Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-03 / 223. szám

Ára I! fillér ÉSMEGYEI Békéscsaba, 1934 október 3. szerda 61. évfolyam 223. szám Igy gondoljuk Onnepi hangulatban kezdődőött a hét, a nemzeti munka nagy hete, mely egyben a jubileumok hete is. A budapesti bevonulás tizenötéves évfordulója mellett, amint tegnapi számunkban irtuk, e héten töltötte be második szolgálati évét Gömbös Gyula miniszterelnök és kormánya is. Az évforduló napján a miniszterelnök a mikrofon előtt emlékezett meg a nevezetes eseményről és hosszabb rádióbeszéd ben ismertette azt a nagy munkát, melyet a kormány a gyorsan elröpült két esztendő alatt végzett és ismertette a kormány célkitűzéseit is. E célkitűzés a megkezdett uton való céltudatos továbbhaladás. Tovább épitése a rendnek és a nyugalomnak, mely olyan ritka és éppen azért nagyon értékes manepség Európában. A magyarság külső és belső helyzetének megerősítése a cél, melynek elérése előtt nincs megállás és nincs pihenő, de amit elérve, vagy akár megközelítve is az elérő jó munkát fog végezni. A cél egy, m ntak többfélék. Igy többféle a választójogi reform eddig nyilvánosságra bozott terve is. Ma •ár három oldalról bárom terv lépett fel a megvalósítás igényével. A bárém előterjesztés közül egyik sem a kormányé, igy a legnagyobb érdeklődésre méltán számitható javaslat elgondolásai még ismeretlenek. Az őszi politikai életet előreláthatólag a választójogi vita fogja dominálni, ezért várja érdeklődéssel mindenit i a kormány javaslatát, melyről épen a konzervatív haladók és • baladó konzervatív gondolkozásnak remélik, hogy ellenzéke lesz az eddig ismert ellenzéki terveknek. Mai gyomai tudósításunk hőse, Vasa Lejos hatezer pengős rezsimentes jövedelméből 4—5C0 pengő adót fizet. Mint ruunketersunknak mondotta, adójét a BESzKART igazgatóság utasítására mondotta fel. Hogy örülnének a kigorvcsok és a kisügyvédek, ha Vass Lajos BESzKART altiszt helyett fizethetnének edói, úrról nem is beszélve, ha Vass Lajos altiszt jövedelmét is magukénak mondhetnék. A francia politika és a hadsereg vezetői szembefordultak Barthou keleti politikájával A franciák nem értékelik sokra az oroszok szövetségét és bizonyosra veszik, hogy Petain nyiltan szembefordul Barthouval. A lengyelek voltak a franciák legerősebb katonai támaszai Kelet-Európában Páris, október 2. (g B. K. tudósítója jelenti.) Francia politikai körök véleménye szerint Franciaország katonai és polgári vezetői már nem állanak ulyan teljes egyöntetűséggel Barthou külpolitikája mellett, mint azelőtt. Különören Weygand tábornok vezérkari főnök foglalt élesen állást Barthou diplomáciai sakkhuzásai ellen, amelyek végül is elidegenítették a lengyeleket. Weygand szerint Lengyelország legerősebb katonai támasza volta franciáknak Kelet-Európában és valamennyi stratégiai tervben igen nagy szerep jutott a lengyel hadseregnek. A francia vezérkar nem osztja Berthounak azt az álláspontját, hogy a lengyelekért a francia diplomácia kárpótlást kapott az oroszok szövetségében, a katonók egyszerűen nem hiszik, hogy Szovjetoroszországnak tényleges katonai hatalma volna Barthou külpolitikájának értékelésében most már a kormány tagjai is nagyon vegyes álláspontot foglalnak el és biztosra veszik, hogy a minisztertanács legközelebbi ülésén Petain hadügyminiszter nyiltan megtámadja Barthout, illetve a francia keleti politikát. A nemzet függetlensége érdekében világosítjuk fel Franciaországot igazságunkról — mondotta Ernst Sándor a miniszterelnök rádió beszédéről — Nem kívánatos a német politikához való túlságos csatlakozás — Grati Gusztáv megnyugtatónak tartja a beszédet (a B. K. tudósítója jelentiJGömbös Gyula miniszterelnök tegnap esti rádióbeszédéről több neves politikus nyilatkozott budapesti tudósítónk előtt. Ernszt Sándor volt