Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-20 / 287. szám

Ára tj fillér BEIESME6YEISÜZLONY Békéscsaba y 1934 december 20. csütörtök 61, évfolyam 287, szám igy gondoljuk A londoni állatvédő egyesület a következő táviratot intézte a jugo­szláv állatví dő egyesület elnökéhez : Értesülésünk szerint a Jugoszláviából kiutasitolt magyarok állatai éhen veszne*, vagy pedig kegyetlenül le­mészárolják őket. Igaz-e ez és ha igen, mit teltek ennek megakadályo­zására ? A jugoszláv egyesület elnöksége vála;ztáviralában hangoztatja, hogy visszautasítanak minden olyan álli­tást, amely szerint rosszul bánnának a kiutasítottak jószágaival. Ilyen ál­lításoknak politikai irányzatuk van és az európai népek előtt Jugoszlá­viát rossz szinben akarják feltüntetni. Az állatokkal tehát törölnek, arra már van, aki vigyáz Londonban, hogy a jószág éhen ne vesszen, hogy a marhát ne kegyetlenül, hanem lehetőleg szakszerűen mészárolják le Jugoszláviában. Arról már hi­vatalosan iktatott irás is van, hogy {61 bánnak Jugoszláviában a gaz* dátfanul maradt állatokkal, sürgő­nyileg tudatták Londonnal, hogy a jószágok kitűnően érzik magokat. Erezheti « is magukat, meit komoly egyesület, komoiy tagjai vigyáznak rájuk ás még komolyabb elnökei Interveniálnak érdekükben. De hol van Londonban az embexvédö egye. sülét, kik annak a tagjai, ki u el­nöke, akik az állatok után a kiuta­sított emberek hogyléte felől is ér­deklődnének ? Hol van az ember­védő cgyeiület, melynek gondot és álmatlan éjszakát okoz, vájjon éhen­pusztulnak-e a menekültek, vájjon esznek-e valamit az otthonmarad­tak ? Ki vigyáz az emberre, nehogy lemészárolják állat módjára, nehogy kegyetlenül bántalmazzák emberte­len módon ? A jugoszláv állatvédő egyesület tiltakozik és visszoutasit. Mikor lesz az embernek ilyen kulyajó dolga ? Szeptember, október november hónapokban Békésvármegye köz­egészségügyi statisztikáján a szá­mok mutatója ijesztően magasat ugrott. A megbetegedések száma 452-vel haladia meg a mult év hasonló hónapjainak kimuta­tását s ezzel a vármegye terüle­tén a bejelentési kötelezettség alá eső fertőző megbetegedések száma majdnem kétszeresét érte el a mult évi statisztikának. Ezzel arányban a halálozások száma is 31 ről 56 ra emelkedett, ami szintén majd 90 százalékos rosszabbodást jelent. Az enyhe időjárást is figyelem­bevéve nem tudjuk mással meg­okolni a közegészségügyi viszo­nyok szomorú romlását, mint az­zal, hogy az emberek ellenálló képessége roppant mértékben csök­kenhetett. Az alispánnak a kisipar helyzetéről közölt, sok részletében tragikus jelentésének adatai és az egészségügyi grafikon között ok­vetlenül kapcsolat van. Amikor ezt megállapítjuk, tehetetlenségtől elboruló szemmel keressük, kutat­juk a gazdasági élet reménytkeltő jelenségeit. Keressük, hol az ut, hol a mód, ami meghozza a ja­vulást, hol a csodadoktor, aki a világgazdasőgi helyzet javitésávl gyógyítja meg a statisztika szerint is már fulyosan és nagyszőmban beteg emberiségei. Délután 3 órakor Jeftics minisz­terelnöki megbízást kapott Alapjaiban rázkódtatja meg Szerbia politikai életét a kormányválság Uzonovícs intrikái Pál herceg és Jeftics ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírtuk tegnap azokat a nehéz­ségeket, amelyekkel a jugoszláv kormány a nehéz belpolitikai hely­zet miatt küzd és hirt adtunk arról is, hogy az ország súlyos belső helyzetét Uzonovícs miniszterelnök Jeftics és Pál régensher­ceg ellen szeretné kihasználni. Egyben külföldi források nyomán arról is beszámoltunk, hogy a jugoszláv kormány le­mondása elkerülhetetlen. A jugoszláv kormány tegnap dél­után — ugy amiként mi azt ép abban az órában megjósoltuk — le is mondott. A belgrádi idegen követségek a tegnapi nap folya­mén szakadatlanul érintkezésben voltak kormányaikkal és a belgrádi angol nagykövet híradása nyomán Londonban már nem is titkolják, hogy Jugoszláviában ezúttal sokkal többről van szó, mint egyszerű kormányválságról. Az angol polilikei körök általában aggodalommal figyelik