Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-25 / 266. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1934 november 25. vasárnap 61. évfolyam 266. szám Csaba az várnák előtt Hosszú esgféndők óta várta Csaba polgáriasa ennek a napnak felvirradásétr Várta, mert ezen a napon keli' számot adnia erról, hogy vájjon hü fia e a nemzeti alapon "álló polgári gondolatnak, vagy pedig újra sorsára hagyja a törvényhatósági bizottsági tagvá­lasztást, amint ezt a múltban tette. Mert abban, hogy a szavazásra jogosultak legnagyobb része a múltban távolmaradt a város la­kosságának véleményét kifejezni hivatott szavazástól, óriási tévedés volt és ezt a tévedést épen a la­kosság polgári elemei követték el. A polgárságnak természetszerűleg az az elemi érdeke, hogy a vá­lasztáson a maga jelöltjeit ültesse be azokba a bizottsági székekbe, amelyekből a város és a megye életmegnyilvénulősait szabályoz­zák. És ez a szabályozás, ez a jövendő politika nem Jléhet senki számára közömbös, aki szivén vi­seli a város jövendéf sorsét s ezen a sorson tul aggódó szeretettel félti a magyar idvendőt, mert hi­szen az ország egyetemes sorsa az egyes városok sorsával, életével éli vagy bukik. A mult választás, mivel a sza­vazástól nagyon sokan távolma­radtak, nem fejezhette ki a város lakosságának akaratát s igy tör­tént az, hogy a törvényhatóság képe nem mutatta a valóságot. Most megint elkövetkezett a vá­lasztás napja, elkövetkezett annak az ideje, hogy Csaba lakossága kivétel nélkül megjelenjen az ur­nák előtt és szavazatával újra hosszú időre eldöntse, hogy kik képviseljék abban a magas er­kölcsi testületben, amely a vér­megye dolgait intézi. Minden polgár szavazzon a hol­napi választáson, minden polgár meggyőződésének töretlen erejé­vel vegyen részt a küzdelemben, még pedig azzal a meggondolás­sal, hogy szavazatával az elkövet­kező évek sorsáról dönt. Az egyesült polgári pártok ve­zetői különben felhívást adtak ki a választókhoz s ebben többek között a köveikezőket mondják: Felhívás Csaba város polgárai­hoz 1 Megint itt van az ideje annak, hogy Csaba város polgársága meg­jelenjen az urnák előtt. A törvény minden polgárnak kö­telességévé teszi, hogy akaratát ebben a fontos kérdésben nyilvá­nítsa és ennek bizonyságául bün­tetést szab azokra, akik a szava­zástól indokolatlanul távol marad­nak. Gondolkodását árulja el a pol­gárság, ezért kötelesség a szava­zős. Nem lehet szó nélkül tűrni azt, hogy a távolmaradó velünk érzők ellenünk döntsék el a vá­lasztás sorsát. Az egyesült polgári pártok vezetői. Apja ellen tanúskodott egy tizenhároméves fiúgyerek Maró szódával öntötte szemen az urát Báli Imréné, akit mégis felmenteitek, mert a gyerek vallomásában súlyosan megvádolta az apját Ha elalszol, elvágom a nyakadat — mondotta az asszony — Bali Imre künn aludt a pitvarban és csak nagy tél idején húzódott be a konyhába (A B. K. gyulai szerkesztőjétől.) Kálváriának is beillik sz a családi dráma, amelynek egyik és egész bizonyosén nem utolsó fejezete zajlott le ma a gyulai járásbírósá­gon, vitéz Láng Ernő büntetőbiró előtt. A hatvanéves Bali Imre, nagy­kamarási uradalmi munkavállaló, hat gyermek apja súlyos testi sér­tés vádjával vitte a biró elé fele­ségét, született Ipacs Erzsébetet. — Az első perctől kezdve pokol volt az életem emellett az asszony mellett, adja elő az öreg Bali. Volt olyan idö, nem is egy­szer, de sokszor, hogy 6—7 hónapig nem beszéltünk, épen csak bogy egy ledéi alatt él­tünk. Közben született hat gyerekünk. Olyan asszony volt ez, hogy sok­szor megfenyegetett: „Vigyázz, ha elalszol, elvágom a nyakadat 1" Nem is háltam vele egy szobában, hanem kint a pitvarban, csak ha nagy volt a hó, húzódtam be a konyhába. Most december 1-én otthagytam a családomat; olyan állapotban voltam, hogy