miniszter ki" jelentette, hogy a nemzet függetlensége érdekében kívánjak felvilágosítani Franciaországot, hogy eloszlassuk a franciáknak Magyarország felőli téves felfogását és meggyőzzük a magyar közvéleményt erról, hogy a magyar kívánságokat feltétlenül méltányolni kell. Mindent el kell követnünk, hogy Európában ne kezeljenek méltánytalanul bennünket. Ezért nem kívánatos a német politikához való túlságos csatlakozás, mert ez az európai közvélemény előtt nem kedvező. Friedrich István isy nyilatkozott: Amit a miniszterelnök a titkos választójogról mondott azzal egyetértek. Csak az a kérdés, mit szól hozzá a mögötte ülő többség? Gratz Gusztáv megnyugtató hatást vár a miniszterelnök rádióbeszédétől iő:eg kűlfSIdi vonatkozásban, mert el fogja eloszlatni azokat a kombinációkat és híreszteléseket, melyek az utóbbi időben mindenféle kalandos tervek kapcsán felmerültek. Amit a mininszterelnök belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekről mondott tegnap este, szintén alkalmas arra, hogy általános megnyugvást teremtsen. Másfél pengő hiján hétezer pengő nyugdijat kap egy Gyomán lakó nyugalmazott címzetes BESzKART tisztviselő A levonások után még mindég 5718 pengőt tesz ki a nyugdíj és igy minden elsején 467 pengőt kap kézhez a szerencsés nyugdíjas — A BESzKART-nak mindig volt pénze a külön jutalmakra és a társaságnál az altiszti státusban magasabb fizetési fokot is elérhetnek Gyoma, október 2. (a B. K. gyomai tudósítója jelenti.) Jókai utca 25. sz. alatt lakik Vass Lajos ny. címzetes BESzKÁRT tisztviselő. Csengetek a kapun, az utcára nyiló ablakon kitekint a magyaros bajuszu Vass Lajos és mikor megtudja, hogy a B. K. tudósítója szeretne vele beszélni, barátságos szívességgel nyit ajtót. Beszélgetés .közben megtudom tőle, hogy 1896-ban lépett az azóta megszűnt Budapesti Közúti Vaspálya szolgalatába, ahol kalauz volt, majd kocsivezető. 1904 ben ellenőrré lépett elő, majd a vílágbáboru közepén főellenőr lett. 1921-ben a BESzKÁRT igazgatósága ónálló állomásvezető szolgálati főnőkké nevezte ki. Ekkor nyerte el a „címzetes tisztviselői" rangot is, ezzel a cimhasrnólati joggal vonult aztán tisztviselőként nyugalomba. 1930 nyarán töltötte be 34. szolgálati évét Vass Lajos és ekkor 8z A fizetési táblázat 1-2 csoport 25. fokozatával állapította meg a BESzKÁRT igazgatósága Vass Lajos címzetes tisztviselő nyugdiját. A nyugdija évi 5493 P 79 M tesz ki, ezen felül lakbér fejében évenként 1504 P 45 f t vesz fel, igy, őszszesen a BESzKÁRTtói járó járandósága I pengő 76 fillér hiányával kerek hétezer pengő. Vass Lajos ugyan azt mondja, hogy a hétezer pengős nyugdíj csak papíron van meg, mert törzsfizetéséből 22°/

0-ot most levonnak, azonkívül külön adó címén évente 62.40 pengőt is visszatartanak. Ugyanígy a lakbéréből 8%-of és különadóért 21.88 pengőt vonnak le. E levonások után éi'i nyugdija 5718 pengő s igy minden elsején ma is 467 pengőt vesz fel a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságtól. A hihetetlenül magas számok hallatára meglepetten kérdem a mai viszonyok között különösen nagy összegű nyugdijának okát, mire Vass Lajos büszkén mondja* hogy a BESzKART-nak a tisztviselők külön jutalmazására mindig volt elég pénze, például állomásvezető koréban az igazgatóságtól 1921-ben 3000 korona külön jutalmat is kepott. Vass Lajos nyugállományában sem vonult vissza a munkától jelenleg a gyomai református egyház pénztárnoka. Ezt a tisztségét azonban önzetlenül tölti be és a pénztárnoki tisztségével járó jövedelmét a szegényalap javára ajánlotta fel. Bucsuzóul még mindig a nyugdíj igen magas fokáról beszélgettünk, de Vass Lajos tiltakozik az ellen, hogy ő elérte volna a nyugdíj legmagasabb fokát, mert a BESzKART nál az altiszti státus az övénél sokkal magasabb fizetési fokot is elérhet.