Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-17 / 259. szám

242 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 november 10 A legképtelenebb báeifalma­záscikról számolnak be a Jyg^szláwiábéi kiüldö­zött magyarék (A B. K. tudósítója jelenti.) Teg­nap Szegszérdra érkezeit néhány Jugoszláviából kiutasitolt magyar család s szinte hihetetlenül bru­tális részleteket beszélt el a meg­szállott Bácskában és Bánátban élő magyarok sorsáról. Elmondot­ták, hogy a legcsekélyebb indoko­lást is mellőzték a kiutasitó vég­zésben, csak annyi állt rajta: hat órán belül el kell hagyniok az or­szágot. Még azokat sem kímélték, akik tényekkel bizonyították, hogy al­kalmazkodni kívánnak az uj vi­szonyokhoz, lugoszláviáből nősültek és gyermekeiket csak a szerb nyelvre tanították. Él lehet mondani nyugodtan: a magyarság sorsa egyenesen ka­taPztrófális, rnert minden nap ta­lálnak uj alkalmat és módot bán­talmazásukra. A marseillei gyilkos­ság óta meg egyenesen tar hatatlané vált a helyzet, a lakosság rengete­get szenved. Szabadkán nagy tüntetéseket rendeztek a túlzó szerb na­cionalisták s elvakultságukban odáig mentek, hogy összetörték a kávéházak be­rendezését é» bezúzták azoknak a házaknak ablakait, ahol magya­rok laknak. Nagy katonai pompával ünnepel­ték meg a Vérmezőn a kormányzó bevonulásának 15 éves évfordulóját (A B. K. tudósítója jelenti) Verőfényes őszi időben, óriási tö­megek részvételével folyt le ma délelőtt a Vérmezőn nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzói díszszemléje, bevonulásának 15 éves évfordulója alkalmával. A nagyszámban megjelent előkelősé­gek s az ünnepségre felvonuló tö­meg már fél 11 órakor megtöltötte * az Attila- uccával párhuzamosan I hosszusorban felállított tribünö­ket. A Vérmező óriási zöldeiő fő­tábláit minden oldalról körülvette a tömeg. A diszemelvényen a kor­mányzó felesége, a királyi herce­gek, királyi hercegnők, a herceg­prímás képviselője és a kormányzó kíséretének tagjsi száméra tartot­tak fer.n helyeket, a baloldalt pe­dig a felsőház és képviselőház el­nökei és alelnökei és a kormány tagjai foglalták el. A Vérmező pá­zsitján négy oszlopban sorakozott fel a budapesti helyőrség vala­mennyi csapatteste, a Ludovika Akadémia rohamsisakos és zászlós tagjai. Tizenegy órakor kürt zen­gése jelezte a kormányzó érkezé­sét, aki tengernagyi egyenruháb jn, fehér lovon léptelett kíséretének rohamsisakos tagjai előtt. A Vér­me.őre érkezett kormányzónak Kárpáthy Kamilló gyalogsági tá­bornok a honvédség főparancsnoka tett jelentést s ezzel kezdetét vette a díszszemle. A kormányzó kíséretének tag­jaitól követve a Himnusz hangjai mellett vonult el a díszszázad arcvonalai előtt. Azután a dísz­szemle befejezését jelző kürtjei hangja mellett a diszemelvény elé lovagolt s a csapatok elvonu­lása fután a kormányzó és kísérete visszalovagolt a várba. Mussolini azt akarja, hogy a békeszerződések területi záradékát Magyar­ország javára módosítsák Az olasz—francia közeledés igy nem jöhet létre, mert Páris nem hagyja ott a kisantantot (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Echo de Parisban Pertinex ugy véli, hogy ha Olaszország és a kisantent közeledésének kilátásai kedvezőek volnának, Franciaor­szág hajlandó voina arra, hogy ne legyen kicsinyes az afrikai en­gedmények tárgyában, de Gömbös legutóbbi római uta­zása arra vall, hogy Musso­lini a bécsi események elle­nére sem tért el revizionista politikájától. Pertinex szerint ez a politika tel­jesen érthetetlen, mert Mussolini azt akarja, hogy a békeszerződé­sek területi záradékát Magyaror­szág javára, Prága, Belgrád és Bukarest rováséra módosítsák, más­felől azonban a szerződésekben lefektetett osztrák függetlenség el­tántoríthatatlan védőjének nyilvá­nítja magát. Mindaddig, amig Olaszország ezt a politítikát folytatja, az olasz—francia közeled »s nem jöhet létre, mert Franciaország nem szakadhat el a kisantanltól. Meg kell állapí­tani, írja tovább — hogy Mussolini nem hajlandó a jugoszláv egységet befejezett ténynek tekinteni, amiből semmi jót sem jósolhatunk, éppen ma, amikor a Népszövet­ségtől kérni fogják, hogy a mar­seillei gyilkosság felelősségének