Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-20 / 88. szám

ára fft fillér 1934 április 20 Péníek 61. évfolyam 88. szám ESME6YEIKOZLO POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijaki Helyben es vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Feldényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Bezárta a kaput, a leszerelésnek anynyit, annyiszor kinyitott, bezárt és újra kinyitott kapuját a legnagyobb, a leghatalmasabb ajtóálló, Franciaország. Barthouék az angol leszerelési jegyzékre elküldték Páris válaszjegyzékét, mely határozott, kemény, rideg nemet kiált a német fegyverkezési tervek felé. Nem, nem és nem ! Franciaország most is hü maradt külpolitikájához, önmagához, mert hiába váltotta fel Paul Bonccurt Barthou, az irány az maradt a régi : merev elzárkózás mindentől, ami a hatalmas szomszéd, Germánia javát szolgálná. London nem először szállt sikra a németek felfegyverkezése érdekében, a Themze-parti metropolis, a félvilág urai, az angolok számtalanszor kinyitották azt az erősen bezárt kaput, de bölcs IV. Henrik utódai szinte német ridegséggel csapták azt be mindenkor. Nagybritánnia most is próbálkozott s Franciaország most is eleve kettévágta a szép terveket. Ha el is Ítélendő, amit az európai népek e pórázfogója már hosszú évek óta tesz, mégis megérthető. Az egyévezred óta tartó francia—nemet hatalmi versengés 1918-ban a franciák győzelmével végződött, ám a versaillesi békekötésekkel korántsem ért véget a nagy világháború. A fegyverek ugyan nem ropognak, az ágyuk nem dőrögneK, a tankok nem gázolnak halálra ezer és ezer embert, a repülőgepek nem bombáznák a városokat, a két országot nem szelik keresztül-kasul a lövészárkok százai, de a háború mégis tart. A legyőzött, de rettentő sebeit nemileg kihevert, újjáéledt Németország ugyan azt hangoztatja, hogy kész békében eim mindenkivel, aki őszintén kívánja a vele való igaz békét, de ezeknek a szép szólamoknak nincsen hitelük, senki nem hisz nekik s a világ népei mérget mernének rá venni, hogy a szép szavak, a béke álarcába bujt gyűlöletről előbb vagy utoDb lehull az álarc, hogy a németek — bárhogy is harsogja Hitler az ellenkezőjét — sose mondanak le ElszászLotharingiáról. A franciák bizonyosra veszik ezt s ők is könyörtelenül folytatják nagy ellenfelük ellen a harcot. A fegyverek helyett most a diplomáciák hadakoznak. Épp olyan elszántan és vadul, mint a fegyverek. Németország rettentő erőfeszítéseket tesz, hogy lehetőleg megkedveltesse magát a tőle most túlontúl nagyon idegenkedő népekkel. Ez nehezen megy nekik, de a lengyel— német és ujabban a jugoszláv— német tárgyalások sikere azt bizonyítják, hogy a fejsze nem fog beletörni a fába. Franciaország óriási előnyökkel indult ebbe a küzdelembe, mert maga mellett tudta fél Európát s a francia diplomácia rutinja és körmönfontsága mind olyan stratégiai előnyök, melyek csak még növelték Páris amugyis meglévő túlsúlyát. A leszerelés, illetve a németek felfegyverkezésének a frontraNémetország nem tér vissza Genfbe Berlin: A francia válaszjegyzék politikai körökben nagy meglepetést keltett. Beavatott helyen hangsúlyozzék, hogy Németország, különösen a jegyzék után, mindaddig, amig a mostani körűimé nyek fennólienak, nem térhet viszsza Genfbe. Berlinben azt hiszik, hogy a Genfben rövidesen összeülő halalmak nem fogjék a francia javaslatokét elfogadni. A német sajtó ebben a kérdésben nem foglalt el határozott álláspontot. Göbbels miniszter ma fogadja a német sejlő képviselőit, akik előtt nyilatkozik a kormány álláspontjáról. Befejezte tárgyalásait a nemzetközi buzaértekezlet minimális búzaárat fognak megállapítani. Ennek a búzaárnak a megéllepifáséra május első napjaiban Londonban értekezlet ül össze. Róma : A nemzetközi buzaértekezlet tegnap befejezte tanácskozáséit. Az crtekezlefen hir szerint elvi határozatokat fogadtak el, amelynek értelmében nemzetközi lapén erélyesen tiltakozik az idegen hatalmaknak Kina ügyeibe vsló beavatkozása ellen Tokió : Jfpén a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy idegen halalirak Kina ügyeibe beavatkozzerek. Ujabb jelentés szerint ez a jepán lépés valószínűleg az emerik&i repülőgépeknek a kínai hadseregben játszott szerepével van összefüggésben. Amerikai körökben megjegyzik, hogy ezek a repülők, akik a kínai kormánytól megbízást vállaltak el, az amerikai hadseregből törölve lettek és egyszerű polgárok, akik szabadon cselekszenek. A Kínénak történő hadianyagszállitásnél az Egyesült Államok részéről csak szabályszerű kereskedelemiéi van szó. Washingtonban megjegyzik, hogy Japán maga is hadianyagot rendelt az Egyesült Államoknál. Véres zavargások Koppenhágában Koppenhága : A dán fővárosban tegnap komolyabb jellegű zavargások voltak. A forradalmi szakszervezeti ellenzék a rendőri tilalom ellenére tüntető gyűlést rendeztek. A rendőrfcparancsnokság karhatalmat vezényelt ki a tömeg szétoszlatására. A tüntetők ellenáltak a rendőröknek. Egy lovas rendőr, akit egy kő fején talált, holtan bukott le lováról. A tömeg kőzáport zúdított a rendőrökre és az utcákon kőtorla8zokat emelt, amelyeket a rendőrség még az éjjel eltakarított. Éjfélre nagyjában helyreállott a rend. vetett gondolata erősen megrongálta a francia sáncokat, annál is inkább, mert annak semleges dobálói, az angolok és az olaszok az első sikertelenség láttára nem kedvetlenkedtek el s egyre dobálták azokat. A nagy veszedelemben még nagyobbá nőtt a francia diplomácia, mely korántsem hátrált meg a veszedelem elől s bátor és okos ellenállásával el is hárította a fenyegető veszélyt. Ám Anglia, — a brittek mindig tudják, hogy mit tesznek és miért — mint valami pajkos nagy gyermek, akinek szerfölött tetszik, hogy riadalmat okoz, ha kétszer elvették tőle ezt a játékot, harmadszor is visszaszerezte s harmadszor is odadobta a népek nagy játszóterére. A franciák eddig mindég szép szóval csitítgatták el Angliát, de most mintha elvesztették volna a türelmüket, mert kereken, keményen, szinte haragosan jelentették ki, hogy semmi szin alatt nem engedik meg Németország fegyverkezését s semmi szin alatt sem hajlandók csökkenteni fegyverlétszámukat. A felelet elhangzott. Most már csak az a kérdés, Anglia miképpen fogadja azt, ami pedig viszont kizárólag attól függ, Anglia mit akart ezzel az elrobbantott bombával elérni. Semmi kétség, hogy a franciák hamarosan ráeszmélnek arra, hogy Angliával igy nem szabad, — önérdekből — nem illik beszélni s egykettőre enyhébb hangon is meg fogják magyarázni álláspontjukat. Németország most tétlenségre van kárhoztatva, összes tevékenysége abban merül ki, hogy lesi, várja az angol—francia csevegések eredményét, melynek eredménye ránézve igenigen fontos. Mi bizonyosra vesszük, hogy bármennyire is nehéz feladat előtt állnak a franciák, London meghallgatja Párist, London, mint a múltban már annyiszor, ezúttal is Páris mellé fog állni s ez érthető is, mert végiére is Londonból szabad, akadálytalan az ut Párisba, mig London és Berlin közt ott a nagy akadály : Páris.