Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-09-29 / 220. szám

Ára 10 fillér ESMEEYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1934 szeptember 29. szombat 61. évfolyam 220. szám Ígií gondoljuk Filmbank alapításénak gondolata vetődött fel, egyenlőre nem tudjuk: a pénzpiacon-e, vagy a filmpiecon. Félmillió pengő alaptőkére lenne szükség, ami a mai világban olyan rengeteg sok pénz, hogy az uj bank felállítása a közeljövőben még nem remélhető. De ha együtt lenne a szükséges pénz, kérdezzük, hogy ebből nem lehetne-e a magyar filmgyőrtást közvetlenül finanszírozni? Miért kellene a tőke egyrészét azonnal elkölteni a bank költséges adminisztrációjára, miért kellene elkölteni bankszervezésre ezreket, mielőtt még egyetlen méter film is megszületett volna? A magyar filmnek szüksége van bankházakra, de a bank ne legyen mozi. A filmbank-ötletektől függetlenül, azzal semmiféle összeköttetést nem tartva, de véletlenül a terv nyilvánosságra jutásával egyidőben értesült a pénzvilág arról, hogy az Angol Magyar Bank a közeljövőben filmosztályt létesít, amely a budapesti filmgyártás finanszírozását tűzte ki céljául. Az AngolMagyar Bank vezetői bizonyára helyesen mérlegelik e film belföldi gazdasági jelentőségét s a financiális szempontból nyújtotta lehetőségeket. Ez egyúttal a javuló gazdasági tendenciában való hitet is jelenti, ha a nagy budapesti pénzintézet ipari érdekeltségét csökkentés helyett szaporítani akarja. A mai megyegyűlésen is szóba került a faiskolák kivágásáról intézkedő miniszteri rendelet. Elsőnek mi tiltakoziunk a csemetekertek kipusztítása ellen és elsősorban a békéscsabai Hősök Ligete érdekében kértük, hogy a rendelet intézkedéseit végrehajtás előtt vegyék revízió aló. A megyebizottsági tag felszólalására adott alispáni válaszból megtudtuk, hogy a megye kéri a kormánytól a rendelet teljesítésére kitűzött határidő meghosszabbítását. Ez némileg megnyugtató, mert ki időt, nyer, mindent nyer. A feiskola időt a csabaiak talán az egész faiskolát. A magyar társadalom vezető egyéniségeinek jelenlétében zsúfolt nézőtér előtt tartották meg az operaház jubiláris díszelőadását Bartók és Kodály müvei mellett a jelentősebb magyar szerzők szerepeltek az ünnepi műsoron (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtökön este ünnepelte a Magyar kir. Operaház megnyitásénak 50. évfordulóját. A díszelőadáson a kormányzó és családján kívül megjelentek a magyar társadalmi élet legelőkelőbb vezető egyéniségei. A Himnusz után Ugrón Gábor mondott ünnepi beszédet, mejd a színház régi, 1884 es füRgönve előtt Báihy Anna és Palló Imre énekelték el Lisat Ferenc Szent Erzsébet legendájának rózsa jelenetét, utánuk pedig Németh Mária adta elő a La Grange áriát. Az ünnepély további sórán Bartók Béla és Kodály Zoltán müvei mellett Dohnányi, Hubay, Goldmark, Szabados és Poldini szerzemények kerültek bemutatásra, majd végezetül, ismét a régi függöny előtt Halmos János Zichy Géza gróf Nemo-jónak Rákóczi indulóját adta elő. Pápen volt német alkancellár magánjellegű látogatóba Budapestre érkezett Mecsén András képviselő vendégeként vadászaton vesz részt (A B. K. tudósítója jelenti) Papén bécsi német követ ma délben a lniftbaus egyik repülőgépen Budapestre érkezett. Fél 12 órakor szállott le a gép a Mátyásföldi repülőtéren. Papén a kíséretében levő Tschirski szárnysegéddel autóba ült és a Dunapalotába ment. Itt átöltözött és husz perc múlva eltávozott. B német diplomata ma: gyarországi látogatása magánjellegű. ITtecsér András képviselő bivta meg Papent néhány napos vadászatra. Szeghalmon 116 család jövedelmét egybevetve egy-egy családra 87 pengő évi kereset jut s ebből az ősszegből átlagban öten, de sokhelyen tizen is kénytelenek élni Gyöngyösi dr. a tankönyvek drágaságát kifogásolta és arról beszélt, hogy a forgalmiadó ellenőrök