Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-18 / 86. szám

4 6EKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 április 18 Patkányt, egerei, ntezeiegcret C8 ak „RATINOL" svábbogarat, csótányt, rusznit, hangyát „RUSSiN" írt gyökeresen ! Más ál­latra-emoerre veszélytelen „RATINOL" Laboratórium. Bpest, VII., Pé­f'zállitja : _ -fy Sándor-utca 44. Telefon : 31—5—86. Műkedvelő előadás a szegény gyermekek népkonyhájának javára A békéscsabai Szociális Misszió, mely dr. Berényi Antalné vezetése mellett oly áldásos jótékony sgi működést fejt ki, a szegény gyer­mekek ebédakciójának javára má­jus 1-én műkedvelő előadat ren­dez a Városi Színházban. A mór városszerte jól ismert, összeszokott műkedvelő gárda ez­úttal Kádér Miklós „Magdát ki­csapják" cimü 3 felvonásos vig­'átékái fogja előadni Ulrich Margit tanítónő rendezésében. Tekintve a nemes célt, reméljük, hogy városunk lakossága zsúfolá­sig megtölti majd a színházat, hogy ily módon is hozzájáruljon a szegény gyermekek megsegítésé­hez. Uj hiteliroda Csabán Űrömmel közöljük olvasóinkkal, hogy rövidesen megalakul váro­sunkban egy ujabb hiteliroda, melynek célje az, hogy a vásárit közönségnek módot adj^n arre hogy ezen hitelirodéba tömörült kereskedők és ir irosoK dus ví" 'asztékkal rendelkező raktáraiból készpénzérban, de hosszú r'' 'et­í.zetési kedvezménnyel vásárol­hasson. Súlyt helyezett pz iroaa alakiló bizottsága arra, hogy minden szak­mából lehetőleg több céget vonjon kf etébe s igy a vásárlóközön­ségnek módjában legyen vásár­láaait több egyszakmáju cég közül annál a cégnél eszközölni, ahol a legelőzékenyebb kiszolgálásban részesülhet. Érdeklődéssel vérjuk ezen ujabb hitelireda mielőbbi működését, mert a velünk közölt tervek s~i­rint a vásárlóközönségnek oly sok­féle előnyt szándékozik nyújtani, hogy a vásárlóközönség rövidesen szeretetébe fogja fogadni és igye­kezni fog az iroda tagjai sorába lépni. TI Közlöny panaszkönyvéből Nagyon kérem az igen tisztelt Szerkesztő urat, hogy soraimnak n. b. lapjában helyet adni szíves­kedjék. Nem nagy dologról van szó, mindössze arról, hogy miért nem helyezik már végre el a kisliget­ben a padokat, Olyan nehezen vártuk mér, hogy e'muljon a tél, hogy megjöjjön a tave?z. S most, amikor végre fel­nyögött a nap s ráérő időnkben kimegyünk a ligetbe, a legnagyobb s-jnálattal vesszük tudomásul,hogy a tavasz caak nekünk jött írug, hogy egyesek, akiknek kötelessé­gük lenne a padokat kihelyezni, vagy kihelyeztetni, azok még min­dig, téli álmukat alusszák. Éppen ezéit, mivel tudom, hogy ez ez egé3z dolog olyan jelenték­telen, remélem, hogy hamarosan orvosolni fogják ezt as illetékesek. Kiváló tisztelettel Egy bisSigetbe járó. c^höpflin két témája Újságcikkek herei kedve, Ccb­den viták feszültsége után Schöpflin Aladár is az elefántcsonttorenyról beszélt az Aurora II. irodalmi bér­leti estjén. Mindez azt mutatja, hogy az eleféntcsonttorony igen aktuális téma. írók, költők, eszté­tikusok vitatkoznak arról, hogy politizáljon-e az irodalom s ha a szélső nézetek vallói egymást nem is tudják meggyőzni, Schöpflin A'adár élesen és a mesterségbeli iölényes tudás könnyedségével je­lölte ki e kérdés arany középutjá­nak arany igazságait. Pontos és preciz volt Schöpflin meghatározása s az eredményt mindenkinek alá kell irnia, any­nyira igaz, hogy eleféntcsonttorony valójában nincsen, annyira igaz, hogy az elefántcsonttoronyba visz­szavonulés az irónak védekező gesztusa, annyira igaz, hogy ha nem is politizál a költő, akkor is van politikai hatása és az is igaz, hogy művészember soha nem lett jó politikussá, a politikusnak gya­korlati értelmében. Az a körülmény azonban, hogy ez utóbbi igazsá­got egy mellékmondattal korrigál­nunk kellett, mutatja, hogy nin­csen olyan általános igazság, amit egy-két