Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-18 / 260. szám

246 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 november 10 enyasszonyi fátylak, koszo­rúk, harisnyák, keztyük a legolcsóbban, a legnagyobb választékban SIPKEÁRUHÁZ GUTVILL ANDRÁSSY-UT 6. SZ. ALATT az a szerződés, amely Békés­csabát Kecskeméttel, Szol­nokkal és Újpesttel együtt Míkléssyékhoz kőt!, 1936-ig érvényes és Miklóssyékat a szerződésből csak akkor lehetne kizárni, ha a négy város közös kerületi ülése a felmerült panaszokat nem tudná orvosolni. Különben Miklóssy Bé­késcsabán járt legrosszabbul, mert szerződése ugy szól, hogy a vígalmiadó elengedésén kí­vül ingyen fűtést és világí­tást, valamint bavi 1000 pengő támogatást kap. Ezt as ösz­azeget azonban itt nem kapta meg, mert a szinügyi bizottságnak nem élit rendelkezésére pénz. Hogy a jövőben hogy alakul ki a Békéscsabai sziniszezon, még nem tudhatjuk, de az bizonyos, hogy a vidéki színészet ebben a formájában halálra van ítélve és a jövő a jól megszervezett prózai és opera staggionéké. A szegedi társulat vendégjátékaival nem hiszem, hogy a helyzet meg­oldható lenne, mert régebben Szendrey, az aradi igazgató már próbálkozott ilyenekkel és súlyosan ráfizetett. Miklóssy elég rendesen teljesítette kötelességét, gázsihát­raléka minimális volt, a színház művészi vezetése ellen nagyobb kifogás nem emelhető, ugy hogy ezek a körülmények a jövőre nézve feltétlenül mellete szólnak. Dr. Gyöngyösi János — Azt kell mondanom, éhen­haliak volna a színészek, ha nem adják meg részükre az ötszáz pengőt, hiszen teljes egésaében kosztra és lakásra fordították. — Nem csak ebből, hanem sok más esetből is feltétlenül le lehet vonni a tanulságot: a vidéki szí­nészetnek befellegzett, a mozi, a filléres gyorsok utján könnyen el­érhető pesti színházak konkuren­ciája a csöd szélére juttatta. Nagy társulat rentábilis nem lehet, a takarékosság pedig odáig vezetett, hogy a zenés darabok sem az előadás nivója, sem kiállítás te­kintetében nem elégíthetnek ki. úgyhogy a vidéki színészet ügye az esetek tnlnycmó r síében mar nem is művészi, hanem szociális kérdés. Létjogosultsága csak a művészileg összevállogatott staggione társu­latnak van. —A városnak a szellemi munka­nélküliekkel amu sy is sok a gondja, tehát nem vállalhatja ujabb 40—50 ember sorsának in­tézését és riem teheti ki magát annak, hogy a társulat elutazását nak költségeit is ő maga teremtse elő. — Csabának elsőrangú vidéki tár­sulat hosszabb vagy rövidebb ideig iartó vendégjátékára van szük­sége. Olyan társulat jöjjön ide, mint példáula a szegedi, amelynek vendégjátékait ugy kép­zelem ej, mint ahogyan békében az aradiak jártak át hozzánk. Dr. Tardos Dezső a hozzá intézett kérdésekre igy válaszolt: — Nem helyeselhetem azt az intézkedést, hogy 500 pengői ki­utaltak a társulatnak mert néze­tem szerint csak annak a szín­igazgatónak szabadna bejöitnie, akinek van tőkéje, hogy egzisztál­hasson. — Én nem tartanám fenn a Mikló jsy-társalattal a szer­ződést, bár egyiknek sincs tőkéje 8 az anyagi áldozat nam szolgál kul­turális célokat. — Sokan sérelmezik — jogo­san —, hogy a bérleti rendszert lejáratták Miklóssy ék, különösen az idén járt jól az, aki nem vett szelvényeket. — A jövőre vonatkozólag annyit mondhatok, hogy olcsóbban kell adni a jegyeket, akkor talán in­kább boldogulna a társulat. Hogy a játsszási jog kié legyen ? Szeged nem lenne rossz meg­oldás, c?ak azt kellene elérni, hogy jelen­tős vasúti kedvezményt kapjanak a társulat tagjai. Révész Sándor dr. igy válaszolt: — Gazdasági és erkölcsi kény­szerből szavaztuk meg az 500 pen­gőt, m*rt a tagokat már ki akar­ták dobni lakásaikból. A színigaz­gatónak nem volt fedezete, de akkor viszont miért színigazgató ? — Ami az előadások nívóját illeti, a próza elég jó volt, de nem adtak elő értékesebb darabokat, egyetlen megfelelőbb vígjáték a Hslyet az ifjúságnak volt. A t Q" nulság : több próza kallett volna. — Állítom, hogy a vidéki színé­szet halálraítélt intézmény s nem kár érte, mert mostani formájában nem nemest i érték, jó prózai staggione társulatokkal meg lehetne oldani a kérdést, mert hiszen igy az intézmény nem kell senkinek, a színé­szeket nem fizetik, a közön­ség erkölcsi presszióra vá­sárol jegyet, minek tartják fenn akkor egyálta­lában a színházat ? — A jövőre vonatkozólag az a véleményem, ho?v a másik tár­sulat éppen ilyen lesz, ^mellett nem l*het elfelejteni a Miklóssy ellen felmerült sokféle jogos ki­fogást. Hollánder Lipót dr. ezeket mondotta; — Nem volt helyes az 500 pengő kiutalása, mert nincs a városnak pénze a kultu^a támogatására. Kü­lönben ugy hallottam, hogy dr. Reisz József