Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-09-16 / 209. szám

Vasárnapi szám ára 10 fiííér w w mm mm Békéscsaba, 1934 szeptember 16. vasárnap 61. évfolyam 209. szám Uj Békésmegyei Közlöny Ezt a három szót hirdetik plakátjaink az egész városban. Ezzel a három szóval köszöntjük az Olvasót, amikor Magyarország egyik legrégibb lapjának szerkesztését kezünkbe véve, először beszélhetünk a Közönséghez. Uj Békésmegyei Közlöny. Három szó csak, de sokat jelenthetnek, ha a mögéjük sorakozó tartalom valamennyit igazolja. Ugy érezzük, hogy elöljáróban is meg kell csillogtatnunk azokat az értékeket, amelyeket erre az utunkra hoztunk, hogy mér eleve biztos támaszt adjunk, hitelt szerezzünk magunknak s az uj Békésmegyei Közlönynek. Hatvanegyedik évét járja a Békésme gyei Közlöny. Hatvanegy év sok esztendő, ennyi idő alatt sokszor hangzott mér el nagyot akaró szó ezen a helyen és a Békésmegyei Közlöny hasábjain nem egyszer mutattak be olyan váltót az olvasóknak, amelyeknek beváltása máig is késik. Ügy hozták magukkal a körülmények. Mi másként akarjuk. Nehéz dolog programot adni, a mai programtalar. időkben. Külö nősen, ha be is akarjuk tartani. Mégis megtesszük, mert tudjuk és ígérjük, hogy vallott hitünktől semtTüel nem téríthet bennünket, r A békét és becsületet valljuk hitünknek. Becsületet és békét min| dig, mindenkivel szemben és ezért ! vállalunk minden igaz harcot, mincien érdemes küzdelmet, mert ebben, bizunk benne, magunk mögött tudunk majd minden becsületes polgárt. S ez az, amit akarunk: békés ésbecsületes embereket. C

Á cél, amelyet magunk előtt látunk: városunk boldogulása. Az idők szava: politikai, gazdasági és kulturális decentralizáció. Fővárosunk súlyénak és jelentőségének értékelése mellett teljes egészében magunkévá tesszük ezt a politikát. Valljuk, hogy a jobb magyar jövő egyik — és igen fontos — utja: a nagyobb vidéki városok politikai, gazdasági és kulturális felerősítése. Ilyen vidéki bástya Békéscsaba is. E hitünket pedig mindenki vallásává, érte való harcunkat mindenki békés harcává t

tesszük. Ezért ébren tartjuk majd az érdeklődést szűkebb hazánk politikai, gazdasági és kulturális megnyilvánulásaival szemben; fi gyeljük megyénk és városunk minden fontosabb eseményét és kellő visszhangot biztosítunk nekik. De nem hanyagoljuk el az ország és a nagyvilág történéseit sem,aminthogy nem is hanyagolhatjuk el. Az uj Békésmegyei Közlönyben röviden, de európai szemmel nézve és európai lélekkel figyelve, naponként áttekintését adjuk majd az ország-világ fontos és a müveit emberiséget mindenütt egyként érdeklő eseményeinek. A cél tehát adva van. S a cél felé vezető u'nak azt a haladó konzervotivizmust választjuk, amely szentnek tart minden becsületes elvet és méltó tradíciót s óvakodik a rombolástól; de igezának tudatában bátran és megalkuvás nélkül harcol az uj eszmékért és intézményekért, ha azokat helyeseknek és a közre hasznosaknak találja. Fejlődő Békésmegyében virágzó Békéscsabát, a boldogtalan világban pedig boldog Magyarországét akarunk — és ennek szolgálatába állítjuk szerény erőinket. Bábel tornya Irtás Szeberényi Z«. Lajos dr. ev. esperes, felsőházi tag Nircs semmi uj a nap alatt. Ezt az ó testementomi igazságot soha sem láttuk annyira beigazolva, mint napjainkban. Még a Bábel torrya építésében kifejezett eszmének is, mintha teljes megújítását látnánk. Sajnálattal nézünk arra a korra, amikor a kegyetlen egyiptomi Fáraók sanyargattak egy kis népet és annak pokoli kínzásával égig nyúló épületeket emeltek. Utazók ma is bámulják az óriási piramisokat Egyiptom sivatagjain, mint egyedüli emlékeit a rettenetes múltnak. Ma mér csak kövekelés téglákat iátunk magunk előtt és nem l halljuk a sanyargatott munkások nyögését és a pribékek és felvigyázók durva káromkodását. A téglák hallgatnak. Nem hitlük, hogy ezek a régmúlt egyiptomi dolgok megismétlődnek a jelenben. Eddig Amerika járt elől a nagy és óriási méretekben. Olt emelkedtek először a felhőkarcolók. Az egyszerű ember megérteni sem képes, hogy tulajdonképen mire valók is ezek az épület óriások. Hiszen Amerikában van még elég terület építkezésre, amikor ott a lakosság száma nem teszi ki csak egyhsrmsdét az európai lakosságnak. A szovjet urai Oroszországban most valami nagyot és olyat akarnak építeni, aminő még nem volt ebben az árnyékvilégban. Eddig a legmagasabb emberi építmény a párisi Eiffel-torony volt, mely 300 méter magas. Most a szovjet urai Moszkvában felakarják építeni a szovjet palotát, melynek terveit mór végérvényesen jóváhagyták s ez az épület 415 méter rnagas lesz, túlhaladja tehát az Eiffel tornyot 115 méterrel. E 415 méterben benn foglaltatik Lenin szobra, amelyet 80 méter magasnak terveztek s ez lesz a világ egyik legmagasabb szobra. Ebben a szovjet palotában oly nagy termet építenek, amelyben 25.000 ember fér el, A palota tervezője Goldfreich építész és munkatársai Jofan és Szcsuky. Ezek az urak tehát, akik elitélték a tekintély tiszteletet s akik nem tűrtek más cimet mint az „Elvtárs" jelzőt, halottaiknak olyan szobrot akarnak építeni, aminő még nem volt s igy egy névtelen tömeg lelkében meg akarják prófétájuk alakját örökíteni, pedig hiábavaló, ha 100 méter magasra is fog emel kedni a vilég legnagyobb demaLógjának szobra, egyszer csak mégis le fog 8z dűlni. Akkor építenek ily óriási palotákat, amikor még oly nagy a lakásínség a boldogság paradicsom kertjében, no de azért van módjuk az uj vallásnak bálványokat építeni. Nagy méretek és óriások, ez a jelszó. Építenek nagy repülőgépet, melynek neve Gorky — az ő legnagyobb irójuk. Ennek a repülő gépnek hossza 35 méter és szárnyai kiterjesztve 64 métert tesznek ki. Gyorsasága e repülőgépnek óránként 240 kilométer lesz. Ezen a repülőgépen lesz nyomda, amelyen egy órában 8000 röplapot lesznek képesek előőllitani. Lesz rejla film műhely stb. Ez az ami az agyon sanyargatott orosz népnek a legszükségesebb. A szovjet birodalomban legújabban megépítették a Sztálin csatornát. Az építéshez hozzáfogtak 1931. decemberben és befejezték a csatorna építését 1933 juliusban. Ez a csatorna összeköti a Fehértengert a Baltitengerrel. Elő volt irányozva ezen csatorna építésére 400 millió rubel. A kommunista akadémia 9 ik jelentése szerint az előirányzattal szemben a Sztálin csatorna csak 95 millió rubelbe került. Honnan ez a megtakarítás? — Ezt megtudjuk a jelentésből a csatorna építésnél rabszolga munkát végzett 140.000 orosz gazda, akiket vagyonukból kifosztottak a szovjet urai s kiket ama lakatlan vidékre internáltak. A hires rendőr szervezet a „Gpu" szintén nagy munkát végzett, ingyen hajtva rabszolga munkára a szerencsétlen orosz gazdákat, akik csak lapáttal és kapóval voltak ellátva a nehéz munkához. Ezen szerencsétlen orosz parasztság jelét adta annak, hogy képes ilyen nehéz fizikai munkát elvégezni. A szovjet kormány dicsekszik ez alkotással és igy maga ellen emel vádat, mert hisz rabszolga munkával alkotta meg a csatornát A kirabolt orosz parasztság végezte el a szovjet dicsőséges alkotásét. Mi sajnáljuk ezt a jobb sorsra érdemes parasztságot, de tudjuk azt is, hogy rettenetesen lakol bűneiért. Az orosz forradalomban a tudatlan parasztság elárulta hazáját és győzelemre segítette azt, akinek most a parasztság kínzói éa zsernokai világra szóló szobrot emelnek I De azért részvéttel a tévedők iránt is, akik most a legretteneteseb sorsban sínylődnek ... Akaratlanul is segédkeznek építeni Bábel tornyát I Megfeielelő számú helyet biztosit ezután az állomásfőnökség a Békéscsabán dolgozó gyulai OTV tisztviselők számára Aszódy Imre állomásfőnök: Gondoskodom arról, hogy megszűnjenek a kényelmetlenségek (A Békésmegyei Közlöny tudósítója jelenti.) Amióta az OTI kerületi pénztárának székhelyét Gyu Iáról Csabára helyezték ót, a Gyulán lakó OTI tisztviselők az esti motorvonattal járnak haza. Igy ez a mótorjárat az utóbbi időben meglehetősen zsúfoltan közlekedett, mert a csabai gyárakban dolgozó gyulai munkásokon kivül nagyszámban OTI tisztviselők is utaztak rajta. A túlzsúfoltság az utóbbi napokban a szokottnál is nagyobb méreteket öltött, ugy hogy a kevésszámú kocsiban az utasok közül sokan állni kényszerültek. A megismétlődő panaszokra való tekintettel a Békésmegyei Közlöny tudósiliója felkereste Aszódy Imre állomásfőnök, MÁV felügyelőt, aki a követkzőket mondotta : — A panaszokról most hallok először, mert különben mór intézkedtem volna, hogy megfelelő számú kocsit állítsanak be a kora esti órákba Gyulára hazautazók szóméra. Hogy már előbb nem intézkedtünk, annak bizonyos mértékben és akaratlanul az utasok is okai, mert csak közvetlenül a vonat indulásakor gyűlnek össze és igy a kisérő személyzet nem godoskodhatik idejében kellő férőhelyről. Az utasok jól tennék, ha ilyen esetekben a jegykezelőhöz, vagy közvetlenül az állomásfőnökséghez fordulnának, mert mi a bajon azonnal segítünk. Mindenesetre gondoskodom, hogy a jövőben ilyen túlzsúfoltság ne forduljon elő 8 az OTI munkában kifáradt tisztviselői kényelmesen utazhassanak vissza Gyulára.