Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-21 / 89. szám
ÖEKESMEGYEI K0ZL0NV 1934 április 21 Sepsiszentgyörgy főteréről eltávolították a 48-as honvédszobrot Kolozsvár: Sspsiszentgyörgy főterén állott a 48-es honvédszobor. 5 évvel ezelőtt a szobrot és a felírást eltávolították a román hatóságok és a 3zékely nemzeti muzeumba helyezték el. Egy évvel ezelőtt a román tisztek a talapzatot is lebontották, de az ekkori prefektus helyreállíttatta. Pár nappal ezelőtt Bitu, jelenlegi prefektus, a székely Nemzeti Muzeum vezetőségét magához kérette és közölte, hogy a talapzat sem maradhat tovább a téren, mert ismét 600 romén tiszt érkezik a városba gyakorlatra és nem biztosithatja a talapzat épségben tartásét. A Nemzeti Muzeum vezetősége Szentkereszthy Béla báró elnökletével sajnálkozásának adott kifejezést, hogy miért nem tartják tiszteletben a románok eiesett bajtársaik emlékét és kijelentették, hogy az eltávolítás ügyében csak az erőszaknak engednek. Szerintük helyesebb megoldás lenne a szobor teljes visszaáilifása. Semmi okuk sem lehet a románoknak arra, hogy ezeknek az elesett hősöknek az emiékét megsértsék, mert hiszen akkor nem a románok ellen harcoltak. A prefektus kijelentette, hogy a talapzatot erőszakkal eltávolítja, ami a karhatalom őrizete msllett az_elmult éjjel meg is történt. Megindult a Mapesti hvaltöii Vásár ipliÉjaiiak árusítása Mint Budapestről jelentik, a Budapesti Nemzetközi Vásár 50°/oos utazási kedvezménye ez évben már április 28-tól érvényes. A vásárra utazó közönség a vásár által kibocsátott utazási igazolványokkal április 28 tói május 14-ig utazhat Budapestre, ahonnan május 4 tői május 22 ig utazhat vissza olymódon, hogy a vásárigazolvénnyal biztosított féláru utazás kedvezményét igénybe vehesse. Az igénybevétel módja ugyanaz, mint az elmúlt években A közönség a vasár tb. képviseleteinél, vagyis az iparkamaráknál, a kereskedelmi egyesületeknél.az ipartestületeknél, szómos községben a jegyzői hivatalnál, egyébként pedig a menetjegyirodáknál megváltja a vásárigazolványt, amelyet az elutazásnál az indulási állomás pénztáránál lebélyegeztet. A vásáriátogatásra készülő utas az indulási állomásnál egyébként teljes áru jegyet vélt, amelyet a Budapestre való érkezésnél gondosan megőriz. Budapesten a vásárigazolványt a vásár pénztáránál és a visszautazáskor a budapesti pályaudvari pénztárnál kell lebélyegeztetni. Mindezek betartása esetén a vásárlátogató közönség a felutazásra váltott jegy és a vásárigazolvány felmutatása ellenében ingyen utazhat vissza eredeti kiindulási állomására. A vásár egyébként ez évben kétféle igazolványt bocsátott ki. Az egyik a Budapestről számított 80 km-es körzeten belül érvényes, 1.80 pengőbe kerülő, a másik az egyéb, Magyarországon érvényes, 2.80 pengőbe kerülő vásérigazoivár.y. A vásár tb. képviseletei a menetjegyirodák a vásár igazolvány árusítását már megkezdték. Hetvenötezer milliárd frank aranya van a Francia Banknak Páris: A francia Bank tegnap közzétett mérlege szerint az aranykészlet 75 ezer milliárd frankot tesz ki. Az aranykészlet máicius 2 óta 1 milliárd frankkal emelkedett. A francia papírpénz aranyfedezetének százalék aránya 77 — 53. Az állampapírok tegnap ismét másfél ponttal emelkedtek. Az emelkedő irányzat már a hét eleje óta tart. Pénzügyi körökben arra számítanak, hogy a bizalom megerősítésére 40 milliárd rejtőzködő és tétlen tőke fog bekapcsolódni a gazdasági életbe, ami