Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám
1934-11-14 / 256. szám
230 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 november 10 | FORRAY LAJOS Dr. Forray Lajos dr. tegnap éjjel Budapesten hosszas szenvedés után tneglialt. Holttestét hazahozzák és november 15-én itthon helyezik örök nyugalomra. Igaz szívvel gyászoljuk Forray Lajost, mindnyájunk halottját, a közéleti férfiul, a megyei és városi politika bátor harcosét, akit a garázda Halál akkor gyűrt maga alá, mikor ez a kivételes felkészültségű, (2 a kivételesen tiszta és jó ember közel jutott ahhoz, hogy nem e világba való neme3 hangján az országos politikában is megszólaljon. Fényesnek induló politikai pályát vágóit el a Halál, mert Forray Lajos méltán remélhette és méltán remélhette az őt magáénak valló pórt, hogy kivételes képességeit az ország érdekében a város és a megye határán tul is eszméi szolgálatába állíthatja. A törvényhatósági bizottság és a képviselőtestület nagy vitáiban és eszmei harcaiban gyakran ragadott magával belülről fűtött ékesszólása s izzó beszédei mindig azt sugározták magukból, hogy kiváló szónokuk nemcsak helyesli azt, ami mellett kiállt a fórumra, nemcsak legjobb tudásával helytelenítette is amit támadott, hanem mindenkor hitt fellépésének és állásfoglalásának igazában. Gyászoljuk városunk jogászéletének páratlan tudásu díszét, ebben azt az embert, aki a perek és a jogviták sorsdöntő és életre kiható küzdelmeiben is megértő ember maradt. Kartársainak példaképét, kollégiális szeretetben és összetartásban, abban a magasfoku kari szolidaritásban, melynek a mai világban való megőrzésére és egy jobb világba való átmentésére kevesen tettek annyit, mint ő. Gyászoljuk a magunk halottját, a sajtó tiszta harcosát, aki tudta a meggyőződés zárt sisakrostélya mögött, a megnem alkuvás páncéljában jó katona módjára alázattal szeretni a betül, alázattal tisztelni ez írást, gyászoljuk azt, aki tudott a tiszta irás szentségéért helyet is állni és aki hirdetve hitte, hogy ezent az irás szabadsága és szent az ember, aki a tiszta, bátor szót leírja. Forray Lajos dr. 1896-ban született Zenién. Főgimnáziumi tanulmányait ugyancsak Zentén, az egyetemet Budapesten végezte. A világháború alatt 1915-ben háborús katonai szolgálatra vonult be s csak 1918 november 23-án szerelt le. Katonai bzolgálati ideje alatt megkapta az elsőosztályu nagyezüst vitézségi érmet kétszer, azonkívül a másodosztályú ezüst vitézségi éremmel is kitüntették. A világháború alatt 18 hónapig orosz hadifogságban is volt, ahonnan megszökött, 1918ban Zenta yárosánál a közélelmezési hivatalt vezette, ezt az állását azonban a szerbek üldözése miatt rövid idő múlva elhagyta. Ekkor Budapestre, majd Békései" bára költözött, ahol félévig az államrendőrségen teljesített szolgálatot, 1921-ben résztvett a nyugatmagyarországi felkelésben, majd ügyvédjelölti gyakorlatott folytatott. Az ügyvédi vizsgát 1925-ben tette le s azóta a békéscsabai ügyvédi kar egyik legkedveltebb tagja volt. Számos társadalmi egyesületben munkálkodott, ügyésze volt a Magyar—Olasz Bank Rt. békéscsabai fiókjának, tagja volt a városi képviselőtestületnek, <s megyebizottságnak és egészen betegségének kezdetéig vezetőszerepet játszott a Független Kisgazdapártban, amelynek országos vezetőségébe is beválasztották. enyassszonyi fátylak, kossoruk, harisnyák, keztyüfc a legolcsóbban, a legnagyobb választékban c SIP KEÁRUHft Z GUTUILL, — . |i m ANDRÁSSY-UT H^HBi 6. SZ. ALATT Londoni nem nyilatkozik — a német meglbizott nem nyilatkozik — Páris nyugtalan Élénk feltűnést keltett Párisban a németek meglsÍ2Eottjának utazása (A B. K. tudósitója jelenti.) Ribbentropp, Hitler megbízottja ma délelőtt háromnegyed óra hoszszat tartó tanácskozást folytatott az angol külügyi hivatalban Eden főpecsétőrrel. Ellentétben a tegnapi hírekkel, ugy tudják, hogy Ribbentropp nem terjesztett elő uj javaslatokat és amidőa eltávozott a tanácskozásról, rövid nyilatkozatában annak kijelentésére szorítkozott, hogy Edennel csak a jogegyenlőség kérdésében vallott német felfogást közölte és még azt tette ho«zá, hogy látogatásénak célja a személyes érintkezés fenntartása volt. Arra a kérdésre, hogy Németország az ő utján Angiiéval a népszövetségbe való visszatéréséről éa a veraeillesi szerződés katonai vonatkozásainak módosításáról tár gyal e, csak annyit mondott, hogy valószinü, hogy ez nem az egész csak kitalálás. A francia sajtót különben élénken foglalkoztatja Ribbentropp londoni látogatása, mert a Londonban kiadott hivatalos közlemény semmiről nem ad tájékoztatást. Általában az a vélemény, hogy Németország a