kimagasló kivétel ne erő­sítene. Ha Schöpflin nem talált egyetlen írót sem, kik jó politiku­sok voltak, ez bizonyára azért tör­tént. mert rögtönzött gondolatai közben a világi irodalomra tekin­tett és elnézett az egvházi iroda­lom összessége fölött. Pedig ebben a körben igen sok született iró volt Htünő politikus és nem lehet megfordítani a tételt, hogy nem egyházi írók voltak jó politikusok, hanem ez egyházak politikusaiból lettek jó irók. Nem lehet ezzel a szellemes fordulattal k'térni a kér­dés elől, mert évezredek legna gyobb „könyvsikerét" : Mózes könyveit nem foszthatjuk meg szer­zőjük szüle'ett irói voltától ered­ményes politikai működése da­cára sem. Hogy közelebb maradjunk idő­ben a mához és példában a világi irodalomhoz. Petőfinek tette, hogy neme." 'k megirta, hanem el is szavalta a Talpra magyart, első­sorban politikai cselekedet volt. Aminthogy eredményes politikai akció volt Petőfinek, Jókainak és Vasvári Pálnak Landerer Lajos irodájában való megjelenése és az egyik vassajtó lefoglalása. És még egyet! Az elefántcsont­torony legnagyobb ostromlói, leg­vakmerőbb és legharcosabb ellen­felei sem ugy képzelik el az iro­dr'om politizálását, hogy a költő üljön be a miniszteri székbe és álmait önmaga váltsa valóra. A gyakorlati politika, a kérdésekre való felelés valóban nem tartoztk ez irodalom feladatai közé. Azon­ban ha Schöpflin Aladár elfogadja, aminthogy vele együtt mi is elfo­gadjuk Ibsen fölállítását, mely szerint az irodalom célja a kér­dések föltevése, akkor ezzel a meghatározással már nemcsak ki­Lptünk az elefántcsonttoronyból; hanem szembe is kerültünk vele, mert hogy politiziljen-e az iroda­lom, vegy ne politizáljon, ezt ugy is fogalmazhatjuk; hogy adjon-e fel kérdéseket az irodalom, vagy ne adjon. Ebből a szempontból már egé­szen egyszerű a kérdés és a ku­tya ott van eltemetve, hogy ez a kérdés is azok közé a kérdések kö^é tartozik, melyeket az iroda­lom tesz fel ugyan, d? a feleletet a politika adja meg. ÉJ ha elra­gadtatással hallgattuk is Schöp flin Aladárnak okos, higgadt, meggyőző és a kérd4s irodalmi oldalát íel>sen felölelő előadását, különvíle lényünk és « kissé hosszura nyúlt cikk konklúziója az, hogy az elefántcsonttorony nem irodalmi, hanem politikai kérdés. Aminthogy nyugodtabb időben a költők magánügye és az irodalmi kávéház délutáni fe­ketéje mellé való vitaanyag az, hogy kinek milyen a tempera­mentuma, mi a gondolatköre és művészi tárgy választása. Közüggyé, az olvasó ügyévé a kérdés abban a pillanatban lesz, amikor Írók­nak és rmss gondolkozó bolon­doknak lennének mondanivalóik, de azokat külső körülmények miatt le kell nyelniök. * A másik téma a színház. Ezt Schöpflin rövidebbre fogta. Meg­állapított * történelmi távlatokat végigmérő ember szemének biz­tossőgával, hogy színházi válság nincsen, csak egyes színházak válságáról lehet zó. Nincs okunk kétségbees a színház, a színját­szás és a drámaírás jövőjén és itt szabad legyen felidézni a modern rendezés egyik legkiválóbb magyar teoretikusának, Hont Ferencnek csabai elő°dását, aki a film, a technika és a színházi kísérletek uj irányai révén a háttérből a pro­dukció legfontosabb tényezőjévé előléptetett render.ő szempontjából ítélte meg i helyzetet és egyálta­lán nem kesergett rossz színigaz­gatók és bukott szerzők módjára a színház válságéról, hanem kons­tatálta a való helyzetet, hogy en­nek a színháznak, a Lipót-köruti, az Izabella-téri, vagy Békéscsabán az Andrássy-ut 1. szám alatti kő­színháznál. vége. De ezzel csak a színháztörténet egy fejezete zárul le, mert a dráma nem birja el a 8—10 méteres technikai és szellemi dimenziókat. Di éppen ebből az egetkérésből születik meg az uj színház, talán az uj dráma is s „ha lelke záraiból kikél, «mi után eped, ott eléri". (f) A sarkod!járás