fel akartam akasztani magamat. Ekkor találkoztam Mihály Annával, aki ott dolgozott az ura­dalomban. Hallani sem akarok többet a feleségemről... Ő biztatott, nehogy ugy Je­gyek, mint tavaly Turgonyi, aki felesége elöl a kútba olts magét. Menjek hozzá, ő majd gondol rám. Azóta együtt is élünk. Én haza­jártam a jószághoz. A főbiró megmondta a feleségemnek és gyermekeimnek, hogy minden közszerzemény, de a két hold föld az enyém. Aratás után észrevettem, hogy a földről sok keresztet elhordták, a fiam be is ismerte, hogy 2 mázsa búzámat eladták. Erre odamentem és kérdőre vontam az asszonyt. Csúnyán rámtámadt és szidott, mikor aztán a disznókat kiválasz­tottam, hogy elviszem, mert abbéi ii két malacát eladott tudtom nélkül, bement a házba és csuporral jött vissza. Oda állt elébem és egyszer csak arcomba loty­tyantottaa csuprot. Szódával forrázott le. A szemem elvakult, a szám tele lett a maró lével. Kitapogattam a kis ajtóhoz és a szomszédot hív­tam, aki vizet hozott, azzal meg is mosakodtam. Julius 5-tíI angusztus 15-ig voltam beteg. Hallani sem akarok arról hogy ezzel az asszonnyal még egyszer egy fedél alatt éljek. Az asszony, aki csipőre telt kéz­zel áll a biró előtt, fejcsóválások közt hallgatja hat gyermeke apjá­nak előadását, majd mikor nóh«* jut, kijelenti, hogy mindez nem igaz. Az ura mindig durva volt hozzá, szidta, meg is verte, julius 5-én pedig nagyon fenyegetően támadt rá. S amikor a kampós botjával a vállára sújtott, látta, hogy véde­keznie kell, egyéb hijján a lúgos csuprot kapta fel és az ember ar­cába öntötte. Az asszony elhozta tizenhárom­éves kisfiát is, hogy tegyen tanú­ságot apja ellen. A gyerek el is mondja, néha sirva, hogy spja sokazor szid­ta és verte anyját. Akkor is révágott a kampós botjával, mire anyja az arcába öntötte a csuprot. Vitéz Láng Ernő büntetőbiró fel­mentette az asszonyt a súlyos testi sértés vádja alól, megállapitvőn, hogy Bali Imre támadta meg az asszonyt, aki önvédelemből csele­kedett. Az ügyészségi megbízott elejtette a vádat, Bali Imre is megnyugo­dott az ítéletben. — Majd bebizonyítom igazamat a vá'ÓDerben — mondta. Békéscsaba címerével akarják ideiglenesen márkázni a békéscsabai kolbászt A csabai hentesiparosok beadvánnyal fordultak vitéz Jánossy polgármesterhez (A B. K. tudósítója jelenti) Több izben megemlékeztünk mér arról, hogy a csabai hentesiparosok mozgalmat indítottak a csabai kol­bász márkázása érdekében. Az állami márkázás ügyét mind­ezideig nem lehetett elintézni, de hogy az igazi csebai kolbász minőségét az utánzatok­tól mégis megvédjék, az érdekelt iparosok most vitéz Jánoss. Gyula pol­gármesterhez fordultak, akitől azt kérik, hogy az általuk készített csabai kolbászrudakra a város címerével ellátott színes pa­pirgyürüket húzhassanak. A polgármesterhez intézett be­adványukban a hentesek az^len­őrzés vezetésére / Mózes Imre dr. állator­vos kiküldését kérik, míg bizottsági / tagokul Donner László dr. tiszti­főorvost, Zahorén Pál srazdasági tanácsost, Elekes Gyula ipartes­tületi jegyzőt, továbbő Lepény Tamást, Lupto• vics Jenőt és Rasovszky Miksát javasolják. A beadvány a városi címer használatának engedélyezését egy évre kéri a polgármestertől, mert remélik, hogy ez alatt az idő alatt az éllamiyriárkázás ügye elinté­ződik. A békéscsabai ipar­testület a legnagyobb a megyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a megyei kisebb ipartestü­letek összevonása ügyében érte­kezletet tartottak Békéscsabán. Mint értesülünk, a tervezett változós abban áll, hogy Orosházához csatolják Pusz­taföldvárt, Szentetornyát, Gádorost és Nagyszénást, mig Gyula Kétegyházát és Gyu­lavárit kapja. A békéscsabai ipartestület taglét­száma igy is a legnagyobb ma­red a megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents