Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-15 / 133. szám

ÖEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1934 junius 15 Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási akciójához működni. A kormánypárttal való együttműködés elvi alapja egy népreformpolitika jegyében véghezvitt rendszerváltozás. Személyes kérdés keretében Festetich Sándor gróf, Meskó Zoltán és Farkas Elemér szóvátették a harti incidens ügyét. Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt Friedrich István tegnapi felszólalására, amelyben a Dréhr-ügy tárgyalásával kapcsolatban kifogásolta az elnöklést. Az igazságügyminiszter hangoztatta, hogy az Ítélkezés függetlenlensége megkívánja azt. hogy a folyamatban levő tárgyalásba se a törvényhozás, se a felügyeleti hatóság bele ne avatkozzék, mert ez azt a látszatot keltené, mintha az ítélkezés érdemére akarnának befolyást gyakorolni. Sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a fel szólalás megtörtént és hangoztatta, hogy a jövőben az igazságügyminisztert terheli a politikai felelősség azért, vájjon a felügyeleti jog keretében megteszi e kötelességét. A Ház legközelebbi ülését ma délutőn 4 órakor tartja és megválasztják a 33 as bizottság tagjait. Országoshtrii amatőrökből összeállított zsűri bírálja el a fényképkíállítást Békéscsabai amatőr sikerei a fényképkiállitáson A MAOSz békéscsabai csoportja II. országos fényképkiállilásának belső értékét rendkívüli módon emelni fogja a versenyzsüri öszszetétele. A helyi amatőröknek sikerült a kiállítás versenyeredményének megállapítására az alábbi országoshirü amatőrökből összeállított zsűrivel a minden befolyástól mentes eredményt biztosítani. A zsűri elnöke Kerny István, tagjai pedig Eke Mihály és Hollán Lajos lesznek, kik mindannyian Budapestről, a Szövetség megbízásából utaznak le a helyi kiállításra. A békéscsabai kiállitőst megelőzően az elmúlt hetekben a szekszárdi MAOSz csoport és a debreceni Fotó Klub országos kiállításain szép sikert ért el a békéscsabai csoport kedvelt amatőrje, „Bártfai bácsi", aki Szekszárdon a Kodak cég tiszteletdiját, mig Debrecenben ezüstérmet nyert. Elért eredményével az amatőrök táborában osztatlan és őszinte örömet keltett. „Néprajzi fényképezésről" címmel értékes és tanulságos előadást fog tartani f. hó 15-én, pénteken e3Íe 8 órai kezdettel a polgári leányiskola tornatermében ve• iitettképekkel a Békéscsabán tartózkodó Kerny István postafőfelügyelő. Az előadásra felhívjuk a nemes és szép szórakozást nyújtó fotogrsfálás hiveit. Az előadásra belépődíj nincsen, vendégeket és érdeklődőket szívesen látnak. Békéscsabára hozzák áf a gyulai Társadalombiztosító Intézetet Az OTI budapesti igazgatósága legutóbbi ülésén egyöntetűen ugy határozott, hogy a különféle vidéki intézetek és kirendeltségek működési területét átrendezi s ezzel kapcsolatban összevonásokat végez. Igy merült fel az az igen egészséges terv is, hogy a gyulai kirendeltséget óthelyezik a sokkal forgalmasabb és vasúti gócponttal rendelkező Békéscsabára s Gyulán helyébe mindössze egy kifizető szervet létesítenek. Gyula város hivatalos közegei, de nagyközönsége is nagy megdöbbenéssel fogadták ezt a hirt, mert teljesen alaptalanul attól tartanak, hogy a Társadalombiztosító Intézet Csabőra való áthelyezését követni fogja a pénzügyigazgatóság, a törvényszék, sőt a többi hivatal áthelyezése is, ami pedig Gyulára nézve katasztrófát jelentene. Természetes, a gyulaiak nem nézik tétlenül az OTI igazgatósőgőnak ilyen irőnyu tervét s máris minden követ megmozgatni igyekeznek, hogy a Társadalombiztosító Intézet áthelyezését megakadályozzák. Értesülésünk szerint dr. Varga Gyula, Gvula város polgármestere már kedden este felutazott a fővárosba, hogy interveniőljon az illetékeseknél az OTI igazgatóságónak hatőrozata ellen, de a város országgyűlési képviselője, gróf Pongrácz Jenő is megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a