Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-06 / 249. szám

BBSSK: iS351iSBaEa2Ei®2._,. Békésesa^a. novembei 1 ©. 249* mzém igy gondoljuk A nenzetközi ujságiró egyesület most megválasztott alelnöke, a liberálisan méltóságos feleiősszer­kesztő ur interjuolóból interjút edó lett és nyilatkozott, hogy nem­zetközi mczgtiíom indui az álhír­lapirés ellen. Est a mozRelmat bel­földi és külföldi vonatkozásaiban egyaránt támogatni kell, kérdés azonban, hogy ez álhiriapirás fo­galmát miként határozzuk meg Hajlenénk afelé a meghatározás fele, hogy élhirlepiró mindenki, aki mást ir le, mint ami megyő­ződése, de félős, hogy akkor a küiföldi sajtó javarészét ölhirlap irók szerkesztik, mert hol van ma olyan küiföldi újság, ahol a mun­katársak önmagukban nem szűr­nek meg benső meggyőződésük külső kifejezését és nem lennének tekintettel szempontokra, amelyek megkövetelik és szükségessé teszik az egyéni beállításnak a lehető legszűkebbre való korlátozását. Helyes, ha mozgalmat indítanak a nemzetközi álhiriapirás ellen, de még helyesebb lenne, ha előbb a nemzetközi hiríapirésból kivennék azt, ami ái es hamis benne. A mcziífoerínyi újság, mini az egy percre kiadott ingyen rcpírat be­jelentette, a nyilaskeresztesektöl a régi liberáüis kexckbe kerül vissza. A vasárnapi szám már oj szerkesztő tollát dicsei i én uj célkitűzések he­lyett a régi programot hangsúlyozza: mindenki politikai állásfoglalását tiszteletben tartjuk, de hatadunk azon a tisztességes és becsületes uton, melyet a buza érdeke meg­követei. A régi programba csak az a fur­csa, hegy «z egyáltalán program le­het. Mindenki politikai álláspontját tiszteletben lertani a régi, nem is oly régi idők szerint nem lehetett volna program, mert az kötelező alap­törvénye volt annak a politikai sajtó­életnek, mely ennek az elvnek alap­ján építette lel a maga állá* fogla­lását. Ez az elv eddig is érvénye­sült és érvényesni szerte ai.orixág­ban és nemcsak mi nem értettük, hogy Mea&berényben egy párt és egy újság kiveheti magát e törvény kö­telező tíszteletbentartása alél, ha­nem ugyiátszík, az olvasók sem ér­tették, amint ezt a szerkeszt6válto­zás szüksége mutatja. Az IGE, az írók Gazdasági Egyesülele 10.000 pengőt adott se­gelyképpen az elmuli evben tag­jainak. Tizezer pengő szép pénz, főként akkor, ha az az egyesület kezeii, melynek cimeben olyan eilentetes szavak Kerülnek egymás meile, mint író és gazdaság. Tíz­ezer pengő nagy pénz, amiért ne­ves irók közgyűlésednek, iktatnak, egyesületet adminisztrálnak és szerveznek. Ha azt nézzük, hogy más egyesületek és egyesülések az IGEnéi mennyivel nagyobb költségvetési kerettel dolgoznak, az IGÉ néi kisebb célokért, akkor a tizezer pengő nem is sok, de ha tudjuk, hogy a magyar irók láthetó és segél véshető nyomorú­sága li/ezer pengő, akkor ez B pénz sokkal több, mint amennyi a száraz szám kifejez. orozatos lopásokért 6 hónapi fogházra Ítélték a nemzeti szocialista Huve Lajost (A B. K. tudósítója jelenti.) Feltűnést keltő tudósításban sxámolt be annakide­jén a B. K.„ hegy Huve Lajost, a mezőberényi nemzeti specialista szervezkedés egyik mozgatóját többrendbeli lopásért letartóztatták és besxáSlitották a gyulai ügyészség fogházába. A gyulai törvényszék ebben az ügyben most hirdetett Íté­letet és Huve Lajost sorozatosan elkövetett lopásaiért hathónapi fogházra, háromévi hivatalvesztésre, valamint politikai jogainak felfüggesztésére itéEte. $z ítéletben suEyosbitó körülménynek vették a bűncselekmény sorozatos voltát, de mérlegelték a vádlott büntetlen előéletét és a töre­delmes beismerést. Nagyon szerette férjét és amiért elhagyta, kútba ugrott a negyven­nyolcesztendős Sztoján Jánosné Az öngyilkos asszonyt kimentették és most a lakásán ápolják (A B. K. tudósitója jelenti.) Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka öngyilkossági szándékból a házuk udvarán lévő kulba ugrott Sztoján Jánosné 48 éves csabai asszony. Sztoján Jánosné, Bogdán Mária 28 éve él házasságban férjével, aki nyugalmazott vasutas. Á há­zastárssk élete nem volt zavarta­lalen és a rotsz viszony az utóbbi időben csak kiéleződött közöltük ugy, hogy Sztoján János elköltö­zött hazulról és csak vasárnaponként ment haza, hogy átöltözzék. Az asszony nagyon szerette az urát és még különélését is elnézte neki, bér több izben könyörögve kérte, hogy térjen vissza családjá­hoz. Az elmúlt hét csütörtökjén a Sztoján-házaspár együtt ment ki a temetőbe, hegy ott elhalt gyer­mekük sirjót meglátogassák. Út­közben a házastársak újra vitába kezdtek, amelynek során a férfi mondhatott valamit feleségének, meit az assronyon ettől az időponttól kezdve a bús­komorság jelei mutat­koztak, ismerőseinek többször tett emlí­tést bánatéról és hangoztatta, nem birja tovább az életet. A ma reg­gelre virradó éjjel aztán Kovács Mihályék Sztojánné szállásadói arra ébredtek fel, hogy a k utgém különös erősen nyikorog. Kovács Mihály fel is kelt, hogy megnézze mi történt és amikor a kúthoz ért meghallotta, hogy oda­lent valaki nyöszörög. Amikor vi­lágot gyújtott és a kulba nézett, megpillantotta Sztojánnét, amint kétségbeesetten vergődött a vizben. A megrémült ember fellármázta a szomszédokat, akiknek segítségé­vel azután kihúzták az ájuldozó asszonyt. Sztoján Jánosné a kiállo't izgal­mak következtében súlyosan beteg lett, a lakásán ápolják. Az öngyilkosság ügyében meg­indult a nyomozás. GomfoSs Gyula vasárnap este utazott el Bécsből Hóméba Bécsben a szövetségi elnökkel és a kancellárral tárgyalt (A B. K. tudósitója jelenti.) Gömbös Gyula miniszterelnök va­sárnap indult el Rómába. A mi­niszterelnök még délben Bécsbe érkezett, ahol este hat órakor Miklas szövetségi elnöknél tett lá­togatást. Gömbös bécsi látogatása tulajdonképpen az osztrák kan­cellár szegedi utjának viszonzása és igy nem teljesen hivatalos jel­legű. Mindamellett az osztrák kor­mány részéről. a kancellár és a külügy­miniszter a lapoknak nyilatkozatot adott és ezekben a nyilatkoza­tokban mind a ketten Gombos látogatásával foglalkoznak. A vezető bécsi lapok politikai munkatárséi természetesen kivétel nélkül felkeresték az átutazó ma­gyar miniszterelnököt, aki az ösz­szegyült újságíróknak többek kö­zött a következőket mondotta: — n rendelkezésre álló rövid idő alatt megbe­széltük kölcsönös kap­csolatainkra vonatkozó kérdéseket. Csaknem felesleges külön is han­goztatnom, hogy a szö­vetségi elnök úrral foly­tatott megbeszéléseink a szívélyes egyetértés­nek abban a szellemé­ben folytak le, melyek oly szerencsés módon jellemzik Ausztria és ITiagyarország viszo­nyát. Gömbös Gyulát Apor báró bécsi magya* követ látta vendegül. A magyar követségen eltöltött est­ebéd után a miniszterelnök az oszt­rák kancellárral a pályaudvarra hajtatott és ott a két kormányfő még rövid eszmecserét folytatott, amely után a magyar miniszterer­elnök vonata este tíz órakor elin­dult Róma felé. A párisi körök igen nagy figyelmet szentelnek Gömbös miniszterelnök utjának. Egyesek egyenesen a ró­mai megbeszélésektől teszik füg­gővé a francia—olasz baráti poli­tika sikerét. Az olasz és a ma­gyar kormányelnök találkozása — ugy mondják — Iehelővé teszi, hogy a római egyezmények gaz­dasági oldalát részletesebben ki­dolgozzák. A miniszterelnök vonata 11 órakor érkezett Velencébe.

Next

/
Thumbnails
Contents