Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-01 / 73. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY r i Frenk Bankház i i , I föárusitóhelye kfilCSÖDtket Andrássy-ut 6. sz. (Telefon : 4*46.) A m. kir. Osztáiysorsjáték Békés vármegye egyedüli Földingatlanra folyéssittat előnyös feltételű Legmagasabb tőzsdei áron vesz kényszerkölcsön­kötvényt és tőzsdén jegyzett értékpapírokat ft I I 9 » S Paál Jób riportja: Két sor fekete vitrin egy fehér kápolnában, a Doberdo oldalán . . Az autocar, amelyik kíváncsi turistákat szállít az Isonzó völ­gyében Trieszttől Görzig, visszafelé való útjában haltot tart egy fehér kápolna előtt. A domb tetején épült ez a kápolna, fenyőfából faragott keresztet szúrtak előtte a földbe, az abla­kai éjjel világítanak és a derengő félhomályban fekete vitri­nek állanak egymás mellett jobbról és balról. Ebbe a kél sor fekete vitrinbe belerakták mindazt, amit a Monté San Mtchele tetején, a Doberdo oldalán szomorú emlékezésül meghagyott a háború .... (Copyright.) Odalent a völgyben az Isonzo kanyarog. A vizének szine kéke sen zöld. Gyerekkoromban láttam ilyen különösen kékes szinü vizet. Nálunk odahaza, falun, amikor májusban meglermett mosónék az udvaron áztatták a ruhát, a tek­nőben csillogolt ilyen szinben a lúgos, szappanos viz . . . Akkor béke volt még és ujság­papirosból sárkányt ragasztottunk lyukas sziták hátéról lefaragott léc­darabokra. Szinea képek voltak az újságok első oldalán és ezeken a szines képeken Krüger generális vezette harcba a bárokét az an­golok ellen. Űrnapján diszlövést adtak le katonák a főtéren és zöld cserfalevelek diszlettek a sipkájuk mellett. Akkor csak a mesésköny­vek lapjairól tudluk, hogy mi az a háború . . . Most itt hömpölyög előttem az Isonzo . . . Kanyargó medrét vadonatúj hidak szelik ét. A cementből öntött oszlopok csillognak a napfényben. Az olda­lukon, jobbról és balról üszkös, fekete fadarabok. Valamikor azoknak a helyén is hid állott. És egykoron vadonatúj volt az a hid is, amelyet felrob­bantott, elsöpört a háború . . . Fehér téglából építették ezt a kápolnát. Leveszik a kalapjukat és keresztet vetnek magukra azok, akik belépnek ide. Halkszavu emberek ajkán is el­hal a beszéd. Ebben a kápolnában csak em­lékezni lehet. Két sorban vitrinek állanak. Ta­lán nyolc fenyőfából összetáko't vitrin. A szélük feketére van fest­ve. A vitrinek fsie olyan, mint egy szekrény, három oldaluk üvegből van, a hátuk deszkalap. Fekete vászonnal beborítva. Fehérlő csontok vannak ezek­ben a vitrinekben. Emberek csont­jai. Vastag spárgával ótalkötve. Mindenféle nemzet. Olaszok és horvátok, osztrákok Grácból, Kla­genfurtból, meg Bácsbői, a Kárt­ner-strasseból epenugy, mint Olak­ringből. Aztán legtöbben magya­rok. Szegediek és kaposváriak, olyanok, akik birKákat őriztek va­lahol a szepesi hegyek között és Útban Görz felé, 1934 tavaszán. olyanok, akik tutajokat úsztattak az Oltón. És tótok, meg horvátok, bunyevácok Szabadka vidékéről, derék svábok Somogyországból .. Az egyik vitrinbe csupa borda­csont van. Közülök némeivik el van törve. Az egyik rövidebb, mint o másik. Nem passzolnak össze. Van, amelyiknek a közepén, vagy a szélén kicsiny kerek lyuk van. Nem lehet tudni: srappneltől, vagy Menlicheríől . . . Csupa koponya van a másik vitrinben. Az üres szemüregek kísértetie­sen vigyorognak ránk . . . Az egyiknek hiányzik a fele, a másikból az állkapcsot kilőtte a gránát. És akad olyan is, ahol há­tul arany plomba csillog .., Ré­mes látvány : igy vitrinben vakító­an fehér koponyét látni arany plombával . . . Aztán megint spárgával összekötözött csontok hevernek egymás mellett . . . Láb­szárcsontok és lapockák. Hátge­rinccsigolyák, vékony ujiperecek. Valamikor gyürü volt rajtuk. Ka­rikagyűrű, vagy olyan, amelyikre rávésték, hogy: aranyat adtam vasért . . . Szemben ezekkel a szekrények­kel négy feketére festett asztal. Mindegyik üveglappal leborítva. Alattuk néma összevisszaságban sok-sok holmi . . . Egy pakli kártya. Felül a tök kilences. Piszkosak, sárosak, feke ték ezek a kártyák. Talán nem is komplett a pakli. Máriást és ram­síit, meg huszonegyet játszottak velük a svarmléniában. Valaki akkor mondta, hogy „ohne ászl", amikor a tök tizes helyett a grá­nát csapott a kártyázók közé . . . Cigarettaszipka hever a kártya