községei nem tudják, hoav Bazdavédelmi li A gazdavédelemmel kapcsolatos teendők ellátása terén már több vitás kérdés merült fal. Ilyen an­nak a kérdésnek az eldöntése is, hogy a sarkadi járás községeinek ügyeit melyik gazdavédelmi bízott ság lássa el. A gyulai kir. járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság és az ennek területéra alakított helyi bizottság azon az álláspon­ton van, — amint ezt a községi elöljáróságokkal írásban is közölte — hogv a sarkadi járásból Bihar­ugra, Okány és Zsadány községek nem a gyulai bizottságokhoz tar­toznak, hanem a szeghalmihoz, mert telekkönyvi hatóságuk olt van. Viszont egyes szakkörök szerint van olyan rendelet, amely szerint közönbös a telekkönyvi hatóság székhelye és a pénzügyi beosztás ez irnypdc Ez azonban a bizott­ságok munKáját rendkívül meg­nehezítené és egyes ügyek elin­tézését késleltetné, ezért he­lyesnek kell tartanunk azt a ki­alakuló gyakorlatot, amely szr int minden község a telekkönyvi ha­tósága székhelyén alakított helyi bizottsághoz tartozik. Dolgozó leány Három angol psychologus elha­tározta, hogy kivizsgálják a dol­gozó leány lelkét. Hogy a gyanút­lan dolgozó leányok legbensőbb életébe ezek a tiszteletreméltó és bizonyára már nem fiatal tudó? ok bekukkanthassanak, a modei.i technika vívmányait hívták segít­ségül és egy olyan munkateremben, ahol tíz, husz éven alóli, ragyo­góan fiatal leány dolgozott, titkos mikrofonokat szereltek fel és azo­kon keresztül naphosszat figyelték, hogy miről is folyik a diskurzus és vájjon miről beszélgetnek ezek a fiatal leányok ilyenkor tavasszal, ha csak maguk között vannak és férfinemü ember nincs hallótávol­ságban. A három angol psychologusnak ez a csinyje, akármennyire tud<>« mányos ízű, mégis magán hc •• dozza a tavasz huncutságainak enyhe hirét és bizony elvont érte­lemben, a nagy tudományos vo­natkozásban is hasonlít valam;: Zsuzsannának és a véneknek em­lékezetes történetére. A psychologusok azonban r>em voltak irigy férfiak és vizsgé'ó­dás3Ík, helyesebben tudományos hallgatózásaik eredményét közzé­tették. Sőt. Nemcsak közzételJék hanem mindenféle statisztikákat is szerkesztettek belőle. Igy ez­után a dolgozó leány bizalmas beszélgetései! egyszerre egy világ sajtója kürtölte szerte, egy­szerre ártatlan és tudatlan fő­vel a hét nyilvánosságának lovag­jaivá lettek a hallgatózok jóvoltá­ból. Felsorolták a tudományos haV­gatózók, hogy kiről, miről, hány­szor beszélgettek ezek a hi , Bz éven alóli leányok. A felállitoü táblázatokon veretlenül éssok ho3z­szal a férfiak vezettek természe­tesen, ami, ha a vizsgálódások idejét vesszük, csak a tudományos hallgatózok előtt volt nóvum, a nagyközönség ellenben m*r cseppet sem csodálkozik ezen a statisztikán. 242 esetben cseveg­tek, diskuráljak, sugdostak, vitat­koztak, veszekedtek és nevetgél­tek a dolpozó modern leányok férfiakon a hallgatózás tavaszi he­tei alatt. Ezután nyomban fej-fej mellett a filmcsillagok éa az isme­rősök kellemetlenségeit pertraktál­ták egyforma lelkesedéssel. A kr'­lemetlenségek megbeszélésénél a fiatal leánykák feltűnő maradieág­gal hasonlítottak idősebb nőtár­saikhoz. A ruházat kérdése kö­vetkezett ezután 77 esetben. És legvégül következelt, — ez a lesben hallgatózó tudósok leg­szomorúbb statisztikája, — csak 32 esetben az otthon és a család kérdése. A dolgozó leány, a hétnek ez a vidám kis lovagja, akit az élet arra kényszeritett, hogy elhagyja az otthonát és műhelyben, iroda­helyiségekben keresse bátran a kenyerét, itt nagyon szomorú szimplómává lesz. Mert ez mér nemcsak azt jelenti, hogy ennek a husz éven alóli angol dolgozó leánynak életsorsa pillanatnyilag az igazi női hivatástól eltérően jelölte ki az életutat, ez már ér­nél többet jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents