálato­san eggyétartozó orszá­got botorul izekre sza­kították. Hz a zászló, amelyet majd felállí­tunk, szent magyar kö­telességre emlékeztes­sen bennünket, a batá­rontuli testvérek szen­vedésére és arra, bogy ez sokáig nem marad­hat igy. A polgármester nagyhatású be­széde uién kezdetét vette a hang­verseny. amelynek keretében et da'oskörök különböző énekszá­mokkal szerepeltek. \

Next

/
Thumbnails
Contents