Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-04 / 248. szám

1934 november 10 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Külügyi szemle Irta: Lustig Géza Végig olvastuk, emugy melegében a füzetet, ati.eiyet Iüyés Gyula, a megyer jövő e&yik büszke záloga. a Szovjetunióról kiadott s önkéntelenül is eszünkbe jutott Bakunin kifakadása, hol a szellemnek ez a Pugecsevje az orosz földet kerítéssel vádolja. A jeles költőt, mint annyi sokakat előtte, akarva akaratlanul rabul ejtette a varázs, mely mindenből, ami idegen felénk árad és igézetében elfelejtette levetni a színes pápaszemet, mely tudtán kívül megnyergeli annak az orrát, aki — akár Bolond Istók Debiecenbe — a mai Oroszországba bekukkant. Sem jóban, sem rosszban nem alkotott magának helyes fogalmat arról az X-ről, amelyet a Szovjetunió jelképez és főként nem szívlelte meg Stendhal tanácsát, aki azzal bocséjtotta útjára Mérinéet, hogy soha ne feledkezzék meg a bizalmatlanságról, semmivel és senkivel szemben. Ám hecsak nem akarunk az igazság ellen súlyosan véteni, nem szabad felednünk, milyen nehez egy ösztönös sipistának a kártyáiba bepillantást nyerni. Amit Csicsikov imsikje, a derék Szelifán, a holt lelkek idején minden udvarházban, ahol kifogta az ostorhegyest, untig elismételt, ma sem évült el s ez alakoskodás, mely az önámitásig fajul, ma sem hámiolt le végkép az oroszról. S igy könnyen meglehet, hogy a Szovjetunió jóhiszemű s elsősorban önmagát csapja be. Tény azonban, hogy a közt, ami a boltjában található és a közt, amit a kirakatba helyez, áthidalhatatlan az. ellentét. Hogy — kutyafuttában — egyebet ne is említsünk, az idegen utazóknak a Kreml urai fitogtatva mutogatják a Sokolniki-fegyházat, amely európai viszonyokhoz mérten is egyenesen fényűzően van berendezve. Mint ahogy — tanú rá Krapotkin — a cárizmu8 sem átalotta ilyesfajta maszlaggal betömni a fránya külföldiek száját. Ám azokat a börtönöket, ehol a foglyok ugy hullanak és vesznek, mint legyek ősznek idején, az Ogpu és a Butirky ólomkamróit, ahol Dante poklának rémlátományai naponta felelevenüinek 8 megismétlődnek, európai szem sugára soha nem érinthette. Ha valaki felvilágosítást kér a haladásról, amelynek útját az orosz mezőgazdaság állítólag hétmérföldes csizmákban beszáguldottá, kéznél van nyomban a tamboki mintafarm, amely annyival kevésbé szolgélhat mustrául, mivel hogy Amerikából haza csellengett du hoborcok alapították és vezetik, akik az újvilágban jól- rosszul megtanulták a földmüvelés csínjátbínját. Ellenben az ukrániai és o vladikaukázi területeket, amelyek Kazanskeja, Laduzskaja, Tifliskaja névre hallgatnak és arról híresek, hogy lakosságuknak nem kevesebb, mint huszonhét százaléka 1932—1933 ban, a hedzsira 15 ik 8 a pjatiletka ötödik esztendejében csendesen, némán, ugy ahogy az Ivanovics Ivánok fajtájótól elvárható, ehen pusztult, mór nem szerepelnek ez Intourist látványosságai sorában. Az igéretföldjén sehogy sem akar a jólét sátortanyát verni s ha elfogulatlan ember olvassa azokat a nagyképű kijelentéseket, amelyeket Stalin vagy Molotov népbiztos a pjati letka eljövendő áldásairól a világnak ereszt, keserű szájízzel gondol arra a jámbor borbélyra, aki — Chamfort szerint — azzal ünnepelte a forradalom győzelmét, hogy cintányérjára kiírta a varázsigét : Holnap ingyen borotválok. A Szovjet holnap — talán csakugyan ingyen fog borotválni. Ám ez a holnap mindegyre késik fel virradni és addig is, amig felvirrad, nemcsak Ukrajnában, nemcsak a Vladikaukázusban, hanem a Volga mindkét partján, Kazakstanban és Szibériában éhhalál dul. Hatvanmillió ember teng-leng a létminimum legmélyebb szintjén jóval alul s a genfi munkaügyi hivatal megbízható adatai szerint tél-tul hárommillióra becsülhető azoknak a száma, akiket , a zord ínség korai sírba rántott. És — ez a legborzasztóbb — a kormány Átmeneti és téli férfika isátszö vetek nagy választékban Kulpin Áruház Békéscsaba 'Wr 201?' terjedő {énytöbblet UPLASPiRALLAHPA DEKALUMEN SOROZATBAN nem röstelli ezt a példátlan nyomort a maga céljaira szemérmetlenül kiaknázni, csakhogy letörje a kuiákok és o szerednyákok makacs ellenállását a kollektív gazdálkodással szemben és Mersuev, a poltavai szovjet főtitkára csak ennek adott nyers és őszinte kifejezést. amikor a német kormány tiltakozó jegyzékére, amelyben óvást emel a volgamenti német paraszt telepesek szisztematikus kiirtása miatt, foghegyről azt a hetyke választ bökte oda : „Ha gabonát vásárolnánk a külföldön, ez rontaná hitelünket; ha viszont a paraszt kezén hagynék a termést, arra bátorítanék fel. hogy csakis magára gondoljon." Óh, eszünk ágában sincs tagadásba venni, hogy ama borbély utódja, a Szovjetunió, ingyen fog borotválni holnap. * De addig is, amig ez a holnap reánk beköszönt, okosan tenné, ha kímélné annak szülőanyját, a mát éa — kétszázezer politikai foglyát, akiknek a létszáma jóval felülmúlja az angol világbirodalom összes letartóztatottjaiét, nem alkalmazná a fehér tengeri csatorna építésére. ugy, hogy rövid pár hónap leforgása alatt jó negyedrészük alulról szagulta légyen az ibolyát. Bezzeg Angliaban, amelynek rothadt demokráciáját becsmérelni, káromolni, lefitymálni az orosz direktorok máig se unták el, ha nem is folyik tejjel-mézzel a világ, másként, egészen másként főst a helyzet. Pedig azok, akik a Saint Jamesben ülnek s ezt csak a vak nem látja — korántsem olyan nagy urak, mint azok, akik a Rurikok palotájában fészkelnek Ha Moszkva egyet pattint az ostorával, annak szeges csapója végig hasit a roppant birodalom minden idegszálán. De az, aki az angol kocsi bakján gubbaszt, akár az öreg Bencft, Toldi hü cselédje, csak Jebtiben" hajthat, mert akárki packázhat vele. A haiderabadi Nizan csakúgy, mint Írország elnöke, Kanada alkirálya szintúgy, mint Egyptom khedivéje elrikkanthatja bármikor az eb ura a fakót s máról holnapra felboriihatja az egyensúlyt. És mégis, vagy talán épen ezért, a roppant Impérium ma, az autarkiák korában, amikor beomlott lába alatt a járható talaj, uj virágzásba borult. Nem mintha fenékig tejföl lenne az élet a leopárdfejes cimerpajzs árnyékában s nem mintha nem takarnák itt is sürü fellegek az ég alját. De az államháztartás ötvennégymillió fontsterling deficit mellett is fokozódó szilárdságot tanúsít akkor, amikor a hivatalnokok fizetése a régi szint felé emeltetett és akkor, amikor a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem adóterhei jelentékenyen csorbultak. A Standard of Iife, amely a világháború jégesőjének elvonulása óta zárt határok között mozgott, túlnőtt azokon a pécéken, amelyeket Ricardo és Sasalle szükkeblüen jelölt ki részére és a főkincstőrnok büszkén jelenthette, hogy soha, amióta emberek társadalmat alkotnak, a dolgozó rétegek a nemzeti vagyon olyan széles pásztáját nem uralták, mint jelenleg Angliában. Ez évben egymillióhétszázezer lakás, tizenkétezer napközi otthon, négyezerháromszáz kórház épült London grófságában s remény van arra, hogy két éven belül angol féldön, illetve a britt anyaterületen nem lesz olyan eldugott falusi iskola, hol a növendékek tandijat fizetnek és ingyenes könyvhöz és szerekhez nem jutnak. A hiteléletet olyan bizalom lengi át, aminőre szintén nincs példa, különösen, ha meggondoljuk, hogy a kamatlőbb 1—2 százalék között imbolyog. A kilenc legnagyobb clearing intézet havonkénti forgalma 1927 millió fontsterlingről 3107 millióra pattant fel és a Stock Exchange-n a részvények őtlagos őrfolyama szüntelenül emelkedik. S bár azok a területek, melyek a tizenkilencedik században a gazdaság elapadhatatlan iszapjában fürödtek, egyremásra sziket hánynak, bár a hajóépítő és a szövőipart a marasmus emészti el és sorvasztja, bár a japán dumping elnéptelenítette Lancashire gyárait szintúgy, mint Tynek kohóit, uj munkalehetőségek CSABA MOZGO November 3—4—5, szombat és hétfő, fél 7, fél 9, vasárnap 1-3-5-7-9 órakor Vasárnap az 1 árai előadás z6na Herceg Géza, R. Katscher, Farkas Károly világhírű színdarabjának filmváltozata: Filmoperett. Izgalmas, eredeti mese, tündéri revüszámok. A1 Johnson, DoloresDel Ría, Kay Francié, Ricardo Cortez, Dick Poweil Hiradó