Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-23 / 140. szám

Ara 10 fillér icm iuniije 23 Szombat 61. évfolya m 140. szám JL . 1 - - -"- - - ­BEKESMEEYEII0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP • •• • i. mi m • > ; • • ' k' i a;; hiwat a ,l Előfizetési dijaki | Főszerkesztő: •» T.U™ I Főszerkesztő: Dr. Reisz József Helyben és vidéken postén küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. ^ ruin-mnjm~I* L é r n"innni"> "I "I *i ~ 1 1 • i tőség Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések dijszabés szerint. u. ^iWtf>wrn rr>YvriYi* r J^* • Pohárköszöntő Nagyrománia fővárosa zász­lódiszben, az öröm, a lelkese­dés lázától kipirultán, határta­lan ujjongással fogadta a hatal­mas és erős Franciaország kül­ügyeinek vezetőjét, Barthout. Ezrekre menő tömeg éljenezte meg a francia államférfit, mikor kiszállt a pályaudvaron s az ezrekre menő tömeg egyre és egyre jobban örvendezik a ma gas vendég Bukarestben való tartózkodásának, mert ugy érzi, hogy ez a látogatás ujabb bi­zonyítéka a Szajna és a Szereth immár több, mint egy évtizede tartó s egyre jobban kimélyülő szeretkezésének. A román állam vezetői ter­mészetesen sokkal nagyobb és sokkal tudatosabb örömmel fo­gadták Barthout, akit valóság­gal ugy dédelget a most ülé­sező kisentente konferencia, mintha csak egy uj Messiás, világmegváltó lenne. Tituiescu, Benes és Jeftics nagy figyelemmel lesik a magas vendég minden szavát. Való­sággal lakájokként veszik kürül s ugylehet kalap és kabáttartói a román miniszterek sorából kerülnek ki. A minap Tituiescu nagy va­csorát adott Barthou tisztele­tére, melyen pohárköszöntőt mondott, természetesen magára a francia külügyminiszterre. Ebben a nagyon ügyesen meg­cirkalmazott pohárköszöntőben, melyet a mindenható román Talieyrand ismert behízelgő modorában fuvolázott el, benne volt minden, amit Romániának, mint hü, alázatos szolgának mondania kell nagy hűbérurá­nak, Franciaországnak. Barthou minden bizonnyal remegő szív­vel hallgatta Titulescut, aki nemcsak a maga nevében, de Csehszlovákia és Jugoszlávia nevében is beszélt. Ujat most se mondott ez az agyafúrt le­vantei. Beszéde hemzsegett a hamis, tudatosan hamis beállí­tásoktól, melyek hamisságával Barthou bizonyára nincs tisztá­ban, de annál inkább tisztában vagyunk mi. Mert Tituiescu szerint Trianon egy évszázados igazságtalanságot tett jóvá s ő ugy velekedik, hogy a revízió már csak azért sem következ­het be, mert a nemzetekben van igazságérzés. Bukarest örömlázban ég, Páris ujjong külügyminisztere diadalutján, Belgrád epedve várja Barthout, Prága elége­detten mosolyog, pezsgőkkel telt poharak csendülnek a má­moros koccintások során, de hiába minden vigságuk ezeknek az uraknak, olykor-olykor mély gondredők húzódnak arcukra, mert mindezek dacára is érzik, hogy ezek a pohárköszöntők nagyon egyoldalúak s már unal­masak. Ráncok húzódnak ar­cukra, mert tul a zsivajon, a zajon, nagyon jól hallják Ber­lin, Bécs, Budapest és Szófia MMMMMMWMMMMWMMM^^ éhező ezreinek segitségkérését s szemük előtt ott vibrál a német, az osztrák, a magyar és a bol­gár milliók arculcsapott arca. Pohárköszöntő? Ez csak olyan kötelességszerű pohárköszöntő. Üzleti számítással emelte poha­rát Tituiescu, a politika nagy kalmárja s ez a pohárköszöntő lehet a vigság jele Bukarest­ben és egyebütt, ahol Páris pa­rancsol, ám ha az ember tovább lát az orránál, akkor látja, hogy Bukarestben a poharak össze­koccanása mögött a fegyverek egymáshoz dörzsölődése történt, mely pedig nem a jóakarat és a békevágy jele. 1400 magyar tanítónak kell vizsgáznia a román nyelvből Kolozsvár : „Az Ellenzék" teg­napi számában foglalkozik Ange­lescu közoktatásügyi miniszter nyelvvizsga rendeletével. Lőrinczi Ferenc ref. lelkész, aki küldöttsé get vezetett a miniszter elé a ren­delet visszavonása ügyében, nyi­latkozik, és közölte, hogy a mi­niszter nem volt hajlandó a vizs­garendelet módosítására. A vizs­gákat augusztus 1 —15-e között tartják meg. 1400 magyar tanitó­nak kell a román nyelvből vizsgát