Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-30 / 294. szám

1934 december 30 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Külpolitikai szemle Irta : Lustig Géza Dobol már az újév a régi ko­porsóján s veri vz indulói friss vészek elébe. Hogy egyebet ne is hénytorgas­sunk, itt van mindjárt a rövid hir, amely szerint az Egyesült Államok lemondanak a tengerek szabad­ságéról. Azoknak, akik nem látnak tul a fatornyos hazájukon, nem sokat mondó újság. — Bezzeg Angliában, ott, ahol Disraeli hetyke szavaival élve, az utcagyerbőc is „nagyban" gondolkodik, minden­iknek a szivébe nyilallott. Mert, h.i Roosevelt ezúttal komolyan veszi azt, amit mond és beváltja ígéretét, egy csapásra rombadől a t Tas épület, amelyet Nagy Br !tan­n'énak hivnak. De hogy egyik szavunkat a másikba ne öltsük, vissza kell mennünk az időben, mégpedig egészen 1856 ig, amikor j Í a párisi kongresszus — Sebas­topol eleste után — összeült és elvként leszögezte, hogy a sem­leges hajók szabadon közleked­nek azokon a vizeken, amelyekre a hadviselők felségjoga kiterjed, azzal a feltétellel azonban, hogy nem szállítanak semminemű dug­árut és nem bontják meg a ten­geri zárlatot. Sejna, ezek a vilá­gos rendelkezések, ha lőmpázzuk és megkotyogtafjuk őket, mihamar zápultaknak bizonyulnak. Legalább is az Egyesült Államok valameny­nyit máskép értelmezték, mint például Anglia. Meg lévén győ­ződve, hogy a világ fogytáig sem­legesek maradhatnak, szenvedé­lyesen ezt firtatták, hogy joguk van kereskedést űzni a tengeri zárlat ellenére is a hadviselő fe­lekkel és mindegyre azon voltak, hogy dugérunak csak olyan por­téka minősüljön, amely közvetle­nül szolgálja a háború céljeil. Ez­zel szemben Anglia eltökélten ra­gaszkodott ahhoz a felfogáshoz — 8 ezt irgalmatlanul keresztül is vitte a gyakorlatban —, hogy mind­az, ami csak közvetve is a háború céljait szolgálja, igencsak dugáru és mint ilyen, elkobozható. El kell ismernünk, hogy Amerikának az álláspontja erkölcsileg magasabb és tisztultabb, semmint Angliáé. Ám viszont nem szabad elhall­gatnunk és mellőznünk azt sem, hogy manapság, amikeron a há­ború szinte zoologiai arányokat öltölt, farizeusi képmutatás lenne éles barázdát vonni a közt, ami a céljait közvetlenül és a közi, ami céljait csak közvetve szolgálja. A szén, az ecél, a petróleum, a gya­pot, szóval azok a nyersanyagok, amelyekből robbanó szerek gyért­hatók, igenis ép olyan dugáruk, mint a kész lövedékek, mi több, az élelmiszer is ide sorozható, mert nélküle a puszlités nem foly­tatható. Egyébként is a népszövet­ségi okmány tizenhatodik cikkelye alaporan megszükitette a semle­gesség fogalmát és kereteit. Esze­rint, ha a nemzetek szövetségének bármelyik tagja fegyvert ragad, a a Népszövetség öss^s tagjai kö­telesek az alaptalanul megtáma­dott védelmére sietri, ami annyit jelent, hogy még abban az eset­ben is, ha nem avatkoznának tett­legesen a küzdelembe,* megszűn­nek semlegesek maradni és keres­kedést nem űzhetnek a támadóval. Ezt az E^vesüit Államok is be­látták és Cordell Hull sürgetésére ki is mondották, hogy ezentúl Ame­rika lobogója nem védi azokat a Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható KOPSTEIM bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25.sz. Kedvező fizetési feltételek jármüveket, amelyek tengeti zárlat esetén a hadviselő felekkel bár­miként érintkeznek. Honnan ez a pálfordulás, amelyre senki sem számított? Mit jel-n* ez a szokat lan nagylelkűség? Óh, nem kell messzire fáradni, hogy okét talál­juk. Ameiika megneszelte vala­hogy, hogy — amennyiben oda nem vet egy darab koncot Angliá­nak — pz suba alatt megegyezik az ő rovására Japánnal és azzal, hogy Norman Davis egyenes kí­vánságéra lekenyerezte, szoro­sabbra fűzte a laza kapcsot, amely eleddig véreihez fűzte. Viszont Ja­pán is elértette, mit akar célozni ez a hirtelen engedékenység. Há­ború esetén nem számithat ei/a, hogy semleges hatalom, lett légyen az akár Anglia, akár pedig az Unió, nyersanyaghoz segítse. És ehhez képest íziben fel is csattant a Tsung Ii Yemun válasza: Fegy­verkezünk és megint fegyverke­zünk, inunk szakadtáig és páránk fogytáig. S egy szép napon ma­guktól elsülnek a fegyverek és megkezdődik a Shiva tánca, olyan csürdöngölős, hogy bele sápad a nap és elfogy tőle a hold. * Ámde mig folyik az eszeveszett kockajáték, kié legyen az uralom a Csendes Óceán és a sárga ten­ger partjain, a mi szérűnkön is kupacba gyűlik a baj. Például a francia lapok ujabban azon sápítoznak, hogy a kis entente szerte mállaní és Németoi.Jzég ölébe hullani készül. Panaszolják, nemcsak Lengyelországban, de Ju­goszláviában is mindinkább és mind szemmel láthatóbban erősö­dik a barniadik birodalom tekin­télye. És meg kell adni az igazat, hogy aggodalmuk nem egészen alaptalan. Nem beszélünk arró', hogyan fogadta Müller érsek Poi. pot, a jugoszláv evangélikusok püspökéi. Legyetek meggyőződve ezek voltak üdvöz'ő szavai — — hogy támogatni fogunk benne­teket, mert ti vagytok Németor­szág előőrsei Európa déli csücs­kében. Azt sem pedzzük, micsoda tevékenységet folytat Neuhausen, a Luft-Hansa vezérigazgatója, a belgrádi méregkonvha tájékén. El­lenben nem hunyhatnak szemet, mint lelkiismeretes krónikások, azoknak az üzelmeknek a láttára, amelyeket Stanislas Krakov, a Vreme hírhedett szerkesztője és egyben a Vasgárda megalkotója immáron hónapok óta szít. Ez a kótyagos atyafi lapjában, amely az idők végezetéig szomorú emléket hagyott a magyarok lelkében, uj orientációt sürget és egyre másra ilyen zöldségeket ir. „Mindenek előtt tisztába kell jönnünk azzal, hogy a világháborút nem, mint hirdetik, Németország idézte fel, hanem az Osztrák—Magyar mo­narchia." „A Habsburgok voltak ez okozói minden szerencsétlen­ségnek, aiok a Habsburgak, aki­ket soha többé nem óhajtunk Bécsben vir";onllátni. Ennek előre bocséjtása után nyilvánvaló, hogy ugy a németek, mintáz osztrákok szempontjából az ausztriai kérdés legjobb megoldásit a harmadik birodalomhoz való csatlakozás nyújtaná. A csatlakozás számos előnyt jelentene" És hogy ez a zagyvaság meny­nyire gyökeret vert a Jugoszláv kobakokban, azt mi sem világítja meg élesebben, mint az, hogy ilyen értelmű nyilatkozat a Narodna Ob­rana ljubljanai orgánumában is megjelenhetett — és pedig vagy másfél évvel ezelőtt. Mér 1934. elején nyugtalankodni kezdettek emiatt Ausztriában. Különösen ak­kor, amikor Parizsanin, a belgrádi sajtófőnök kikottyantotta, hogy a szerb politika németvizekre evezett ét. Es amikor a nemes Dollfuss szövetségi kancellár vére kiomlott, a bécsi lapok, élükön a Weltblatt köntörfalazás nélkül vádat emel­tek Jugoszlávia ellen is, mint amely állam segédkezet nyújtott a bűnö­söknek, akiknek egy része a po­zsegai gyüjtőtáborban lapult meg. Fokozta Bécs ijedelmét a keres­delmi szerződés is, amely a két állam között 1934 május 17'én jött létre és amelyet a szerbek nagy gairal ugy értelmeztek, mint pofont az olasz—osztrák barátság arcára. Annyival is inkább, mert a Rhei­nisch-Westfaelische Zeitung nem átalolta igy felujongani: „Ezentúl (a szerződés keltétől) Németország fogja irányítani a Jugoszláv gazda­ságot, mert igy illik, hogy a fo­gyasztó parancsoljon és a termelő engedelmeskedjék. „Betetőzte mind­ezt Goering beszéde,amelyet Sán­dor király halála után a skupcs! néban tartolt. Egy bizonyos idő óta — mondotta volt a porosz miniszterelnök — barátságos kö­zeledés és szoros együttműködés tapasztalható nemzete ink köiölt ". Igazán nem csoda, hogy a fran­ciák nyugtalanok. Hja, elfelejtették Bolingbroke leckéjét, aki az ut­rechti béketárgyalások alkalmává arzal hesegette el az osztrák kö­vet szemrehányását, hogy a sz6 vétség olyan, mint a hitvesi sze relem, a mézes hetek után gyo ­san elillan. Kitűnő gyógycukorka 24 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents