Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-29 / 293. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 december 412 Közlekedési történetek i. D, u. 3 óra 52 perc. Utalom Pestre. Bőröndömmel a Kossulh tért motormegállóhoz érkezem. Itt várakozás huszonegy perc, amikor végre 4 óra 13 perckor az Ándrássv-ut felől feltűnik a helyi kocsi. További várakozás 6 percig, mert csak 4 óra 19-kor indul vissza a vasút felé. Kilenc perces utazás a két kilométeres távon, ami 13 kilométeres óránként „sebessépnek" felel meg. Tehát a MÁV pályaudvar elé érkezem 4 óra 28 perckor. A pesli gyorsvonat 4 óra 22 perckor mór elment, igy hat perccel elkéstem, hololt a vonat indulása előtt fél órával már a motormegállínál voltam. A városi orvosi állás betöltése Ma délelőtt állították össze a holnap délutáni városi közgyűlés póttárgysorozetát. A négy pontból álló tárgysorozatba felvették a Haan utcai pénzügyőri laktanya Őrtézi kútja vizének u'cára való kivezetését, Gally Mihály forgalmi adó ellenőr miskolci lakos hadipótlék iránti kérelmét, Tardos Dezső dr. indítványát a városi orvosi állás betöltésének módja ügyében é» Neumann Miksa indítványát az üzletek zárórája ügyében. Tovább fejlődnek a római egyezmények (A B. K. tudósitója jelenti.) Ausztria és Olaszország közölt folyó kereskedelmi tárg.yalások eredményesen befejeződlek A megállapodások a római jegyzőkönyvek további fejlesztését jelentik, mert ugy ipari, mint mezőgazdasági téren sikerült a hitel keretek és a vámkedvezmények jelentős kiterjesztését elérni. Tízéves a körösladányi Nőegylet (A B. K. tudsóitója jelenti.) A kőrösladányi Nőegylet, az idei karácsonyon ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. Az egyesület, amelyet annak idejében ifjú gróf Merán Jánosné alapított, az elmúlt 10 esztendő alatt több mint kilencszáz szegény gyermeket ruházolt fel, ugyanannyit részesített tankönyv és írószer segélyben. A jubiláló egyesület más téren is értékes működést fejtelt ki, mert saját keretén belül anya és csecsemővédő egyesületet is szervezeit, amelyet később átvett a Stefánia Szövetség. Ezenkívül szőnyegszövő üzemet is állított fel, hogy munkalehetőséggel segítse a község szegénysorsu családjait. Az idei jubileumot kisebb ünnepély keretében ünnepelte meg a kőrösladányi Nőegylet, amely az eddigi évekhez hiven az idén is nyolcvannégy gyermeket tészesitelt karácsonyi ruha éscipő segélyben. A korporációs együttműködésnek minden országban a nemzeti függetlenség tiszteletében kell gyökereznie — mondotta II. Ottó Párisban A korporációs állam betetőzése a monarchia — Nékünk szükségünk van rá, hogy ne aggastyánok kormányozzanak (A Nemzeti Újság írja.) Az egész világsajtónak eseménye lett az a párisi intervju, amelyben Bertrand De Jouvenel, a francia publicisztika egyik közismert híressége a Petit Journal-ban beszámolt a II. Oltóval folytatott beszélgetésről. Most rendelkezésünkre áll az intervjunak részteles és hiteles szövege, amelyet az alábbiakban ismertetünk: „Mialatt a kamara néhány nappal ezelőtt a buzatörvényt tárgyalta, az egyik karzaton voltam egy fiatal ember szomszédságában, akinek arca előttem homályosan ismerősnek tűnt fel. Keresztbefont karral hallgatta a vitát és mozdulatlansága ugyancsak ellentétben állott a többi hallgató élénk viselkedésével, akik szüntelenül helyeslésre vagy ellentmondásra ragadtatták magukat. Huszonkétéves lehet és rendis iv ül ara önmagának, — állapítottam meg, lopott pillantásokat vetve szomszédomra. Aztán megismertem : Oltó főherceg, a Habsburg trón örököse. Megszólított. — Nem gondoltam — mondottam beszélgetés kőiben — hogy fenségedet a képviselőházban találjam. — Azért jöttem Páriába, hogy ezt a gazdasági vitát meghallgassam. Mestereim a louveini egyetemen, élénken meggyőztek arról, milyen jelentőségük van a gazdasági problémáknak a modern társadalomban. Azután meg . . . Az ifjú herceg arcén kissé keserű mosoly suhant végig. — Sokkal jobban ludom — folytatta, — mennyire szenved népem a válság miatt, hogy szenvedélyesen ne tanulmányozzam azokat a rendszabályokat, amelyekkel a különböző országokban a válság elleni küzdelem terén kísérleteznek. — Ismerek mér válságokat — mondotta nekem, — de egyiknek sem voltak olyan súlyos kihatásai, mint a jelenleginek. A mi válságunk államról-államra terjedt és alapjaiban rázta meg az egész civilizációnkat. — Hogy magyarázza azt fenséged, hogy a legtöbb ország vezető emberei képteleneknek mutatkoztak kivédeni ezt a válságot? — Nincs meg a kompetenciájuk. A parlamentáris kormányformában, ahogyan működik . . . llt a főherceg félbeszakította beszédét: — Ne tévesszük össze a demokráciát a parlamentárizmussal ugy-e? A demokráciának egészséges alapjai vannak, de a parlamentarizmusnak . . . Hova vezet ez? Hogyne volnának a miniszterek inkompetensek, mikor egyiktől-másiktól ilyeneket kérdeznek a kabinetbe való belépésük előtt: „A tengerészeti vagy a földmüvelésügyi tárcát választja-e? Aztán igy folytatta: — Csak szilárd kormányok képesek küzdeni a váliág ellen, amelyek olyan férfiakból alakultek, akik otthonosak az ügykörükbe kerülő technikai problémákban . . . — Szereltem volna továbbfolytatni ezt elbeszélgetést, de a főihercegnek a Brüsszelbe induló nonatot kellett elérnie. Arra kértem, legyen kegyes, és fogadjon engem steenockerseeli kastélyában, — Állandóan járok Párisba, — mondotta — itt majd baszélhetünk a politikáról. Csakugyan viszontláttuk egymást. — Mi a véleménye fenségednek az osztrák probléma megoldáséról — kérdeztem tőle —, mert nemcsak Ausztriáról beszélünk ma. — Mindenekelőtt meg kell valósítani az alkotmányreformot, — jelentette ki a főherceg. — A modern meg«ldás nagy vonalait megmatatta a sátán akra Mussolini, még pedig a korporációs szellem irányában. — De mi is tulajdonképpen a korporációs rend ? — kérdeztem tőle. — Ez mindazoknak a személyeknek a csoportosulása, akiknek végeredményében ugyanazok a gazdasági, társadalmi és kulturális érdekeik vannak . . , — Egy csoportba helyezi az alkalmazottakat és a munkaadókat? — Igen. A korporáció* rend egyeiités ugyanabba a korporációba egyesíti a munkaadót éa a munkást és arra vozeti őket, bogy együtt oldják meg az őket elválasztó nehézségeket Gyakorlatban a kényszerű együttműködésről a barátságos együttműködésre térnek át. A herceg hozzáteszi: — Ugyancsak a gazdasági korporáció az, amely közbelépésével lwhetSvé teszi a termelők kis egységeinek, hogy lenntartsák magukat a tcliparositással s lemben. Mert valójában a független kistermelők nagy számában, akik relatív jólétükhöz viszonyítva válnak értékes fogyasztókká is. találja meg a jövő állam a legszilárdabb támaszait. — Kedvező véleménnyel van fenséged a korporativ parlamentről is? % — Nem. Ebben a parlamentben alkudozások segítségével a partikuláris érdekek koalíciói alakulnának ki. Minden korporációnak egyénileg kell elintézni saját problémáit. Ebből tehát látható, hogy valamennyi komporáció felett szükség van egy független hatalomra, amely kényszeríti őket a megegyezésre. Majd nyugodt méltósággal igy fajezte be a herceg: — Az uralkodó fölé senki sem kerekedhetik. A korporációs rendszer tehát feltételezi a monarchiát. Ez a komporaliv monarchia alkalmas főkép arra, hogy küzdjön a válság ellen. Rá kell birni a társadalmi és gazdasági kérdések elintézését a lényegileg kompetens korporációkra 8 igy a politikai állam megszabadul számtalan gazdasági kötelezettségétői és teljesen átadhatja magát elsőrendű védelmi, rendfenntartási és igazságszolgáltatási feladatainak. A főherceg igy fejezte be: — Az ország gazdasági reorganizációjának ez a roppant feladata föltételezi a bizalomés az államok kölcsönös szoros együttműködésének visszatérését. Ennek az együttműködésnek minden országban a nemzeti függetlenség tiszteletében kell gyökerdzn'e De ami az ország belső rendjét illeti, szükség van arra a bizalomra is amely szilárd kormányzatnak és a nemzeti keretben való együttműködésnek a következménye, amely feltételezi az állam részéről a természetes nagy egységeknek, a családnak és a hivatásnak elismerését és tiszteletben tartását. — Nagyon jól látom, mit ért fenséged hivatásos szervezkedés alatt. De mit gondol a család szerepéről? — A család a fő sejt. Ez a tekintély alapformája s a társadalmi csoportosulásnak legősibb alakja. A családi princípium az egyedek s7Ímára egyenértékű a monarchikus princípiummal,az állammal. — Fenséged tehát ellensége a szülelések szabályozásénak? — Oh, a legnagyobb mértékben ellensége. Figyelje meg, hogy a legműveltebb szülők azok, akiknek körében hódit ez tért. Ilyenformán a nemzetnek éppen az az intellektuális színvonala szállana le. A herceg némi kétkedést lát/a arcomon igy folytatja: — Nos, magától értetődik, hogy a születéseket szaporítani kell — mondja. — Nem érzi ön, mi történik a világban? Kevesebben születnek, kevesebben halnak meg. Az öregek arány s séma tehát rohamosan emelkedik. Sehol sem olyan magas, mint az ön országában. Pedig nekünk szükségünk van rá, hogy ne kizárólag aggastyánok kormányozzanak ... Ezzel be is fejeződik az intervju. Henry Ford reménykedik... (A B. K. tudósitója jelenti.) Henry Ford tízezer ügynökéhez intézett rádióbeszédében kijelentette, hogy tekintettel a várható nagy gazdasági fellendülésre a jövő év januárjától fogva a termelést napi 6 ezer kocsival növelni akarja, úgyhogy a Ford gyárak 1935 ben egy millióval több kocsit készítenek, mint az előző évben. Lewin Miksa autója... (A B K. tudósitója jelenti.) A budaiOlaszfasorban legnap késő este Liwin Miksa, a Corvin áruház vezérigazgatója kocsijával beleszaladt Kánya Kálmán külügyminiszter autójába. A vezérigazgató, aki maga vezette kocsiját, megsebesült és a miniszter soffőrje vitte az Uj Szent jános kórházba. A külügyminiszter sértetlenül került ki az összeütközésből.