Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-25 / 266. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1934 november 25. vasárnap 61. évfolyam 266. szám Csaba az várnák előtt Hosszú esgféndők óta várta Csaba polgáriasa ennek a napnak felvirradásétr Várta, mert ezen a napon keli' számot adnia erról, hogy vájjon hü fia e a nemzeti alapon "álló polgári gondolatnak, vagy pedig újra sorsára hagyja a törvényhatósági bizottsági tagválasztást, amint ezt a múltban tette. Mert abban, hogy a szavazásra jogosultak legnagyobb része a múltban távolmaradt a város lakosságának véleményét kifejezni hivatott szavazástól, óriási tévedés volt és ezt a tévedést épen a lakosság polgári elemei követték el. A polgárságnak természetszerűleg az az elemi érdeke, hogy a választáson a maga jelöltjeit ültesse be azokba a bizottsági székekbe, amelyekből a város és a megye életmegnyilvénulősait szabályozzák. És ez a szabályozás, ez a jövendő politika nem Jléhet senki számára közömbös, aki szivén viseli a város jövendéf sorsét s ezen a sorson tul aggódó szeretettel félti a magyar idvendőt, mert hiszen az ország egyetemes sorsa az egyes városok sorsával, életével éli vagy bukik. A mult választás, mivel a szavazástól nagyon sokan távolmaradtak, nem fejezhette ki a város lakosságának akaratát s igy történt az, hogy a törvényhatóság képe nem mutatta a valóságot. Most megint elkövetkezett a választás napja, elkövetkezett annak az ideje, hogy Csaba lakossága kivétel nélkül megjelenjen az urnák előtt és szavazatával újra hosszú időre eldöntse, hogy kik képviseljék abban a magas erkölcsi testületben, amely a vérmegye dolgait intézi. Minden polgár szavazzon a holnapi választáson, minden polgár meggyőződésének töretlen erejével vegyen részt a küzdelemben, még pedig azzal a meggondolással, hogy szavazatával az elkövetkező évek sorsáról dönt. Az egyesült polgári pártok vezetői különben felhívást adtak ki a választókhoz s ebben többek között a köveikezőket mondják: Felhívás Csaba város polgáraihoz 1 Megint itt van az ideje annak, hogy Csaba város polgársága megjelenjen az urnák előtt. A törvény minden polgárnak kötelességévé teszi, hogy akaratát ebben a fontos kérdésben nyilvánítsa és ennek bizonyságául büntetést szab azokra, akik a szavazástól indokolatlanul távol maradnak. Gondolkodását árulja el a polgárság, ezért kötelesség a szavazős. Nem lehet szó nélkül tűrni azt, hogy a távolmaradó velünk érzők ellenünk döntsék el a választás sorsát. Az egyesült polgári pártok vezetői. Apja ellen tanúskodott egy tizenhároméves fiúgyerek Maró szódával öntötte szemen az urát Báli Imréné, akit mégis felmenteitek, mert a gyerek vallomásában súlyosan megvádolta az apját Ha elalszol, elvágom a nyakadat — mondotta az asszony — Bali Imre künn aludt a pitvarban és csak nagy tél idején húzódott be a konyhába (A B. K. gyulai szerkesztőjétől.) Kálváriának is beillik sz a családi dráma, amelynek egyik és egész bizonyosén nem utolsó fejezete zajlott le ma a gyulai járásbíróságon, vitéz Láng Ernő büntetőbiró előtt. A hatvanéves Bali Imre, nagykamarási uradalmi munkavállaló, hat gyermek apja súlyos testi sértés vádjával vitte a biró elé feleségét, született Ipacs Erzsébetet. — Az első perctől kezdve pokol volt az életem emellett az asszony mellett, adja elő az öreg Bali. Volt olyan idö, nem is egyszer, de sokszor, hogy 6—7 hónapig nem beszéltünk, épen csak bogy egy ledéi alatt éltünk. Közben született hat gyerekünk. Olyan asszony volt ez, hogy sokszor megfenyegetett: „Vigyázz, ha elalszol, elvágom a nyakadat 1" Nem is háltam vele egy szobában, hanem kint a pitvarban, csak ha nagy volt a hó, húzódtam be a konyhába. Most december 1-én otthagytam a családomat; olyan