Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-11 / 254. szám

BEKESMEGYEI K0ZLONV 1934 november 11 Debreczeny Miklós verséből. Útközben ...Hajnalodott, elállt az esi, lassan száradt, aztán gyorsabban, ahogy a Nap mindig feljebb jött, de az átmenti iák még nedves levelük teregették a lény «lébe, fiabárány bújt ki a vetésből, lábán koloncos sár ragadt és szőrén viz pergett. Mentem az úton, ruhám gSzSlt, aztán megszáradt, dűlőn jártam, epefiák alatt bandakoltatn, kocsik poroltak szembe vélem, pipázó öregre emeltem rongyos sapkám, köpve fsgadta, vén asezony aludt benn a kastan, szűzecskét láttam, éneke'tem. Délben megálltam, kazal alján tanyázva bíbictojást ettem, csordakútból húztam rá vizet, kuiyák ugattak körülöttem, barátkoztam a vén csordással, majdnem jóllakva lehevertem, széttártam karom, sütött a Nap, enyelg'is táncra állt a kedvem. Itten hűsöltem ábrándozva, a világ dolgait kutattam, sorsomat, jöv5 életemből szőttem napsütötte álmokat. Az elképzelés cukorjával telt a nyálam, Ízleltem, vártam, reményböködte oldalamnál koszos malacka dúrt a sárban. Estét érte módos tanyába fordultam, sok nyárfa őrizte bejáratát és udvarán a Holdvilág elkente árnyékait ; esűat meg sötét váltakozott hosszan nyúlt el a tehén lába, a macska óriásnak látszott, egy asszony msnt be a konyhába. Elmen*em a konyhaajtóig, sárgás iényacnke érte arcom, sapkám levettem, szállást kértem s adjanak hát, nem ingyen mondom. A tehénistállóban alhat — a gazda mordult, ielesége néhány jó szóval megtoldotta s kérdezte : van-á ennivalóm ? A vályúnál lemosakodtam, derékig, l&bam megsnroltam, ocsmány úti por, sár szennye ut a s tiszta {éhérea bakkant elő. Meziiláb jártam az udvar hűs löldj én, meleg csillagba láttam, talpamra hallott eper ragadt. Egy lábas tejet vacsoráztam. A konyhában nagy lány is evett, szeme re&mvigyázott, láttam, mikor ké»őbb aludni tértem a padiásajtónál találtam sötétben, csak arca, szája és kis ingválla derengett, halkig suhantam mailé, nem, nem szóltam, csókok vacogtak bennünk talpig... Európa 40 millió kisebbségének sorsáróléstörekvéseirőlnyilatkozik A. Ewald dr., az európai nemzetisé­gek kongresszusának főtitkára Szemtől-szembe egy útlevéllel, amely egykoron a muzeumok ritkasága lesz LAKODALMAKRA legolcsóbban szerezheti be BOR szükségletét a Kiskunhalasi Borpincében Békéscsaba, Hunyadi-tér (Csirkepiac) Schneider Ignác Utóda bortermelő A GYOMAI URIKASZINO ÜZEME 1935 JANUÁR l-TŐL BÉRBEADÓ Bérleti feltételek a Kaszinó el­nökségétől megtudhatók; bérleti ajánlatok f. évi november 30-ig ugyanoda küldendők. A badeni szanatórium első eme­leti szobájában fogadott pár nap­pal ezelőtt Amende Ewald doktor, a Genfben székelő „Európa^ Nem­zetiségek Kongresszusának" főtit­kára. Most jött haza Amerikából, ahova Innitzer osztrák hercegérsek különleges megbízásából utazott el. Pihenni jött Badenbe, de — szobájában nemcsak az, íróasztal, hanem minden talpalatnyi hely írásokkal, könyvekkel, aktákkal van tele. írások hevernek az ágyon, a sezlonon, az éjjeli szekrény már­ványlapján, a toilett-tükrön, a sa­rokban a szőnyegen és irások van­nak még a szekrény tetején is. A különben termetes Amende dr. valósággal elvész a rengeteg irás kör ött. Beszélgetésünk elején megkér­dezem, mikor érkezett meg, mire — hogy kielégítse kíváncsiságomat — megnézi az útlevelét. Hát ilyen útlevelet én még az életemben nem láttam. A XX. század tükre ez a pasz­szus! Estlandban, Talinban állították ki — a vezértitkár ur esztiandi — és huszonhárom vizűm van benne. Megszámoltam a kilépő és belépő állomások kerek, háromszögletes, kockaalaku, lila, fekete és vörös bélyegzőit: Amende dr. útlevelét k$t év alatt csak a határállomáso­kon kétszásötvennégyezer bélyegezték le. Egymás hegyén-hátén vannak a stampigliák. Ezt az útlevelet egy­koron muzeumok vitrinjei mögött mutogatják majd az elkövetkező generációknak, amely szívből saj­náljad azt a Ü kort, amikor irás kellett hozzá, ha az ember az egyik országból a másikba akart menni ... Az „Európai Nemzetiségek Kong­resszusa" tudvalévően a kisebb­ségi sorsban élő népek képviselőit egyesíti magában. Amende doktor­ral, tehát a kisebbségekről beszél­getünk el, a — politika teljes ki­kaDcsolásával. Nevetve mondja: — Furcsa állás az enyém. Né­Bútor Teljes lakberendezések. Nagy választék. Első­rendű kivitel, amit 25 év óta fennálló üzemem jó hírneve garantál. A mai viszonyokhoz arányított árak részfizetésre Kívánságra terveket készitünk WW LEELOSY MŰBUTOR ÉS KÁRPITOSÜZEM Andrássy-ut 4. Luther-u. 17. Ruhaf estést és vegytisztif ást legolcsóbban vállal Nagy Sándor kelmefestő Üztó : B ar o„. ucca 7, Üzem: Áchim L. András-u.27. peket képviselek, amelyek egyszer • mint kisebbgég küzdenek sorsuk mint többség lépnek fel, máskor I javításáért. Európa valamennyi népe kétféle életet él: többségi és kisebbségi életet Odahaza: a saját országában a többség, a szomszéd államok­ban : kisebbség. Számszerint leg­nagyobb kisebbség Európában az ukrán, amely Lengyelországban közel hatmilliós tömegben él. Sorra következik aztán a négymilliónyi katalán Sponyolországban, majd a három éa félmilliónyi nématség Csehszlovákiában. Aránylag leg­nagyobb a magyar kisebbség: a magyar nemzetnek egy harmad­része él kisebbségi sorsban négy környező államban. — A legideálisabb a h9lyzet az északi államokban. Legalább is ezek egy részében. Finnországban például a svéd kisebbség meg van sorsával elégedve. Esttlandban a harmincezer német kisebbség tel­jes kulturális autonómiában él. Lettországban már szomorú a hely­zet. A német kisebbség még a német utcaneveket sem használ­hatja. Anélkül, hogv egyes orszá­gokra külön kitérnék, el kell mon­danom, hogy a kisebbségi helyzet általában — mint Európában minden — rosszabbodott A sovinizmus az utóbbi időben túlteng. Ennek folytán az ellen­tétek nagyobbak lesznek. Népek, amelyek hangosan követelik ki­sebbségi sorsban élő testvéreik számára a belátást, a maguk or­szágában élő kisebbségekkel mos­tohán bánnak. Ennek aztán — amint azt a mai spanyolországi események legjobban igazolják — néha katasztrofális következmé­nyei vannak. Pedig mindez el lenne kerülhető, ha a túlzott so­vinizmust a bölcs előrelátás poli­tikája váltaná fel. A meg nem ol­dott nemzetiségi kérdés könnyen oka lehet véres eseményeknek. — A különböző államok közül a legtöbb nemzetisége Lengyel­országnak van. Nevetve tette hozzá : — Ebben az országban egyedül meg lehetne alakítani a kisebbsé­gek kongresszusát. Nyolc nemzetiség él Lengyelországban: németek, ukránok, oroszok, fehér oroszok, csehek, zsidók, litvánok, szlovákok Talán Svájc az egyetlen állam, amelynek kisebbsége nincs : hiszen itt a három nemzet a francia, né­met és olasz testvéri egyetértésben él már évszázadok óta egymás mel­lett. Svájcban nincsen nemzetiségi kérdés. Megkérdezem tőle: — És hogyan lehetne megol­dani a problémákat? A szobában szanaszét heverő aktacsomókra mutat. Elszomoro­dik, amikor a kérdésemre adandó válaszon gondolkozik. — Látja — mondja csöndesen — ez a rengeteg irás, aztán az a még több, ami Genfben van, ki­vétel nélkül probléma. Negyven millió ember sorsa van belepré­selve ezekbe az aktákba, mert Európában kereken negyven millió ember él kisebbségi sorsban! Negyvenmillió ember panaszát újságok, tartunk kongresszusokat, halljuk mi és negyvenmillió ember szónokaink beszéde nyomón tapsra sorsén szeretnénk segíteni. Har- verődnek össze a tenyerek, de — colunk a népek szövetségének fó- történni kevés történik... ruma előtt, írásainkat közlik az

Next

/
Thumbnails
Contents