a pénz olcsóbbodásét fogja maga után vonni. Szegeden, Győrött és Baján székházat épít az OTI Jelentettük, hogy az OTI öregségi biztosítási tartalékalapjából 1 millió pengőt az OKH utján bocsátanak a földmunkás szövetkezetek munkálatainak finanszírozására. Ugy értesülünk most, hogy az OTI jelentős összegeket helyez ki a gazdasági életbe az öregségi tartalékalapból. Az előirányzat szerint 2.5 millió pengőt, az Erzsébet sugárut megépítése esetén az egyes építkezésekkel kapcsolatos hitelmüveletekre fordítanak. Ugyancsak 2.5 millió pengőt irányoztak elő ujabb házvételekre. Jellemző a mai helyzetre, hogy eddig több mint 900 házat ajánlottak fel az OTI nak megvásárlásra. Egymillió pengőt a LÁB utján bocsátanak majd a cialádiház építtetők hitelszükségletének fedezésére. Harkány gyógyfürdőn szálló építésére 240.000pengőt irányoztak elő. Szegeden, Győrött és Baján székházat épit az OTI. Ennek kiírása még csak rnoít fog megtörténni és egyelőre nincsen megszabva az összeg sem, amit erre a célra fordítanak. Megjegyzendő, hogy további összegeknek kihelyezését is tervbe vették. Érdekelt körök most azt szeretnék elérni, hogy az OTI az öregségi tartalékalapból a gazdasági élet rendelkezésére bocsátandó összegeket ne csak építkezések finanszírozására fordítsa, hanem más iparágak esetleges hitelszükségletét is fedezze valamilyen formában. Csabai fórum A Kossuth-szobor Este. Csillaghimes kékjén az égnek meseszerű szépan úszik a hold, az ezüst hajó. A lég tavaszi illattal van tele. A Kossuth-téri padokon emberek ülnek. Csendben, szótlanul. Megejti őket a tavaszest szépsége, bübájossága. Egy koppanás zavarja meg a nagy, áhítatos csendet. Utána gyerekkacaj, gyerekujjongás hallatszik. A padon ülők egy pillanatra felfigyelnek. Kémlelik, hogy mi történt. Aztán újra csend lesz. De nem sokáig, A koppanás megismétlődik, egyszer, kétszer, aztán még többször is s nyomában middig felharsan a gyerekkacaj. Az egyik padon egy ősz, kossuthszakállas bácsi ül. Miután rájön, hogy valaki kővel dobálja a Kossuth-szobrot, indulatosan felugrik. Majd elesik a gyors mozdulattól. Botjára támaszkodik, felemeli fejét s fülel, kémlel. Amikor a szobor ismét megkoppan egy odavágódó kavicstól, lassan elindul, hogy megkeresse azt a dobálódzó valakit. Az emberek mind felfigyelnek s szemmel kisérik az öreget. — Kopp, kopp — hallatszik újra és újra. Az ősz ember arcára szigorú kifejezés ül s vésztjóslóan emeli fel botját, mely mankóul szolgál neki. A gyerek a szobor hátamögött lapul. Megérzi, hogy veszélyben van, de nem mozdul, nem fut el. Tetszik neki a helyzet s nem hagyja abba a dobálást. Lába mindazonáltal mindenre készen, fulásrafeszül.OIykor-olykorahozzá legközelebb levő pad felé sandit, ahol három fiatalember arcára I hull a lámpa lila fénye. Onnan várja a támadást s szörnyen megf lepődik, amikor az öreg ur galléron ragadja. Megdöbbenésében szóhoz sem tud jutni. Riadtan néz az ősz bácsi fenyegető arcába s görcsösen szorítja markában a kavicsokat. — Fiam, miért dobálod ezt a szobrot — szól feddően oz öreg ur s arcvonásai ellágyulnak. A gverek hallgat. — Tudod te, hogy kit ábrázol ez a szobor? — Kossuth Lajost, rá van irva — szepeg a csintalan fiu. — S azt is tudod, hogy ki volt Kossuth Lsjos — engedi el az öreg a fiu gallérját. Csend, hallgatás. — Van édesapád ? — kérdezi a fiút az ősz ember. — Nincs. Meghalt a háborúban. — Van-e róla fénykép? — Uen, ott van az ágyam felett. — Mit