tennie, akiket a sikertelenség ese­teben azonnali hatállyal elbccsáj­tanak állásukból. Belgrád lázasan készül Barthou fogadtatására Belgrád : Jeftics külügyminisz­ter csütörtökön este a kisantent értekezletről visszaérkezett. A fő­városban minden előkészületet megtettek Barthou fogadáséra. A francia külügyminisztert junius hó 24 re várják ide. Orsóvá nál már készen áll a hajó, mely őt Belg­rádba viszi, ahonnan 26-án este 10 órakor indul vissza Párisba. A lapok reszletes tudósítások­ban számolnak be Barthou buka­resti látogatásáról és már igyekez­nek megfelelő hangulatot terem­I zióellenesnek lüntetnek fel. Bécs : A Neue Freie Presse je­lenti, hogy Lengyelországban nagy figyelemmel kisérik Barthounak azt a tervét, hogy a kelet- és délkeleteurópai államokat bizton­sági egyezmények hálózatóval köli össze. Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Lengyelország végleges álláspontja azoknak a tárgyalásoknak eredményétől függ, amelyek Németország és Lengyel­ország között ugy Varsóban, mint Berlinben folynak. teni a látogatásra, amelyet revi­Eckhardt bonckés alá vette Barthou bukaresti beszédét Miskolc: Eckhardt Tibor dr. or­szággyűlési képviselő tegnap este a zenepalotában „Leszerelés, vagy háború" cimen előadást tartott. Eckhardt az aktuális külpolitikai kérdések vázolása után ezeket mondotta: — Az európai diplomáciai szín­játék egyik felvonása a kisantant értekezlet is, amelyen Barthou is részt vett. Barthou bennünket közvetlenül érdeklő kijelentéseket is tett, amelyekre ki kell, hogy tér­jek. Azt mondotta, hogy Erdély régi román birtok volt és ép ugy, mint Elszész, visszakerült Fran­ciaország kezébe,v Erdély is visz­szakerült Románia kezébe. Csak hogy Barthou ur egyéni vélemé­nye lehet ez, mert volt alkalmam beszélni Franciaorszőg komoly tényezőivel, akiknek jobb és tár­gyilagosabb történelmi értesülé­seik vannak, mint Barthou urnák. Vájjon miért akarja Barthou ur Elszászkoz való jogos igényüket oda leszállítani, ahová Románia erdélyi igényeit? Egy sablonos ud­variassági kijelentést akart tenni a vendéglátó nemzetnek, ezt a mon­dását azonban inkább súlyos ud­variatlanságnak lehet mondani. Azt mondotta, hogy a mostani trianoni határok örökéletüek és megváltoztat hatatlanok, De vájjon ismert e a történelem valaha meg­változtathatatlan tényeket? A most folyó diplomáciai hadjárathoz lesz még szava más hatalmaknak is, például annak az olasz államfér> finek, aki a mi ügyünket szeretet­tel viseli a szivén. MMWAMMMWWWMMMMMMMWMW Felhívás a város hazafias lakosságához! A Magyar Revíziós Liga békés­csabai csoportja kéri Békéscsaba város hazafias lakosságát, hogy junius hó 24-én. vasárnap délelőtt 11 órakor a Rudolf-reőlgimnázium tornatermében tartandó gyűlésen megjelenni szíveskedjék. A gyűlésen tiltakozni fogunk a bukaresti történelemhamísitásellen. Békéscsaba, 1934 junius 22. Hazafias üdvözlettel : vitéz Jánossy Gyula elnök. Főbelötte magát egy csabai földműves Megrendilő öngyilkosság történt ma délben Békéscsabán. Bohus M. Márton Cél-utca 1 szám alatti lakos, földműves fő­belötte magát és nyomban meghalt. A szomszédok értesítésére a mentők kiszálltak a helyszínre, de természetesen nem akadt semmi tennivalójuk. A szerencsétlen véget ért ember gyógyíthatatlan betegsége feletti elkeseredésében dobta el magótól az életet. Nagy az érdeklődés a kétnapos balatoni filléres gyors iránt Többször közöltük már, hogy junius 30-án filléres gyors indul Békéscsabáról a Balaton mellé. A két napos filléres gyors iránt városszerte olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, amire eddig alig volt példa. Ez érthető is, mert a filléres gyors utasainak nagyszerű élvezetet nyújt a nyőri Balaton s külön különlegességgel szolgála társashajózós. Éppen ezért igen ajánlatos, hogy akik ezzel a filléres gyorssal szán­dékoznak a magyar tenger mellé utazni, mielőbb jegyeztessék elő jegyüket a Menetjegyirodában, ahol jegyek már csak korlátolt számmal állnak rendelkezésére a nagyközönségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents