Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-18 / 86. szám
4 6EKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 április 18 Patkányt, egerei, ntezeiegcret C8 ak „RATINOL" svábbogarat, csótányt, rusznit, hangyát „RUSSiN" írt gyökeresen ! Más állatra-emoerre veszélytelen „RATINOL" Laboratórium. Bpest, VII., Péf'zállitja : _ -fy Sándor-utca 44. Telefon : 31—5—86. Műkedvelő előadás a szegény gyermekek népkonyhájának javára A békéscsabai Szociális Misszió, mely dr. Berényi Antalné vezetése mellett oly áldásos jótékony sgi működést fejt ki, a szegény gyermekek ebédakciójának javára május 1-én műkedvelő előadat rendez a Városi Színházban. A mór városszerte jól ismert, összeszokott műkedvelő gárda ezúttal Kádér Miklós „Magdát kicsapják" cimü 3 felvonásos vig'átékái fogja előadni Ulrich Margit tanítónő rendezésében. Tekintve a nemes célt, reméljük, hogy városunk lakossága zsúfolásig megtölti majd a színházat, hogy ily módon is hozzájáruljon a szegény gyermekek megsegítéséhez. Uj hiteliroda Csabán Űrömmel közöljük olvasóinkkal, hogy rövidesen megalakul városunkban egy ujabb hiteliroda, melynek célje az, hogy a vásárit közönségnek módot adj^n arre hogy ezen hitelirodéba tömörült kereskedők és ir irosoK dus ví" 'asztékkal rendelkező raktáraiból készpénzérban, de hosszú r'' 'etí.zetési kedvezménnyel vásárolhasson. Súlyt helyezett pz iroaa alakiló bizottsága arra, hogy minden szakmából lehetőleg több céget vonjon kf etébe s igy a vásárlóközönségnek módjában legyen vásárláaait több egyszakmáju cég közül annál a cégnél eszközölni, ahol a legelőzékenyebb kiszolgálásban részesülhet. Érdeklődéssel vérjuk ezen ujabb hitelireda mielőbbi működését, mert a velünk közölt tervek s~irint a vásárlóközönségnek oly sokféle előnyt szándékozik nyújtani, hogy a vásárlóközönség rövidesen szeretetébe fogja fogadni és igyekezni fog az iroda tagjai sorába lépni. TI Közlöny panaszkönyvéből Nagyon kérem az igen tisztelt Szerkesztő urat, hogy soraimnak n. b. lapjában helyet adni szíveskedjék. Nem nagy dologról van szó, mindössze arról, hogy miért nem helyezik már végre el a kisligetben a padokat, Olyan nehezen vártuk mér, hogy e'muljon a tél, hogy megjöjjön a tave?z. S most, amikor végre felnyögött a nap s ráérő időnkben kimegyünk a ligetbe, a legnagyobb s-jnálattal vesszük tudomásul,hogy a tavasz caak nekünk jött írug, hogy egyesek, akiknek kötelességük lenne a padokat kihelyezni, vagy kihelyeztetni, azok még mindig, téli álmukat alusszák. Éppen ezéit, mivel tudom, hogy ez ez egé3z dolog olyan jelentéktelen, remélem, hogy hamarosan orvosolni fogják ezt as illetékesek. Kiváló tisztelettel Egy bisSigetbe járó. c^höpflin két témája Újságcikkek herei kedve, Ccbden viták feszültsége után Schöpflin Aladár is az elefántcsonttorenyról beszélt az Aurora II. irodalmi bérleti estjén. Mindez azt mutatja, hogy az eleféntcsonttorony igen aktuális téma. írók, költők, esztétikusok vitatkoznak arról, hogy politizáljon-e az irodalom s ha a szélső nézetek vallói egymást nem is tudják meggyőzni, Schöpflin A'adár élesen és a mesterségbeli iölényes tudás könnyedségével jelölte ki e kérdés arany középutjának arany igazságait. Pontos és preciz volt Schöpflin meghatározása s az eredményt mindenkinek alá kell irnia, anynyira igaz, hogy eleféntcsonttorony valójában nincsen, annyira igaz, hogy az elefántcsonttoronyba viszszavonulés az irónak védekező gesztusa, annyira igaz, hogy ha nem is politizál a költő, akkor is van politikai hatása és az is igaz, hogy művészember soha nem lett jó politikussá, a politikusnak gyakorlati értelmében. Az a körülmény azonban, hogy ez utóbbi igazságot egy mellékmondattal korrigálnunk kellett, mutatja, hogy nincsen olyan általános igazság, amit egy-két kimagasló kivétel ne erősítene. Ha Schöpflin nem talált egyetlen írót sem, kik jó politikusok voltak, ez bizonyára azért történt. mert rögtönzött gondolatai közben a világi irodalomra tekintett és elnézett az egvházi irodalom összessége fölött. Pedig ebben a körben igen sok született iró volt Htünő politikus és nem lehet megfordítani a tételt, hogy nem egyházi írók voltak jó politikusok, hanem ez egyházak politikusaiból lettek jó irók. Nem lehet ezzel a szellemes fordulattal k'térni a kérdés elől, mert évezredek legna gyobb „könyvsikerét" : Mózes könyveit nem foszthatjuk meg szerzőjük szüle'ett irói voltától eredményes politikai működése dacára sem. Hogy közelebb maradjunk időben a mához és példában a világi irodalomhoz. Petőfinek tette, hogy neme." 'k megirta, hanem el is szavalta a Talpra magyart, elsősorban politikai cselekedet volt. Aminthogy eredményes politikai akció volt Petőfinek, Jókainak és Vasvári Pálnak Landerer Lajos irodájában való megjelenése és az egyik vassajtó lefoglalása. És még egyet! Az elefántcsonttorony legnagyobb ostromlói, legvakmerőbb és legharcosabb ellenfelei sem ugy képzelik el az irodr'om politizálását, hogy a költő üljön be a miniszteri székbe és álmait önmaga váltsa valóra. A gyakorlati politika, a kérdésekre való felelés valóban nem tartoztk ez irodalom feladatai közé. Azonban ha Schöpflin Aladár elfogadja, aminthogy vele együtt mi is elfogadjuk Ibsen fölállítását, mely szerint az irodalom célja a kérdések föltevése, akkor ezzel a meghatározással már nemcsak kiLptünk az elefántcsonttoronyból; hanem szembe is kerültünk vele, mert hogy politiziljen-e az irodalom, vegy ne politizáljon, ezt ugy is fogalmazhatjuk; hogy adjon-e fel kérdéseket az irodalom, vagy ne adjon. Ebből a szempontból már egészen egyszerű a kérdés és a kutya ott van eltemetve, hogy ez a kérdés is azok közé a kérdések kö^é tartozik, melyeket az irodalom tesz fel ugyan, d? a feleletet a politika adja meg. ÉJ ha elragadtatással hallgattuk is Schöp flin Aladárnak okos, higgadt, meggyőző és a kérd4s irodalmi oldalát íel>sen felölelő előadását, különvíle lényünk és « kissé hosszura nyúlt cikk konklúziója az, hogy az elefántcsonttorony nem irodalmi, hanem politikai kérdés. Aminthogy nyugodtabb időben a költők magánügye és az irodalmi kávéház délutáni feketéje mellé való vitaanyag az, hogy kinek milyen a temperamentuma, mi a gondolatköre és művészi tárgy választása. Közüggyé, az olvasó ügyévé a kérdés abban a pillanatban lesz, amikor Íróknak és rmss gondolkozó bolondoknak lennének mondanivalóik, de azokat külső körülmények miatt le kell nyelniök. * A másik téma a színház. Ezt Schöpflin rövidebbre fogta. Megállapított * történelmi távlatokat végigmérő ember szemének biztossőgával, hogy színházi válság nincsen, csak egyes színházak válságáról lehet zó. Nincs okunk kétségbees a színház, a színjátszás és a drámaírás jövőjén és itt szabad legyen felidézni a modern rendezés egyik legkiválóbb magyar teoretikusának, Hont Ferencnek csabai elő°dását, aki a film, a technika és a színházi kísérletek uj irányai révén a háttérből a produkció legfontosabb tényezőjévé előléptetett render.