az utcán faggatják ki a gyermekeket szüleik vagyoni állapotáról Az alispán elismerte, hogy a földmunkások helyzete kétségbeejtő — Raffay püspököt és Korossy volt főispánt örökös bizottsági tagokká választották és nem járultak hozzá, hogy az újságírók immunitást élvezzenek ÍA B. K. tudósítója jelenti.) A bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett nyitotta meg Fáy dr., főispán ma délelőtt 9 órakor a vármegye törvényhatóságának rendes negyedévi gyűlését. Megnyitójában többek között megemlékezett arról, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 15 évvel ezelőtt vonult be a fővárosba s ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a vármegye intézzen hódoló feliratot a kormányzóhoz. A törvényhatóság a bejelentést állva hallgatta végig és lelkesen megéljenezte a kormányzót. Ezekutón az alispán füzesgyarmati diszpolgárságét, továbbá Jung Géza dr. kitüntetését hozta tudomására a törvényhatóságnak és átnyújtotta Jung dr.-nak a kinevezésről szóló okiratot. A napirend előtt Telegdy Lajos dr. a gazdavédelmi rendelettel és a kényszernyugdijazások ügyével foglalkozott, majd az alispáni jelentéihez Tildy Zoltán szólt hozzá. Nagy érdeklődéssel fogadolt beszédében arra mutatott ró, hogy Szeghalom környékén a vetőmag nem volt elég, pedig az elosztás u lehető legigazságosabban történt. Vélemé nye szerint ugy látszik az a baj, hogy a megye kev és vetőmagot kapott. Az adó elengedés ügyében nem nem lát kivezető utat, viszont ha a községek segélyt kapnak, ugy elsősorban az egyházi hozzájárulást fizessék meg. Az OFB földek ügyének megemlítése után arra kérte a főispánt, hogy járjon el a kormánynál az aszályaujtottak moratóriumának ügyében. Bejelentettéi azt is, hogy adatgyűjtés végzett Szeghalom környékén és megállapította, hogy a szeghalmi földmunkások közül 116 család minden jövedelmét egybevetve egy-egy családra 87 P évi kereset jutott, ezeknek a családoknak létszáma átlagban elért az ötöt, de sok helyen 10 en, 12 en is kénytelenek élni ebből az összegből. Meg kell menteni ezt a társadalmi réteget — mondotta Tildy Zoltán —, mert velük együtt a 'nemzet pusztul el. Ezen a lehetetlen állapoton csak az uj és becsületes földreform segíthet. Tóth György a faiskolák kivágását kifogásolta és kérte a törvényhatóságot, hogy járjon közbe a miniszteri rendelet megváltoztatása érdekében. Gyöngyösi János dr. arról beszélt, hogy egyes tankönyveknek az érát a miniszter nem állapította meg, ezek aránytalanul sokba kerülnek. Állítását példákkal is igazolta és megemlítette azt is, hogy egyes tanítók ezeket a drága könyveket követelik. Beszéde további részében kifogásolta azt, hogy tudomása szerint a forgalmiad 6 ellenőrök az utcán játszadozó gyermekeket faggatják Iti, hogy szüleik milyen anyagi helyzetben vannak. Ulmer Tibjr és Kovács Andor felszólalása után Moldoványi Gábor vitázott Gyöngyösi dr.-ral, aki állandóan közbeszólt s végül is főispáni rendreutasitásban részesült. Az alispán ezután válaszolt a felszólalásokra és megvédte a kormányt, mondván, hogy az vetőmagkészletét teljesen az arra rászorulók rendelkezésére bocsátotta A községek részére a főispán közbenjárásával segélyt szerez és ha kapnak, elsősorban az egyházakra gondol. A továbbiak során elie merte, hogy Tildy adatai nagy vénásokban helyesek, a fakivágások ügyében pedig megígérte, hogy felterjesztést intéznek a miniszterhez. Az alispáni válasz ufón Raffayr Sándor dr. püspököt és Korossy György volt főispánt örökös bizottsági tagokká választották. Debrecen városának átirata ügyében, amely az újságíró kamara felállítását sürgette, csatlakozott a törvényhatóság, de elvetette Sopron városának azt a kiegészítő kezdeményezését, hogy az újságírók immunitást élvezzenek. Több kisebb ügy letárgyalása után a törvényhatósági bizottság ülése negyed 2 óra tájban véget ért.