kérdését tegye vizsgálat tárgyává. Ha Franciaország bevonul a Saar vidékre, azt a Népszövetség képvi­seletében teszi-mondják az angol parlamentben (A B. K. tudósítója jelenti.) A nemzetközi politika érdeklődé­sének középpontjában változatla­nul a Saar-vidéki népszavazás áll. Tegnap a francia képviselőház külügyi bizottságának ülésén ke­rült szóba az ügy és Laval kül­ügyminiszter részletesen beszámolt azokról az eszmecserékről, ame­lyek Rómában a Saar-vidéki bi­zottság irányítása mellett folynak. A külügyminiszter annak a reménynek adott kifejez ést, hogy sikerült fannakadás nél. kül alkalmazni a szerződé­sek és a Népszövetség által meghatározott eljárási módot. Franciaország a teljes tárgyila­gosság szellemében csakis a nép­szavazás szabad biztosítására tö­rekszik mondotta a külügyminisz­ter. Franciaország bevonulásának ügyét szóvétették az angol alsó­házban is. Eden a hozzáintézett kérdésiekre válaszolva hangoztatta, hogy Anglia nem szándékszik csa­patokat küldeni a Saar-vidékre.' Egy másik képviselő azt az állás­pontot vallotta, hogy ha Franciaország bevonni ak­kor azt a Népszövetség kép­viseletében teszi, következés­k5pen Angliának erkölcsi kötelessége volna a vállalko­zásban Franciaországot tá­mogatni. Berlin nem akar ujjathuzni a versaifiesi hatalmakkal Ribbentropp London után Párisba és Rómába utazik (A B. K. tudósítja jelenti ) Hitler leszerelési megbizottja, Ribbent­ropp, tárgyalásai befejezésével Skóciába utazott néhánv napi pi- , henésre. További útja Párisba és Rómába vezet, hogy Hitler elgon­dolásait Laval és Mussolini előtt kifejtse. A kancellár szerint Németország ujj áf egy ver ke­zesének nincs támadó célja, csak azt akarja az ország, hogy a szükséges védelmi eszközökkel elláthassa magát. Ribbentroop hangoztatja majd azt ia, hogy Né­metországnak nincs szándékában felbontani a versaillesi szerződés katonai záradékát. A Békésmegyei Közlöny jegyirodájának közleményei Budapesten, ahol az évadban egyik elsőrangúan érdekes előadás a másikat éri Kiér Zoltán dr. minden előadása szenzációnak számit. Bátor tárgyválasztáBa, szín­pompás előadókészsége, szelle­mes, magával ragadó egyénisége olyan kivételes népszerűséget biz­tosítanak neki, ami a még oly közkedvelt embereknél is ritkaság Kiér doktornak ez a hallatlan népszerűsége magyarázza azt a magyar ujsásirás történetében egye­dülálló tényt is. hogy a Társadal­munk cimü hetilapjá t 40.003 oél­Békésosaba társadalmi eseménye Kiás* Zoltán dr. szombat esti előadása. dányban olvassák, Azt monda­nunk sem kell, hogy Klár Zoltán dr. — a nőorvos — különösen a hölgyek között örvend különleges közkedveltségnek és egy-egy elő­adására a budapesti hölgyközön­ség saine java gyűlik össze. Szombat esti Gazdasági válság és az egyke cimü előadásában Klárdr. a mai társadalom legsürgetőbb és legkényesebb problé­máit tárgyaljai a bátor szókimondás hangján. * Az előadás jegveit a B. K. kiadó­hivatala és az Engel-féle hirlap­iroda árusítja. Jegyrendelő tel.: 242 és 253. Előfizetőink 80 filléres kedvezményas jegyet vált­hatnak. Diákjegy 50 fillér. Az újságírók üdvözlete a kormányzóhoz A Magyar Újságírók Egyesületa a kabinetiroda utján küldte el Horthy Miklós kormányzónak üd­vözletét, amely így azól: — Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltósága és a nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulásénak 15-ik évfor­dulója az egí-sz magyar nemzet és ennek keretében a magyar hírlap­írói karnak is nagv ünnepe. A Magyar Újságírók Egyesülete, mint ennek képviselete, mély hódolat­tal emlékezik meg e napon a fő­méltóságu úrról, akinek puszta megjelenése is kezdetét jelentette Magyarország megújhodásának, működése pedig biztositéka az or­szág ujjáteremtésének. Magas sze­mélyében üdvözletünk a nemzeti hadseregnek is szól, amelyet igaz­talan megkötöttségében a nemzeti önérzet büszke képviselőjévé for­mált ki. A magyar nemzet jövőbe vetetett rendithetetlen hittel és a főméltóságu urnák, valamint csa­ládjának szóló legjobb kívánsá­gokkal küldi őszintén átérzett hó­dolatát a Magyar Újságírók Egye­sülete. Márkus Miksa elnök, Boros László dr. főtitkár. /

Next

/
Thumbnails
Contents