szólnál ahhoz, havalaki az apád fényképét kővel dobálná? — Megverném — feleli hevesen a fiu. — Látod csak. Kossuth a magyar nemzet épasapja. Mit érdemel az, aki kővel dobálja? A fiu lehorgasztja fejét s szemét dörzsöli. Sir. Az ősz bácsi átkarolja. —- Ugye nem teszel többé ilyet. — Nem — válaszol a fiu s kezéből kiejti a kavicsot. — Na jól van, most eredj szépsn haza — simítja végig szeretettel a fiu haját az aggastyán. — Kezitcsókolom. — Köszön el a gyerek s lassan eltűnik. Az emberek helyükre ülnek. Az öreg ur is. Csend, áhítatos, szép tavaszesti csend. A gondolatok most mind Kossuth körül rajzanak, kinek ércszobrán tisztelettel ömlik el a hold ezüst fénye. Mázsával kell kimérni a cselédkonveciót ^ földmivelésügyi minisztérium nagyfontosságú rendelkezést adott ki u gazdasági cselédek srabonajérrndóságának és szegődményes föle jénsk kiszolgállatásatárgyában. A földmivelésügyi miniszter ugy anis arról szerzett értesülést, ho ry egyes gazdaságokban a gazda iági cselédek részére a szolgála! szerződésben suly szerint méter názséban megállapított gabona árandóságotmétermázsa helyett hektoliterrel (vékával) mérik ki, ami alkalmul szolgálhat arra, hogy a gazdasági cselédeket gabouajára ídóságuk kiszolgáltatásánál jogta an károsodás érje. A miniszter súlyt helyez arra, hogy a gazdasági cselédek térni énybeni járandóságukat mindenki ir a szerződésben kikötött menyn iségben hiánytalanul és pontcsan kapják meg, ezért szüksége isnek tartotta a figyelmeztető rend ilet kibocsátását. Panaszokíordultak elő arranézve is, hogy némely helyen a gazdák é$ gazdasági cselédek szegődményes földjét nem a gazdaság átli igos minőségének megfelelő ter ileten jelölik ki és azokat nem j jl megmivelve adják át. Arra utasitotia a miniszter a várnegye alispánját, hngy körrende1 ;t utján hívja fel a gazdák figyelmét az előirt rendelkezések pontos betartására, amelv szerint a s.zegődményes földet a gazda kellő időben, vetésforgója szerint olyan erületen tartozik kijelölni, amely i gazdaságban hasonló termény ilá szánt többi földje áHagos minőségének megfelel. Figyelmeztetni kell őket arra is, hogy a szegődményes földet, ha a szerződés ezt irja elő, olyan jól megmivelve tartoznak átadni, amilyen jól azon a vidéken termény alá szánt földeket megmivelni szokás. Ha a gazda megszegi kötelességét, a cselédnek okozott kár teljes megtérítésére s az eljárási költségek viselésére kötelezhető. Ha a béresnek gazdája pénzére fáj a foga Uhrin Mihály, Feledi Mihály kommenciés cselédje március 10én este hét óra tájban elemelte gazdája pénztárcáját. Ezért került a csabai járásbíróság elé. A vádat beismerte és előadta, hogy a tárcát Feledi kabátjából kiesve találta meg. A benne levő iratokat másnap elégette a tárcával együtt, a 14 pengőt pedig elköltötte. — Miért tette ezt? — kérdezte a biró — Hiszen magának tudomásom szerint fél háza van. — Hát... magam sem tudom. Feledi azt állította vallomásában, hogy valószínűnek tartja, hogy nem volt a tárca kiesve, Uhrin a zsebéből emelte el. Még megbocsátott volna neki, ha az iratokat nem égeti el, mert óly fontosak voltak köztük, mint a birtok védetté nyilvánítás, fegyvertartási igazolvány stb. Uhrin megmaradt amellett, hogy leesve találta a tárcát, nem a zsebből vette el, majd a bíróság kihirdette ítéletét: husz pengő pénzbüntetésre (nem fizetés esetén tiz napi fogház leülésére) kötelezte a vádlottat. (Feledi kára még a tárgyalás előtt megtérült.)