segítette ki a színé­szeket s a város szavatosságot vál­lalt a pénzért. — Egyébként a társulat nagyon gyenge volt, a műsor ellen ngyan nem le­het komolyabb kifogást emelni, a prózai együttes is tetszett, a Helyet az ifjúságnak sikert ara­tott, de már az operettegyüttes gyengébben funkcionált, mint a múltban. A jugoszláv kormány azt hirdeti, hogy a marseillei ügy adatai Olaszországot is terhelik (A B. K. tudósitója jelenti.) | Most már mind több és több mér­tékadó francia politikus figyelmez­tet arra, hogy Jugoszláviának a merénylet ügyébentervezett ujabb lépése igen nagy veszedelemmel járhat. A párisi illetékes körök biznak abban, hogy a súrlódások minimá­lisra csökkennek s ez európai együttműködés megerősödve kerül ki a küzdelemaől. de az angol poli­tikai közvélemény állatában ag­godalommal tekint az elé, hogy Belgrád a marseillei merénylet ügyébkn a Népszövetségsez for­duljon. Álttalában azt tartják, hogy a jugoszláv bírálat hang­ja. amellyel Magyesror­szágot illette és illeti, sokszorosan tulhalladja a bizonyítékok mértékét, különösen akkor, amikor a ju­goszláv kormány a sorok között azt hirdeti, hogy a bizonyítékok Olaszországra is terhelőek. Ju­goszláviában — irja a Morning Post — a kormány hivatalos lapja a legmagasabb fokra hevítette a magyarellenes gyűlöletet s most már a felizgatott közvéle­mény követeli, hoi<y a marseillei ügy a Népszö­vetség elé kerüljön. noha ez Franciaországra. Jugo­szlávia egyetlen nagy hatalmi szö­vetségesére nézve igen kellemet­len volna, mert igy Európa nyilvánosága elé jutnak a francia rendőr­ség sorozatos hibái, és a népszövetség is kényszerülve volna annak belátására, hogy a marseillei óvóintézkedésak minden tekintetben elégtelenek voltak. „Lóri válságos állapotban, azonnal jöjjön"... Mit mondanak ss Budapesten öngyilkossá lett Farkas Eleonora csabai rokonai (A B. K. tudósitója jelenti.) Kettős öngyilkosságot fedeztek fal csü­törtökön délután Budapssten, a Logodi utca 60. számú villasze­rű 3n épített házban. A második eme'aten gázzal magmérgezte ma­gát Keréki Anna Mária sziné3znő, aki legutóbb a Fővárosi Oparett­szinházban lépett fel a rövid idei? műsoron volt „Music Hall" című darabban. Az öngyilkos színésznő lakásá­ban szintén eszméletlen állapot­ban találták meg Farkas Eleonora szobaiánvt, aki takarítónője volt Keréki Máriának. A rendőri bizottság megtalál'"* a két é'etunt nő búcsúlevelét. Far­kas Eleonora levelét Békésc»«*bára címezte itt lakó bátyjához. Farkas Gyulához, akit az öngvilkos szoba­lány arra kért, hogy ügyeit hozzs rendbe. A nagv feltűnést keltett, titokza­tos kettős öngyilkosság ügyében budapesti tudósítunk jelentés 0* nyo­mán felkerestük Farkas Gvula ren­dőrfőtörzsőrmesternek Berzsenyi utca 39 szám alatti lakását. Megtudtuk, hogy tegnap este táviratot kapott Pestről: „Iróri válságos állapot­ban, azonnal jőjjon" mondották a sürgönv rövid szavai. Farkas Gyula még az éjszaka felutazott Pestre. A bucsulevet még ma délelőtt sem kapta meg a család. Fél 9 órakor Klár de. előadására, onnan a Ka­szinó táncestélyére . Farkas Gvula sógora, Gyebnár Mihálv nagy nehezen beszélni kezd: — Nagyon szép, fess nő az Eleonora. Három évvel ezelőtt itt nyaralt a sógoroméknél. ITlikor megérkezett és bekopogtatott, csak néz­tük, bogy ki lebet ez az elegáns úrinő. Szorgalmas, dolgos leány a sógo­rom huga. Már tiz éve maga ke­resi kenyerét, még az édesanyját is Pestről segíti... * A kettős öngyilkosság eddig még életbenlévő, de még mindég esz­méletlen áldozatát, Farkas Eleo­nórát még pénteken a Rókus kór­házba szállították. A leány még most sem tért magához ugy, hogy ezideig nem tudták kihallgatni. Dijtalanul adunk kipróbálásra I Győződjön metr. ha még nem ismeri, tűzifát teljesen pótolja hogy a Főzzön és ffitsőn kitűnő kőszenőnkkel 100 kg. 3"50. Nagy hőfokú és minden tűzhelyben magas lánggal, szagta­lanul, hamuvá ég. Egyedárusitója WERNER EOÉNÉ és tsa Andrássy-ut 27. Belicey u. sarok Fűszeresénél is kanja és megrendelheti. Egyéb szenek, koksz, brikett, minden­fajta tűzifa legolcsóbban kapható. 25—50 kg-ot is elszállítunk telefoni rendelésre is. Flandin nem megy Rómába (A B. K. tudósitója jelenti.) Híre terjedt, hogy Lavallal együtt F/an­din miniszterelnök is Rómába uta­zott Mussolini meglátogatására. Ezt a hirt Párisban hivatalosan meg­cáfolták. A Havas-iroda megálla­pítja, hogy Flandin utazásával nem foglalkozik a francia kormány. Belgrádból jelentik, hogy Laval római utjának hírét a délszláv köz­vélemény kedvezőtlenül fogadta. Délszlávia ellenzi az olasz-francia közeledést mindaddig, amig Olasz­ország a Délszláviával való ellen­téteit nem intézte el.

Next

/
Thumbnails
Contents