Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-09-16 / 209. szám

6 BEKESMEGYEl KÖZLÖNY 1934 szeptember 15 — Az a... izé,., volt meg benne... az a maga tudja mér, micsoda... amit sem a levéltári okmányok félremagyarázásában oly jelesan edzett elméjű Szekfü féle egyetemi professzor... sem pedig a gyöngébb dialektikáju gimnáziumi tanár, aki Bródynak legutóbb nekirontott, az a hogy is hívják... és Olvasó Benedek türelmetlenül pattintva húzza végig hüvelykjén mutatóujját. — Komlós Aladár — segítem ki emlékezetét. — Darék, jó, müveit fiu, kitűnő pedagÓRus. Ismerem. De ismerem Arany János versét is, aminek az a címe: Aisthezis... megérzés... és ami ugy kezdődik, hogy: „Bort vett magának a tudós — Van hozzá tudománya" — de azért hiába vegyelemzi a bort, mégse konyít hozzá, ellenben a kupec csak belekóstol s minden tudákos eszköz nélkül, nyelve, inye, szája ismeri a zamatost, véknyat, tartős

?, vént, fiatalt, érettet. Nos hát, Komlós Aladár aligha volt valaha a kupecek fajtájából való s ha még az lett volna is, örökre eljátszotta kúpod címét és jellegét abban a pillanatban, midőn a támadásokra, melyek Bródy-cikke miatt érték, nem maga válaszolt, hanem a minden artísztikumtól legtávolabb eső vidékeken kuiató szorgalmas í odalomtörténeti szakembert, Pintér Jenőt hívta segítségül. S ha mint a zsidó gimnázium tanára, meg is kapta a főigazgatótól a védelmet, nos hát, annak igen átlátszó okai vannak. Mert a tankerületi méltóságosnak bizonyára kapóra jött a kritikus, aki egy nem fajtiszta 8 épenséggel felforgató, nagy talentumnak az őt megillető i odalmi rangtól való megfosztáséra nyújtott kedvező alkalmat. Most Olvasó Benedek rámemeli feddő mutatóujját: Dí azért maga se bízza el magét 1 Mert ha ki nem javitja ezt az emlékbeszédet, a maga nevét is törlöm a megérzők listájáról. Mert maga is, ahelyett hegy amint illik, férfiasan helytállna Bródyért és amint illik méltatná hajdani pompás barátját, hát inkább csak mentegetődzik miatta... Már pedig ha abban igaza volna, hogyhetven-nyolcvan kötetnyi életmüvéből, csak két-három kötetre való novella és publicisztika adja Bródy Sándor teljes mértékét, ennyi is elég volt Ady Endrének, hogy Bródyban megérezze azt a nyugtalanító valamit, ami az írót íróvá teszi. Süket, néma, vak, fogékonytalan, tompa,..aki ezt nem érzi. Miért kerülgeti Ön a jelzőt, miért harapja le inkább a nyelvét? minisem kimondja, hogy Bródyban volt valami a zseniből. Mert az ambiancia hatása alól maga sem tudja magét kivonni, mert maga meg van félemlítve... s mert a mai kor szelleme, ami nem egyéb, mint minden korok szellemének tagadása, végzetes roncsolást vitt véghez még az Ön agyában... azaz hogy inkább a karekterében is, melyet mint ezt a Bródy-emlékbeszéd fájdalmasan bizonyítja, minden védekezése ellenére sem tudott a járványos mételytől megóvni... A pártatlanság pártja A hires párbeszéd, amelyet Portalis 8 Rooderer, a francia törvénykönyv alkotói Napoleon előtt folytattak s amelyet Guizot, Molé Tecqueville immár szuvas müveikben agyoncsépeltek, újból időszerű. S kinek sem lehet kétsége afelől, hogy annak a bizonyos négyszögnek a sorsa, melyet Varró a Pyreneusok és a Vogézek közén a civilizáció védő bástyájának szemelt ki, azon áll s bukik s fordul meg, képes lesz-e cementanyaga, a harmadik rend, ellenállani az os'romnak, mely alulról és falüligencsak szorongatja avagy szerte mállik a nyomás súlya alatt. Vannak, mégj: udiT igen számosan, kik ugy találják, hogy ütött a végórája 8 legokosabban akkor cselekszik, ha mint rokkant obsitoshoz illik félretakarodik az útból s átengedi a birtokolt őrhelyet másoknak, kik Danton szavaival élve gyengasségükkel nem rágalmazzák meg az életet. Ám vannak akik azt Jó megjelenésű urakat taggyüjtési munkára állandóan alkalmaz a Magyar Francia Biztosító rt. temetkezési osztálya. Vidéken teljes ellátás és jutalék. Kezdőket munkájukra betanítunk. :•—: Jelentkezések hétköznapokon délután 3—5 óra között, katolikus bérpalota B épülete. Lassan múlik a tél, köhögök és arcom kissé megfogyott. Néha félórákig is elbámészkodom egy-egy számlán és érzem, hogy az arcom kétségbeesett. A múltkor különös tréfát csináltam. — Mátyás — mondtam a szolgának merev mosollyal — fogadjunk, > hogy nem tudja, mennyi nyolcszor kilenc? A szolga előbb értelmetlenül bámult maga elé, aztán a e sememba nézett. Láttam, hogy elsápad, az;tán csendesen mondta: — Hetvenkettő, Hamvas ur. Én kétségbeesetten fölnevettem, aztán zsebembe nyúltam és husz fillért nyomtam a szolga kezébe. Mátyás csöndesen kiment, én pedig gyorsan a számla fölé hajoltam és arra gondoltam, hogy Mátyás nem cinikus ember. Az irkab.pot is megtaláltam a múltkor, gondosan a mappába téve. Etekben a napokban mégis na gyon nyomorultan éreztem magam. Én jő hivatalnok vagyok, igaz, az emlékezetem kissé gyengül, de hát olyan nagy bün az? Sokszor a könyv fölé hajolva tűnődtem és tudom, hogy Morvái ur, a főnököm, szemesarkából engem néz. Mi van rajtam bámulnivaló? Ekkor egy sürgős számlán dolgozom, kamatszámokat szorzok s az irkalapot a számla alá csúsztatva, óvatosan böngészem. Kinek van kára ebből? Valaki bejön és hangosan köszön, Én hátrafordulok és udvariasan meghajlok. A kék irkalap padi? a számla alól lecsúszik a földre... Elsápadok és nem merek Morvái úrra nézni. 0 sem néz rám. csökönyösen a falra bámul. 0 veszi fel végül az irkalapot és szemesarkából rápillant. Én ekkor már ónszinü arccal és lehajtott fejjel állok előtte. — Istenem — mondja furcsán Morvái ur, hangja remeg és visszaadja az irkalapot. — Irí, — szólok én ostobán és hörgés8Z"!tüen neve*5 kezdek, mert látom, amrnt Morvái ur öszszer.éz Mátyással. Irtózatos cc?ad lesz. Akkor delet harangoznak. Én vigyázva zsebredugom a kék irkalapot, vessem a kalapom, közönyös hangon köszönök és kimegyek az ajtón. Az ajtóból suttyomban viszszanézek a 8-sobára, melye', nem nem fogok látni többé. Én életemben nem tettem semmi különös jót és most rövidesen meghalok majd. Nem akarom látni unokáimat sem többé. Fekszem az ágyba és arra gondolok, hogy mi lenne a világból, ha mindenki generálisnak születnék. Én hivatalnok voltam. Csákómat és kardomat nem viszik majd koporsóm után, Irtai Lustig Géza vitatják, a harmadik rend még nem futotta be a pályát, melyet a történelem írott elébe és mi ok sincs arra, hogy gyáván meghunyászkodjék és szerzett jósairól küzdelem nélkül lemondjon. Mivel pedig a Dolilikában teljes mértékben áll Carlyle cinikus hitvallása, amely Bismark szivét jólesően csiklandozta s amely szerint az életben s ezzel együtt mindenütt ott, ahol a nyugalmi állapotot — bárcsak rövid pillanatra is — az erők játéka dönti el s határozza meg, az igazság mindig győz, mert ami győz, az az igazság, nem tehetünk egyebet, mint, hogy górcső alá vesszük a kérdést, ügyelve arra, hogy semmi olyat ne mondjunk, ami a lencse világító mezején tal esik vagy annak a peremét haszontalan és zavaró szintörésekkel irizálja. Ne quid falsi dicere audaat ne quid veri non audeat, ahogy Caesar oktatott. Ennek végeztével fejest ugorhatunk a hínár közepébe és íziben megállapíthatjuk, hogy abban a fertőben, holott a francia pártok vergődnek bizonyos változás észlelhető. Mind élesebben s mind pontosabban bontakoznak ki egy olyan alakulat körvonalai, mely a szétforgácsolt