mellett. Cseresznyefából. A vége le van rágva . . . Aztán tollszár, csontból készült gvári munka, rozsdás az egyik széle, a másikon meg apró üvegdarab. Biztosan csintalan, meztelen női aki látható, ha belenézünk az üvegbe. Majd : srófra járó plajbász, radírral a vé­gén. A radir lekopott, o c^rurának ki van tör^e a hegye. Egy sapka­rózsa, rajta „FJI" . . . Vércsöooek a megfeketedett rézdarabon, Pak fongból egv gyufatarló. Amilyenbe kénes gvujtókat tettek Mindenféle szine volt a gyufáknak. Zöld és sárga, piros meg kék é3 lila. Eb­ben a tartóban eláztak a gyújtók. Piszkosan sárgába folyt össze a színük . . . És ppy zsebkendő. Csipkés a széle. Tele sárral. Barna selyem­mel himezte bele valaki, hogy: „4NN4". Ho» és mikor? Ki tud­ná megmondani . . . Kockás no­tesz, az eső elmosta magsé"gult lapjain az otromba ceruzavonáso­kat. Valaki számokat irt a lapok­ra. Talán kimutatást arról, hogy hány inget, lábravalót, meg kaocát hozott el magival a frontra. Vaev azt, hogy od.l.aza mennyi hadi­kölcsönt jegyeztek . . . Viaszos vászonból k'.zült briftaslik, mel­lettük mind> ., amit megtalállak bennük. Fotográfiák és levelek. Mosolygó barnahajú gyerekek, a kezük pufók és szépen meg van fésülve mind a kettő. Az egyiket talán Jóskának hivták, a másikat Pistának. Ma az a nevük, hogy : hadiárva. És leve'ek. Olyanok, amelyek hazulról jöttek és olya­nok, amidre Infanterist Johann Mésrárrxt csak annyit Írhatott, hoav Én nem hirdetekárakat és olcsósápot, én csak a LEGJOBBAT adom kence (firniszben), lakkokban, olajfestékben, padlóbeeresztő és fényesitőben, ecset és kefeárukban és amellett nem vagyok drágább más cégnél, győződjék meg ezen tények valódiságáról. CÉGEM 70 ÉVE ÁLL FENfl! KUGEL SÁMUEL BÉKÉSCSABA Cégt. i RŐNA GUSZTÁV Telefon i 48. Nem lehet eléggé hangoztatni, mily fontos intézmény a m. kir. osztálysorsjáték. Tudni kellene mindenkinek, mily sokan nyertek az óriási főnyeremé­nyeken kivül tekintélyes összegeket és ma gondtalanul élhetnek Az osztélysorsjáték húzósainál az ál­lam gyakorolja az ellenőrzést, ott nincs protekció, nincs kiváltság, se rang, se kor, se idő, se érdem, se képesség, se tehetség, se vagyon, hanem teljes ;n a „véletlen szerencse" dönti el, melyik sorsjegy nyer. Senki se mulassza el mo?t a gyors meggazdagodás lehetőságét és n kiváló alkalmat. Április 14 -én kezdődik nz uj sorsjáték, rendeljen egv sorsjegyet még ma akármelyik főárusitónál, fizetni van ideje legkésőbb a hú­zás előtt „Szeretett kedves nejem . . ." Msrt: aztán megindult az angriff és a levél ide került . . . Egy asztalon nincsen más csak óra és óralánc. Njgy otromba nikkelórák és finom müvü jószá­gok. Némelyiknek nyitva van a hátulsó fedele is. Mégolvashntó, amit az óréí beléjük vé»e!t: „Síeretet­tel 1903. XI. 2." Val amennvi ál!. Az egyik tizenegykor némult el, a másik egynegyed ötkor. A leg­többnek hiányzanak a mutatói. Kerekekre metszett fotográfiák vari­nak hálul az órákban. Gyerekek meg asszonyok. Feketék, szőkék és barnák . . . . . . Mindegyik mosolyog . . . Nécylevelü lóhere csüng a lán­cokról, meg ezüst patkó. Art tartották róluk, hogy sze­rencsét honnak. Aztán sok, sok karikagyűrű. Vékonv és széles és ezüstből való meg aranyból önlölt. Mindegyik­ben évszám. Láttam olyan gvü.üt is, amelyik aranyból készült, des ezüst stráf volt rajta. Aki ezt hordta, az már megünnepelte az ezüstlakodalmát is . . . Az aranylakodalmét már nem ünnepelhette. Már nem köszön­hette meg a rokonok gratulációját. És nem állíthatóit fehér abrosszal letakait asztalára olyan csokro', amelyiken ezüst szalagon az áll, hogy „iay legyen . . ... És mindezt a holmit a Monté San Micheleről meg a Do­berdoról hordták össze. Tavaszi szántás idején a barázdából for­dította ki őket az ekevas. És el­hagyott lövészárkok gazzal benőtt oldalán rnég mindig találnak ilyen emlékeket. Jámbor földművesek elhozzák őket ide, a kápolnába. Ez a kápolna: a világháború képeskönyve . . . Hirdetmény A Békéscsabai Orth. Izr. Hitközség a nagyrétben! It okta földjét nyilvános árverésen folyó évi április hó 8 án délelőtt 11 órakor minden jog fenntartása mellett Luther-utca 14. szám alatt több évre bérbe adja. Parlagi sötétszinü galambokat vesz minden mennyiségben Grigolon János Fiai Magyarországi Részvénytársaság, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents