Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-06-28 / 144. szám
1934 junius 28 Csütörtök 61. évfolyam 144. szám SMEGYEII0ZL0NT Előfizetési dijaki Helyben és vidéken postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példínyonkint- 10 fillér POLITIKAI NAPILAP S ** . M. rT i A 1.7 l^u: A I . Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. lanrjyjTj 'jinnriiiw ^ 1 - n• »* » Husz éve, pontosan holnap, junius 28-án lesz husz esztendeje annak,hogy Szarajevóban Princip és bűntársai meggyilkolták Ferenc Ferdinándot, az Osztrák—Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét, Hóhenberg Zsófia hercegnőt. Husz esztendeje indult el pusztító útjára az ördög lángszekere, hogy felgyújtsa, lángralobbantsa azt a világot, melyet az embermilliók annyi könnyel és szenvedéssel végre is felépítettek maguknak. Akkor még senki sem tudta biztosan s sejteni is csak nagyon kevesen sejtették, hogy a szarajevói merénylet egy fekete, sötét, gonosz és minden józanság nélküli korszaknak nyitott kaput. Már husz éve ? — kérdezzük önmagunktól, hiszen annyira emlékszünk rá, mintha csak tegnap történt volna. De ha arra a tengernyi szenvedésre, kinra, jajra gondolunk, ami azóta elhangzott kerek e világon mindenütt, még Szarajevóban is, akkor önkivületlenül is azt kérdezzük : még csak husz éve ? Mennyi ember lett halottá azóta, kizárólag azért, mert Princip kezében elsült egy fegyver, melynek golyója az Osztrák—Magyar Monarchia trónörökösének életét oltotta ki. A világháború elhullott millióinak keserves kínszenvedése, a ronccsá lőtt emberi testek, a gránát által leszakított karok és lábak, a kilőtt szemek, a gázégette tüdők és megbénított szivek, a tenger mélyére szorított tengeralattjáró hőseinek halálhörgése, a magasból földre zuhant repülők rémülete mind-mind Szarajevó számlájára kívánkoznak. De a világháborúval korántsem szűnt meg a nemzetek vergődése. A győztesek győzelme sem maradt gyász nélkül. Cannesben éppen ugy vannak féllábú hadirokkantak és fiait sirató anyák, mint itt, minálunk. A győzelmi mámor ledörzsöltette ezeket a könnyeket, de a mámor már régesrégen elszállt, a sziv azonban tovább dobog s a fájdalmak tovább fájnak. Ez a mostani nyomorúságunk, ez a világgazdasági válság Szarajevóban, Princip revolvere csövéből indult diadalutjára, hogy legázoljon mindenkit. Milliók hevernek a nagy győző, a gazdasági válság előtt s a milliók között ott vannak Szarajevó parasztjai, iparosai, kereskedői is. Ő'c sem kivételek és senki sem kivétel. Az ördög lángszekere 1914 junius 28-án elindult s azóta már számtalanszor perzselte végig a világot. Pedig meg lehetne állítani ezt a tébolyodottan száguldó szekeret, csak össze kellene fogniok a népeknek. Barátsággal és egymásban bizva. Hittel, azzal a hittel, hogy ha komolyan akarunk valamit, azt keresztül is tudjuk vinni és céllal, azzal a szent céllal, hogy Szarajevót és mindent, aminek Szarajevó a szülőanyja, ki kell törölni az emberiség történelméből. Két-három hét múlva történik végleges döntés az OTI kerületi székhely megváltoztatása ügyében — mordja Horváth Jczsef dr., a csabai kirendeltség vezetője központi határozat ellen. — Ugy vagyunk tájékozva, hogy csak két három hét múlva dönt a miniszter, mert hir szerint julius 15-ig hajtja végre Keresztes Fischer saját tárcája körében a racionalizálást, de ez nem fix, lehet, hogy csak szeptemberben keiül a végleges döntés nyilvánosságra. — Azt leszögezhetjük, hogy Csaba sokkal inkább központibb fekvésű, mint Gyula s ez a vidék szempontjából nagyon fontos, ez tény, ez ellen hiába szítják a tüzet a szomszéd városban. — Ami mármost az áthelyezés utáni problémákat illeti, erre vonatkozólag természetesen hivatalos intézkedés még kevésbé történt, de meg lehet állapítani, hogy minden valószínűség szerint a mostani épületben maradunk, mert a kibővült adminisztrációnak is elég lesz a most rendelkezésre álló helyiség. — A tisztviselőkérdés hasonlóképen csak az áthelyezés után jöhet komoly formában szóba, anynyi azonban bizonyos, hogy a mostani csabai kirendeltség alkalmazottainak száma nem lesz elegendő, de hogy állástalan helybelieket veszünk'e fel, vagy a gyulaiakat helyezik e át ide, azt még nem lehet tudni. Az OTI kerületi székhelyének áthelyezése élénken foglalkoztatja a csabei és gyulei közvéleményt, de a vármegye összes lepja is hírt edott róla s valamennyi hangsúlyozta, hogy a vidék szempontjától jelen'ős lépésnek kelt tekinteni a köípcnt intézkedését, mert Csaba könnyebben megközelíthető, mint a félreeső Gyula. A csabaiak már elintézettnek tekintik az áthelyezést s most főleg az érdekli a nagyközönséget, hegy lesz-e uj tisztviselő-felvétel s építkezés ? Hogy e kérdésekre választ kaphassunk, felkerestük Horváth József dr.-t, a jelenlegi csabai kirendeltség vezetőjét, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — Mi még semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk, úgyhogy esek ez újságokra vagyunk utalva. Annyi bizonyos, hogy elsőfokon a központ előterjesztésére Csabára helyezték át a kerületi székhelyt a rccionalizálcsi intézkedések során, anélkül, hogy bárki is Csabáról ezt kérte volna, viszont a gyulaiak akciója a viszszatartás érdekében még nem nyert btfejezést, hiszen szombaton tertottak többek közölt városi közgyűlést, melyen tiltakoztak a A janicsárok végnapjai Az egyenáramra kapcsolt Németországból fura hirek szivárognak világgá. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az S. A. emberei, a nemzeti szocializmus pretoriónusei, immár nyílt utcán kommunista röpcédulákat osztogatnak. Mit jelentsen ez? Az S. A. nagyobbrészt fiatal emberekből áll. Es, ha igaz az, hogy az ifjúság nem esett ót a világháború borzalmain és igy kapható minden olyan szeszélyes kalandra, amelynek végét a pergőtüz függönye zárja le, igaz ám az is, hogy ez 8z ifjúság, amelyet a munkátlanság és a nyomorúság verbuvált össze rohamosztagokba, vakon bízott azokban az ígéretekben, amelyek a hitlerizmusnek a szocialista izét megadták. Épen azért, mert a lelkesedés nem hiányzott belőlük, ők voltak azok, akik mindig az élen haladtak és ők voltak azok, akik a legkeservesebben csalódtak. A munkatáborok, ahol dolgozniok kell, mégpedig éhbérért, eléggé fölvilágosíthatták őket arról, hogy a mythus, amelynek sugarait a paradicsom visszfényének gondoltak, aranyozott bálvány, amely akárcsak a Memnon szobra, a napvilág érintésére, fakószinüvé válik. S az éles különbség, mely az ígéretet az igézettől elválasztja, annál kijózanitóbb és annál veszélyesebb, mert teljes megoldást reméltek és megváltást a földi pokoltól. A vezér, aki akarva, akaratlan minden figyelmét azokra a kérdésekre összpontosítja, amelyeket a külső helyzet ad fel a német birodalomnak, édes-keveset, alig valamit törődik a belső gennycsatornókkal. Különben is saját bevallása szerint fikarcnyit sem ért a közgazdasági probléma-kötegekhez és igy kénytelen azokat olyanokra bizni, 8kik — mint például Schmidt avagy Schacht —, állítólag járatosak ugyan abban a daedalusi útvesztőben, amelyet a mai világpiacnak neveznek, de ugyanakkor aligha egyebek, mint a kapitalizmus esküdt bérencei. Mint ilyenek, ezek ösztönösen és természetesen ellenezne^ minden olyan kezdeményezést, amelyet az S. A. rohamcsapatai az egyre magasabbra tarej'ó szociális elégedetlenség lecsapolására sürgetnek és főként körömszakadtáig ellenzik az inflációt, mely a csekély megmaradt tőkét is nyomtalan elsöpörné a föld színéről, ellenben fenntartják, mégpedig teljes szigorral, a deflációs rendszabályokat, amelyeknek következtében az életszínvonal egyre alacsonyabbra sülyed ugyanekkor, amikor a népjóléti kiadósok és a munkanélküli segélyek teljesen megszűntek. És a számok, amelyekre nem lehet a nemzeti szocialiata kényszerzubbonyt felhúzni, a számok, amelyek nem engedik magukat egyenáramra fogni, bömbölve, harsogva, üvöltve zúgják, de nem a fülekbe, hanem igenis a velőkbe: ha ez igy megy tovább, bekövetkezik az, amit Clemenceau jövendölt és célozott, húszmillió német feleslegessé válik, húszmillió száj betevő falat nélkül marad és húszmillió , szempárban kialuszik a fény. És a számok elodázhatatlanná teszik a megoldást: mi légyen Németország jövendőjének vezércsillaga, a szocializmus, vagy a nacionalizmus? Bár a rendszer tekintélye rövid egy év leforgása alatt annyi, meg annyi csorbát szenvedett, hogy azokat kiköszörülni többé alig lehet, még mindig sokan akadnak, akik remélik, hogy a nemzeti szocializmus visszatér a forráshoz, amelyből eredt és amelyet beszenynyezett: a szocializmushoz. Ámde még többen ekadnak olyanok, akik