a szerbiai eseményeket, noha Pál herceg olyan uj kor­mányt akar, amely kül­földön a kibékülés, bel­földön pedig a harci or­szágos politika útját kö­vetné. Számolnak azzal, hogy Uzonovícs és az elégedetlen katonai párt nagyon megnehezítik az egészséges kibontakozás útját. Énnek az úgynevezett békekor­mőnynak miniszterelnöke Pól her­ceg szerint csak Jeftics lehetne, noha a horvátok benne sem bíznak s a belgrádi rendszer ma ugyan­olyan helyzetbe került, mint a marseillei tragédia előtt volt. A kormányalakítással kapcsolatban többen Zsifkovics tábornok ne­vét is emlegetik, ez azonban nem enyhítené Jugo­szlávia bel- és külpolitikai nehéz­ségeit. Tagadhatatlan az a tény, hogy Jeftics lemondása a túlzó nacionalista párt pillanatnyi uralmát jelenti és nyilvánvaló az is. hogy Francia­ország nem nézi jó szemmel a jugoszláv heívzet ilyen alakulását. mert ez azt jelenti, hogy a belgrádi politika, amelynek mostani urai nincsenek megelégedve a Genfben kapott francia támoga­tással) elfordul Páristól. Az igazi béke szellemétől át­hatott kormőny megalakulását kül­földön is rokonszenvvel fogadnák, mert csak ez tudná enyhíteni a min­denfelé megnyilvánuló feszültséget, ennek a kormánynak megvalósí­tásán titokban Franciaország és Anglia is fáradozik. A dolgok leg­nagyobb része azonban Pál her­cegen fordul meg, aki mindent eldönthet azzal, ha a külső és belső kibékülés politikőja mellé áll. (A B. K. tudósítója jelenti dél­után három órakor.) Az egész éj­szaka és délelőtt tartó tárgyalá­sok eredményeképpen Jeftics, volt külügyminisztert bízták meg a kor­mány megalakításával. Az öcsödi Hármas Körös hid átépí­tésére a kereskedelmi minisztérium a vármegyével szemben 226 ezer pengőt is elégnek tartott, de kitűnt, hogy még 80 ezer pengő költség­túllépés mutatkozik Nagyobbára a vármegyék átiratát tárgyalta a kisgyűlés (A B. K. tudósítója jelenti) Békésváimegye kisgyülése Fáy István főispán elnökletével a vár­megyeháza kistanácstermében ma délelőtt tartotta ülését, amelyen a holnapi megyegyülés tárgysoro­zatával foglalkoztak. Az alispán és a számonkérő szék jelenlétével kapcsolatban azt javasolja a kisgyűlés, hogy a je­lentéseket vegyék tudomásul, Zemplénmegye köriraía a kor­mányzói jogkör kiterjesztéséről került ezután tárgyalásra. A kis gyűlés nem tartotta fontosnak a feliratot, mert a kormány tudvale­vőleg foglalkozik a javaslat Ház elé terjesztésével, de leszögezte, hogy szükséges a jogkör-kitérjesz tés. Budapest köriratát az OTBA miatt kiléptetett orvosok ügyében tárgytalannak minősítették, mint­hogy a tagok azóta visszaléptek az Orvosszövetségbe. Szatmér, Ugocsa és Bereg me­gyék oly irányú javaslata, hogy a gazdavédelmi rendelet vég­rehajtási eljárását egyhiteni kell, elfogadásra talált, viszont a Him­nusz, Szózat és Hiszekegy előadá­sának intézményes szabályozását a kisgyűlés nem tartotta szüksé­gesnek, mert a nemzeti énekek nem szorulnak támogatásra. Nem javasol feliratot a kisgyűlés Vasvármegye átiratának ügyében sem, amely a nemzeti színeket akarja megvédeni, mert szomorú lenne, ha Magyaror­szágon a magyar nemzeti színeket törvénnyel kellene oltalmazni. Veszprém megye köriratát a kó­bor- cigánykérdés rendezése ügyé­ben, nem pérlolják, mert az 1928-as törvények rendezik az országúti vándorok dolgát. Székesfehérvár a szegény bete­gek gyógyszerellőtősa mai rend­szerének megváltoztatása ügyében intézett köriratot a törvényható­sághoz és az 1928-as rendetet visszaál­lítását kivánja, mely szerint az Országos Betegápolási Alap fedezi a költségeket. Pánczél József főjegyző felol­vasta az alispán javaslatát, mely szerint nem pártolják a köriratot, mert a gyógyszerköltségek felét az állami segélyekből fedezik. A főjegyző referódája ütőn felállott az alispán és beje­lentette, hogy elkerülte a fi­gyelmét ez a javaslat, kell a felirat, mert nincs pénz. Székesfehérvár második körira­tát a sertésvész elleni szimultán oltások ügyében, nem pártolják, mert a kormőny kísérletei mőris folynak.

Next

/
Thumbnails
Contents