erőket egy nyalábba összefogni igyekezik és mint Chladni lemezén a fémrészek holmi nyirettyű érintésére, ugy tömörülnek egyes párttöredékek » az uj magma köré. Célja az uj gondo latnak — ha ugyan jelen esetben gondolatról van szó és nem ösztönös feleszmélésről —, az, hogyan lehetne a szűk nacionalizmus 8 a konok konzervatizmus, azaz minden ellen, ami praeteritum plus quam perfectum, a küzdelmet felvenni 8 ugyanakkor a kárhozatos osztály harcot s a meddő nemzetköziséget, azaz mindent, ami futurum exactum, hadállásaiból kiverni. A csoportosulás, melvet Marcel Déat, Montagnon és Marquet indítottak el, csak egyik szilánk-mozzanata ennek a sediment — képződésnek, ugyanugy, mint az, amelyet Fabre Luca és Jules Romains váltottak ki. Az igazi forrongást Ernile Roche hívta létre azzal, hogy a zsibbadt sejtést alakba öntötte, névvel ruházta fel, mégpedig olyannal, amely — különösen ma, amikor a jelige fontosabb, mint az ige — a tömegeket könynyen megejti. S máról holnapra — megalakult a harmadik rend NE FOGADJON EL MÁÁÁST, csak GLADIÁTOR LUXUS-PENGÉT! A márka garantálja a kiváló minőséget. Ára 20 líll. Mindenütt kapható párlja, sajátságos képsn ugyanolyan feltevések és f altételek mellett, mint hajdan a XVI. század derekán, amikoron is a jámbor Hopital azzal próbálta a protestáns 8 a katholikus ellentéteket tompítani, hogy — a semlegeseket szólította egy táborba. Szóval, a francia történelem — avagy, ha elfogadjuk azt, hogy a történelem a nyersanyag s a szellem a hitelesítő pecsét rajta — a francia lélek mélyéből ismét felszínre került egy áthidaló megoldás s ennek fényénél nyomban megértjük a dilemát, melyet Roche — Tardíeuhoz és Blumhoz fordulva — ilyképen élezett hegyesre: „Valóban kénytelenek lennénk azon csoportok között választani, melyek közül az egyiket a kommunista a másikat pedig a legalista pártok alkotják?" S megértjük nyomban a tagadó választ is, mely — imitt amott nyesegetve a szövegen — imigyen hangzik: „4mit védünk s amit a mostani pártok védelmükbe venni állhatatosan elmulasztanak, az — az állandó javítás és kiegyenlítés munkája, a lehetőség jegyében. Mert — szól tovább a röpirat, mely az egész francia életet felkavarta —. a tömeg ezt a feladatot olyan emberek kezében óhajtja lótni, akik nem röstellenek ellenszegülni a doktrinerek handabandázásának, tekintet nélkül arra, ha vájjon a baloldalon mérik és pícézik ki az igéretföldjének mesgyéit, avagy pedig a jobboldalon támogatják az avult sáncokat, melyeket önkényesen hagyományoknak kereszteltek el. íme, egy uj kiindulási pont, amely — ezt nem szabad felejtenünk — egyelőre csak formula vagy még az sem, hanemha puszta név, amely azonban födi mindazokat a kísérleteket és kívánságokat, amelyek a világháború elzugása óta a francia lélekben buján csíráznak. A név: a harmadik rend pártja, a formula: nemzeti és szociális. É9 azok, akiknek kedvük van dévajkodni még ott is, ahol a pajzénség aligha helyén való. nem is késtek ezt az összetételt firtatni és gáncsolni. Hogy egyebet ne mondjunk Pierre Lafue — Maurras egyik fullajtárja — sietett az elguritott gombolyagot megkaparintani és szálakra tépni. Alapjába véve — irta ez, az 1934. cimü AUTÓ és motorkerékpár a legjobb külföldi gyártmányokban garanciával AUTÓALKATRÉSZEK összes olasz, francia és amerikai autókhoz, FELSZERELÉSI CIKKEK legolcsóbban NAGY JÓZSEF Budapest, VI, Andrássy-ut 34. Te'efon: 221-97. Budapest, VII., Thököly-ut 61. Modem lélektani alapan álló evelőintézet. *** Svájci vezetés n Internátus V Idegen nyelvek %* Zene V Sportok Az összes iskolafajok fiuk és lányok részére *** Kérjen prospektast Családi gyermekotthon