Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-04 / 248. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 november 10 wájci fehérnevntiek, cotnbinék, nadrágok, legnagyobb választékban, legolcsóbban c SiPKEHRUHAZ GUTVÍLL, ANDRÁSSY-UT 6. SZ. ALATT Az Ur Jézus mentsen meg az írástól, még a saját n©» vemet sem irom le. Négyéve csak a bibliát olvasom, a kenyerem, az éle vizem Beszélgetés a csabai reszketősok egyik hívőjével, aki elmondja, hogy a szekta tagjai megfizetik az egyházi adót és evangélikus pap esketi meg temeti őket (A B. K. tudósítója jelenti.) Kíváncsi arcú, idősebb emberpárba botlok, ahogy belépek a jaminai nasy ház sáros, giz gazos udvarára. A reszketősöket keresem, szólítom meg a nénit, ugy hallottam, itt laknak ebben a házban. — No csak, felel kérdésemre a férfi, reszketősöket ? mi nem tudunk róluk. Ezzel már el is intézett, felém se nézett többé. De az asszony ugylátszik megtéríthető báránykát Iát bennem s hogy erősködve kérdezősködöm tovább, egyszerre csak megfog és egyszerűen magávol vonszol. — Jöjjön csak, majd ott, ahol összejövetelt tartunk, beszélünk a dologról — mondla titokzatosan s hangjában benne volt már a válasz is, imént feltett kérdésemre. Pár lépés és egy üzlethelyiség zárjában zörren a kulcs. Belépünk a boltejtón és — előttünk az imaház. Háziszőttessel letakart asztal a középen : az oltár. Körül padok, székek, puritánság. Az áhítatos csendben megoldódik az asszony nyelve. — Varga Elek Andrásné vagyok — kezdi vontatottan és négy évvel ezelőtt léptem be az Isten-gyülekezetbe. Ez a szektánk neve — mondja, hogy látja arcomon az értetlenséget — nem vagyunk mi reszketősök. Nagyon kivántam, kerestem az Istent, ugy kerültem közibük. Az Ur Jézus nevében mindjárt fel is ajánlottam nekik ezt a szobát, ahol vasárnap délutánonként öszszejövünk. — Miben hisznek maguk ? — kérdem. — Ha kérünk az Úrtól szentlelket, akkor meg is kapjuk — hangzik gondolkozás nélkül a tömör és világos válasz. S hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, már nyúl is a biblia után s citálni kezd az újtestamentumból. Megviselt arcán ugy ülnek a ráncok csendben, mozdulatlanul, mint a falra száradt pókháló, vastag bekecsbe bujt teste ring-reng a textus ritmusára. Ócska okuláréján át földöntúli boldogságban ragyognak hivő szemei. Aztán megint magyarázat következik : — Azért mi valamennyien fizetjük az adót az evangelikus egyháznak — mondja — s a pap esket, meg temet is bennünket. Csak hát jobban megismertük az irást, jobban tudunk hinni Istenben, mert ő világosságot ad nekünk. — S hogy jut az ember világossághoz — kérdem ? Megkaphatja akárki? — Igen. De ez épen nem egyformán van. Sokszor az utcáról betévedt ember elsőre hozzájut, de a hites uram például még nem jutott el oda, hogy hihessen nagy igazságunkban. Igaz, nem rég egy zsidó asszony meg a két leár^a kapták meg közöttünk a szentlelket. Csodálíuk is, mert a zsidók nem hisznek Jézusban. De hát az Ur akaratát földi ember fel nem foghatja. — Azlán hogv kapják a szentlelket anyókám ? — Hát ugy lelkem, hogy addig imádkozunk, mig egészen átformálódunk, akkor megszáll bennünket a szentlélek 9 ugy edja tudtunkra a jelenlétét, hogy idegen szavak tódulnak a szánkra, olyanok, amiket azelőtt sohasa hallottunk. — S ki érli ezeket ? — Egyedül a jó