nagyhatalmak jóváhagyásét akarja elnyerni felfegyverkezéséhez és ezután újból csatlakozik a Népszövetséghez. Általában ugy tudják, hogy Ribbentropp Edennel folytatott megbeszélése nagyon szívélyes volt. Ribbentropp hangoztatta, hogy Németország nagy súlyt helyez Európa megbékitésére és ehhez őszintén közreműködését. kívánja Anglia A csabaiak ne készítsenek olyan választási listát, amely miatt a kisközségek kiszoruljanak Márky Barna dr. a ispán tegnap értekezletet tartott Csabán a virilisek érdekképviselteivel (A. B. K. tudósitója jelenti.) A 168 virilis választását, mint ismeretes, november 18-ára, vasárnapra tűzte ki a törvényhatósági bizottság. Az alispán most körlevelet intézett a megye 504 legtöbb adót fizetőjéhez és közölte, hogy a rendes tagokra a vármegye székházában vasárnap reggel 8-tól délelőtt 11-ig, a póttagokra az eredmény kihirdetésétől, de legkésőbb délután 3-tól 6-ig lehet szavazni. Az 504 legtöbb adót fizető listáját hárotn csoportra osztották, (egyegy csoportra jut 168 tag) s a csoportok tagjai csak saját klasszisukból választhatják meg az 56 rendes és 28 póttagot. A választási előkészületekkel kapcsolatban tegnap délután Csabán járt vitéz Márky Barna dr. alispán, aki a virilisek érdekképviseleteivel a városházán szükebbkörü értekezletet tartott s azt a kívánságát fejezte ki, hogy a csabaiak ne készítsenek olyan listát, amely miatt a kisközségek kiszoruljanak. Varsóban Benesben látják a lengyel politikai célkitűzések legnagyobb ellenfelét, aki szívesen eladná a lengyeleket és nincs egyéb célja mint, hogy a nemzeti életben a lengyelek iránti bizalmatlanságot kimélyítse. Kiloptaazorvos revolverét és föbelötte magát egy gyulai elmebeteg A gyulai közkórház elmebeteg osztályén, Gaudv Lajos dr. elmeorvos hivatalos helyiségében vérzS lejjel, holtan találták Kái Imre 24 éves elmebeteget, aki görcsösen szorongatott a kezében egy Browning-pisztolyt. A vizsgálat megállapította, hogy Kái Imre, aki már évek óta ápoltja az elmeosztálynak, eey őrizetlen pillanatban behatolt Gaudy orvos szobájába, feltörte a szekrényt, abból kivette az orvos revolverét és tükör elé állva I5bel6tt» magát. A szerencsétlen beteg, aki egyik legcsöndesebb lakója volt az elmekórháznak, nyomban meghalt. A B. K. előadássorozatának első estje : Klár Zoltán dr. előadása. A jó külpolitika és a helyes belpolitika összefüggéséről beszélt a miniszterelnök a tegnapesti pártvacsorán (A B K. tudósitója jelenti.) A Nemzeti Egység pártja a képviselőház nyári szünete után tegnap tartott* első párt vacsoráját, amelyen Korniss Gyula üdvözölte a miniszterelnököt. s í^MK Br auswetter E. Szt Istvántép 20 óra és ékszer speciális javító műhelye I Ugy tudjuk, a csabaiak méltányolni fogják az alispán kérését 8 folyamatban lévő listájuk összeállításánál figyelembe veszik a kisközségeket is. Mindég üldözték a csehek a lengyel kisebbséget is... Varsóban Benesben látják a lengyel politika legnagyobb ellenfelét A kormánypárt Benes legutóbbi beszédével foglalkozva éles bírálatban részesiti Csehország politikáját, amely Lengyelországgal szemben mindig ellenséges volt. Különösen áll ez — mondják a lengyel kormánypárion — Bsnesre, aki beszédében levetette álarcéi és kimutatta ellenséges érzelmeit Lengyelország iránt. A csehek legfőbb vágya, hogy Ruhafestó&t v^ytiszlitá^t legolcsóbban vállal Nagy Sándor kelmefestő g^; közös határaik legyenek Oroszországgal. Csehországnak az volt az első cselekedete a független Lengyelországgal szemben, hogy ellenségesen elfoglalta Szüéziát, amikor a lengyeleknek keleten kellett védelmezniük magukat. A csehek mindig iildiizték a langy el kisebbségeket, ezenfelül Prága kedvezőtlenül befolyásolta a párisi politikai körökét a lengyelekkel szemben. Az üdvözlő pohárköszöntő Gömbös Gyula legutóbbi külföldi útjainak jelentőségét méltatta. Utána Gömbös emelkedett szólásra és igen érdekes beszédben többek között a következőket mondotta: — A választójogi reform nem lehet cé) csak eszköz. A kormány megígérte a titkos választójogot s ezt az ígéretet be is tartja és én hiszem azt, hogy ez csak hasznára lehet a nemzeti egység pártjának, amelyben az áílandó kormány legfőbb támaszát látom. A jó külpolitika nem képzelhető el helyes belpolitika nélkül és ha azt mondjuk, hogy a hármas egyezmény kielégítően működik, akkor az egyszersmind a belpolitika stabilitását is jelenti. Ne féljenek a párt tagjai, mert ha a kívülállók a nemzeli munkaterv alapjára helyezkednek, ugy a csatlakozásnak semmi akadálya sincs. Gömbös beszéde után még számos felköszöntő hangzott el, amelyek után a pártvacsora a késő éjjeli órákban véget ért.