ő szempontjából ítélte meg i helyzetet és egyáltalán nem kesergett rossz színigazgatók és bukott szerzők módjára a színház válságéról, hanem konstatálta a való helyzetet, hogy ennek a színháznak, a Lipót-köruti, az Izabella-téri, vagy Békéscsabán az Andrássy-ut 1. szám alatti kőszínháznál. vége. De ezzel csak a színháztörténet egy fejezete zárul le, mert a dráma nem birja el a 8—10 méteres technikai és szellemi dimenziókat. Di éppen ebből az egetkérésből születik meg az uj színház, talán az uj dráma is s „ha lelke záraiból kikél, «mi után eped, ott eléri". (f) A sarkod!járás községei nem tudják, hoav Bazdavédelmi li A gazdavédelemmel kapcsolatos teendők ellátása terén már több vitás kérdés merült fal. Ilyen annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy a sarkadi járás községeinek ügyeit melyik gazdavédelmi bízott ság lássa el. A gyulai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság és az ennek területéra alakított helyi bizottság azon az állásponton van, — amint ezt a községi elöljáróságokkal írásban is közölte — hogv a sarkadi járásból Biharugra, Okány és Zsadány községek nem a gyulai bizottságokhoz tartoznak, hanem a szeghalmihoz, mert telekkönyvi hatóságuk olt van. Viszont egyes szakkörök szerint van olyan rendelet, amely szerint közönbös a telekkönyvi hatóság székhelye és a pénzügyi beosztás ez irnypdc Ez azonban a bizottságok munKáját rendkívül megnehezítené és egyes ügyek elintézését késleltetné, ezért helyesnek kell tartanunk azt a kialakuló gyakorlatot, amely szr int minden község a telekkönyvi hatósága székhelyén alakított helyi bizottsághoz tartozik. Dolgozó leány Három angol psychologus elhatározta, hogy kivizsgálják a dolgozó leány lelkét. Hogy a gyanútlan dolgozó leányok legbensőbb életébe ezek a tiszteletreméltó és bizonyára már nem fiatal tudó? ok bekukkanthassanak, a modei.i technika vívmányait hívták segítségül és egy olyan munkateremben, ahol tíz, husz éven alóli, ragyogóan fiatal leány dolgozott, titkos mikrofonokat szereltek fel és azokon keresztül naphosszat figyelték, hogy miről is folyik a diskurzus és vájjon miről beszélgetnek ezek a fiatal leányok ilyenkor tavasszal, ha csak maguk között vannak és férfinemü ember nincs hallótávolságban. A három angol psychologusnak ez a csinyje, akármennyire tud<>« mányos ízű, mégis magán hc •• dozza a tavasz huncutságainak enyhe hirét és bizony elvont értelemben, a nagy tudományos vonatkozásban is hasonlít valam;: Zsuzsannának és a véneknek emlékezetes történetére. A psychologusok azonban r>em voltak irigy férfiak és vizsgé'ódás3Ík, helyesebben tudományos hallgatózásaik eredményét közzétették. Sőt. Nemcsak közzételJék hanem mindenféle statisztikákat is szerkesztettek belőle. Igy ezután a dolgozó leány bizalmas beszélgetései! egyszerre egy világ sajtója kürtölte szerte, egyszerre ártatlan és tudatlan fővel a hét nyilvánosságának lovagjaivá lettek a hallgatózok jóvoltából. Felsorolták a tudományos haVgatózók, hogy kiről, miről, hányszor beszélgettek ezek a hi , Bz éven alóli leányok. A felállitoü táblázatokon veretlenül éssok ho3zszal a férfiak vezettek természetesen, ami, ha a vizsgálódások idejét vesszük, csak a tudományos hallgatózok előtt volt nóvum, a nagyközönség ellenben m*r cseppet sem csodálkozik ezen a statisztikán. 242 esetben csevegtek, diskuráljak, sugdostak, vitatkoztak, veszekedtek és nevetgéltek a dolpozó modern leányok férfiakon a hallgatózás tavaszi hetei alatt. Ezután nyomban fej-fej mellett a filmcsillagok éa az ismerősök kellemetlenségeit pertraktálták egyforma lelkesedéssel. A kr'lemetlenségek megbeszélésénél a fiatal leánykák feltűnő maradieággal hasonlítottak idősebb nőtársaikhoz. A ruházat kérdése következett ezután 77 esetben. És legvégül következelt, — ez a lesben hallgatózó tudósok legszomorúbb statisztikája, — csak 32 esetben az otthon és a család kérdése. A dolgozó leány, a hétnek ez a vidám kis lovagja, akit az élet arra kényszeritett, hogy elhagyja az otthonát és műhelyben, irodahelyiségekben keresse bátran a kenyerét, itt nagyon szomorú szimplómává lesz. Mert ez mér nemcsak azt jelenti, hogy ennek a husz éven alóli angol dolgozó leánynak életsorsa pillanatnyilag az igazi női hivatástól eltérően jelölte ki az életutat, ez már érnél többet jelent.