Isten I — És mi lesz azzal, akinek már megjelent a szentlélek ? — Az már hirdetheti az igét, prédikálhat a gyülekezetben. Odatartom a jegyzetkönyvemet s kérem, irja le a főprédikátor nevét. — Lyeho Pálnak hivják — mondja, de az írás ellen élénken tiltakozik, az Ur Jézus mentsen meg az írástól, még a saját ne vem se irom le. Négy éve olvasni sem olvasok mást, mint a bibliát. Ez a s.ent kenyerem és az élő vizem. Az írás-olvasással valami baj lehet különben is, mert most gyanút fog a néni. Kezeit hirtelen összeteszi, égnek néz éj fohászkodni kezd: ,•> — Oh menyei Atyám, Ur Jézus Krisztus, áruid el, mi járatban van nálam ez a fiatalember? mi szél hozta erre, jó, vagy rossz? Fohász kö'ben szeme kitágul, hangja kiabálóra erősödik, egész akásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkel is kapható OPSTEI buto FáPIlházbCI BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25.sz. Kedvező fizetési feltételek testében remeg és érthetetlen szavak hangyják el az ajkát. Pár percig tart az egész. Pár perc: a hitnek, az elmerülésnek, a felolvadásnak és megismerésnek szent percei. Aztán egyszerre vége. Sajnos az égiek rólam való véleményét nem árulla el. Da megtudtam helyette azt, hogy ha valaki beteg s egy hivő kezét a szivére teszi, no meg maga is hisz — hát meggyógyul. Azt is értésemre adía a prédikátornő, hogy a hívőnek nem szabad korcsmázni, kártyázni, táncolni, színházba, moziba' járni, szóval le kell mondania minden világi örömről. Még ujsásot sem szabad olvasnia. Ha még az újságírástól is eltiltott volna,. akkor... akkor nem mondom. A biztosító társaságok is járuljanak hozzá a vármegye tűzrendészet! kiadásaihoz Szépen kiépülnek a vármegye tűzbiztonsági szervezetei (A B. K. tudósítója jelenti.) Békésvármegye alispánjához a napokban terjesztette be a tiizrendészeti felügyelő az év harmadik negyedéről szóló jelentesét. Az igen érdekes adatokat tartalmazó jelentés szerint az utolsó negyedévben hatvanegy tüzeset fordult elő, összesen barmíncháromezerötszáz pengő kárértékben, amelyből harmincegyezer pengő biztosítás utján meg is térült. A vármegyebeli önkéntes tűzoltók az idén — mondja e jelentés — nyolcezer hatvan munkanapot dolgoztak és ennek a nagy teljesítménynek eredménye az, hogy a tüzesetek és a kór az előző évhez viszonyítva lényegesen csökkentek. Igen érdekes adatok szólnak arról is, hogy céltudatos munkával a legtöbb községben és uradalomban az önkéntes tűzoltók létszámát felemelték, kiépítették a telepi és malmi tűzőrs?geket, sokhelyen felállították a

z uradalmi tuzolóságot és megszervezték vitéz márky Barna alispán elgondolása szerint a kerékpáros tűzjelző körzeteket és a tűzjelzőket. Nagy akadály azonban, hogy a tűzrendészet céljaira biztosított összegek sajnos igen szűk keretek között mozognak, úgyhogy az intézmény kiépítése éppen ezért nem halad kellő mértékben. A biztosítótársaságok bevonásával ezen is segíteni lehetne, mert hiszen ezeknek a társaságoknak, amelyeket a tűzkárok legnagyobb része elsősorban érint, nagy érdeke fűződik abboz, hogy a tűzoltóság munkája mentől eredményesebb legyen. Járuljanak tehát hozzá a biztosítótársaságok a tüzrendészoti kiadásokhoz, végzi be a jelentést mert a tűzoltóság mentől hathatósabb munkája nemcsak a közönség, hanem a társaságok javára is szolgál.