állapotban voltam, hogy fel akartam akasztani magamat. Ekkor találkoztam Mihály Annával, aki ott dolgozott az uradalomban. Hallani sem akarok többet a feleségemről... Ő biztatott, nehogy ugy Jegyek, mint tavaly Turgonyi, aki felesége elöl a kútba olts magét. Menjek hozzá, ő majd gondol rám. Azóta együtt is élünk. Én hazajártam a jószághoz. A főbiró megmondta a feleségemnek és gyermekeimnek, hogy minden közszerzemény, de a két hold föld az enyém. Aratás után észrevettem, hogy a földről sok keresztet elhordták, a fiam be is ismerte, hogy 2 mázsa búzámat eladták. Erre odamentem és kérdőre vontam az asszonyt. Csúnyán rámtámadt és szidott, mikor aztán a disznókat kiválasztottam, hogy elviszem, mert abbéi ii két malacát eladott tudtom nélkül, bement a házba és csuporral jött vissza. Oda állt elébem és egyszer csak arcomba lotytyantottaa csuprot. Szódával forrázott le. A szemem elvakult, a szám tele lett a maró lével. Kitapogattam a kis ajtóhoz és a szomszédot hívtam, aki vizet hozott, azzal meg is mosakodtam. Julius 5-tíI angusztus 15-ig voltam beteg. Hallani sem akarok arról hogy ezzel az asszonnyal még egyszer egy fedél alatt éljek. Az asszony, aki csipőre telt kézzel áll a biró előtt, fejcsóválások közt hallgatja hat gyermeke apjának előadását, majd mikor nóh«* jut, kijelenti, hogy mindez nem igaz. Az ura mindig durva volt hozzá, szidta, meg is verte, julius 5-én pedig nagyon fenyegetően támadt rá. S amikor a kampós botjával a vállára sújtott, látta, hogy védekeznie kell, egyéb hijján a lúgos csuprot kapta fel és az ember arcába öntötte. Az asszony elhozta tizenhároméves kisfiát is, hogy tegyen tanúságot apja ellen. A gyerek el is mondja, néha sirva, hogy spja sokazor szidta és verte anyját. Akkor is révágott a kampós botjával, mire anyja az arcába öntötte a csuprot. Vitéz Láng Ernő büntetőbiró felmentette az asszonyt a súlyos testi sértés vádja alól, megállapitvőn, hogy Bali Imre támadta meg az asszonyt, aki önvédelemből cselekedett. Az ügyészségi megbízott elejtette a vádat, Bali Imre is megnyugodott az ítéletben. — Majd bebizonyítom igazamat a vá'ÓDerben — mondta. Békéscsaba címerével akarják ideiglenesen márkázni a békéscsabai kolbászt A csabai hentesiparosok beadvánnyal fordultak vitéz Jánossy polgármesterhez (A B. K. tudósítója jelenti) Több izben megemlékeztünk mér arról, hogy a csabai hentesiparosok mozgalmat indítottak a csabai kolbász márkázása érdekében. Az állami márkázás ügyét mindezideig nem lehetett elintézni, de hogy az igazi csebai kolbász minőségét az utánzatoktól mégis megvédjék, az érdekelt iparosok most vitéz Jánoss. Gyula polgármesterhez fordultak, akitől azt kérik, hogy az általuk készített csabai kolbászrudakra a város címerével ellátott színes papirgyürüket húzhassanak. A polgármesterhez intézett beadványukban a hentesek az^lenőrzés vezetésére / Mózes Imre dr. állatorvos kiküldését kérik, míg bizottsági / tagokul Donner László dr. tisztifőorvost, Zahorén Pál srazdasági tanácsost, Elekes Gyula ipartestületi jegyzőt, továbbő Lepény Tamást, Lupto• vics Jenőt és Rasovszky Miksát javasolják. A beadvány a városi címer használatának engedélyezését egy évre kéri a polgármestertől, mert remélik, hogy ez alatt az idő alatt az éllamiyriárkázás ügye elintéződik. A békéscsabai ipartestület a legnagyobb a megyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a megyei kisebb ipartestületek összevonása ügyében értekezletet tartottak Békéscsabán. Mint értesülünk, a tervezett változós abban áll, hogy Orosházához csatolják Pusztaföldvárt, Szentetornyát, Gádorost és Nagyszénást, mig Gyula Kétegyházát és Gyulavárit kapja. A békéscsabai ipartestület taglétszáma igy is a legnagyobb mared a megyében.