terv keresztülvitelének megakad ályozására. Békéscsaba természetesen nagyon jól járna, hs a Társadalombiztosító Intézetet Gyuláról ide helyeznék, mart az ut szint adna a vóro3 képének. Mi sehogyan sem tudjuk megérteni a gyulaiakat s nem tudiuk felfogni, miért követnék a Társadalombiztosító Intézet Csabára való áthelyezését a törvényszék s mős intézmény áthelyezése is. Ez a gondolat nem más puszta agyrémnél. Még nem tudjuk, valóban végleges-e az áthelyezési terv, vagy se, annyi azonban bizonyos, ha ez megtörténik, Gyulán felszakadnak a régi sebek s a megyeszékhely és Békéscsaba között ismét „két 8zomszédvár"-i hangulat fog uralkodni. A nemzeti egység évfordulója Egy esztendeje, hogy a nemzeti egység gondolata, mint minden magyar egybeölelni szőndékozó uj mozgalom, elindult hóditó útjára. Csupán egyetlen esztendő áll mögöttünk, mozgalmas, munkában eltelt tizenkét hónap, melynek eredményei máris mutatkoznak. Ez alatt az idő alatt ugyanis kitűnt, hogy a nemzeti egység mozgalma túlnőtt a pártkereteken, nem az elválasztó, magyart a magyarral szembehelyező eszmék hirdetője, hanem társadalmi, felekezeti és foglalkozási megkülönböztetés nélkül, egységbe tömöriti mindazokat, akiknek szive a haza jobb sorsáért dobog. Ebben rejlik a nemzeti szolidaritás gondolata, amely felismerte, hogy a magyar nemzet sajkája, a világ tengersok bajának hullámain vergődve, soha révbe nem juthat, ha a matrózlázadások, egyenetlenségek, pártoskodás, huza vona s ha az egymős elleni békétlenség szelleme tölti el a lelkeket. Egy esztendeje hirdetjük falun és városon, hogy nincs különbség magyar és magyar között, mert egyformán fiai vagyunk e hazának és testvérei egymősnak. Ma jobban, mint bármikor, szüksége van a hazőnak a nemzet minden tagjára. Nem nélkülözhetjük a szántóvető ember dolgos kezét épugy, mint a munkásét és iparosét, de nem nélkülözhetjük a kereskedő fürgeségét s legfőképpen a nemzet irányítására hivatott, képzett és tanult osztályt. Mindenkinek meg kell állania a helyét a maga munkaterületén s senkinek sem szabad lebecsülnie mások munkáját. Ezt hirdetjük egy esztendő óta, szolgálva az öncélú nemzeti politika egyik legfőbb követelményét: a magyar sorsközösség parancsszavánakengedelmeskedő reálpolitika szükségességét. Történelmi idők kényszerilenek bennünket a nemzeti egység megvalósítására s ez alól a kényszerűség alól nem vonhatja ki magét senki közülünk. Lehetnek eltérő vélemények közöttünk, lényegtelen, másodrangú kérdésekben, de abban, ami a nemzet fejlődését elősegíti s a jövőre nézve mindnyájunknak életet ad, mint pl. az ország függetlenségének fenntartása és biztositása, — ezekben a kérdésekben egymástól el nem különülhetünk. Csak a rövidlátó s az ország valódi helyzetét fel nem ismerő politika hirdethet olyan eszméket s követelheti olyan célok megvalósítását, amelyek nem időszerűek 8 min* ilyenek nem feküsznek a cselekvést igénylő problémák gyújtópontjában. Tagadhatatlan, hogy vannak problémők, amelyek tekintetében nincs egy véleményen minden magyar, sőt, talán ezek a problémák szembe is tudnák állítani egymással a nemzet tagjait. Ezek azonban, — mint például a királykérdés — nem olyan természetűek, hogy azok miatt a nemzet legértékesebb rétegei szembe kerüljenek egymással, amikor a helyzet egyébként is az, hogy azok megoldása ma csaknem teljes lehetetlenség s igy a reájuk fordított erő ok nélkül elvonná a nemzet energiáját azok felől a problémák felől, amelyek megoldása nem tür halasztó"?, mert tőlük a nemzet egzisztenciája, boldogulása függ. A legfontosabb magyar kérdés a revizió ügye, amelynek érdekében el nem lankadó, rendületlen harcot kell folytatnunk. Hogy azonban a revíziót elérjük, ehhez revizióképessé kell tenni a nemzetet, pmi azt jelenti, hogy végre kell hajtani az ország és a nemzet belső szerkezetén mindazokat a változtatásokat, amelyek minden magyar számára lehetővé teszik a nyugodt és biztos életet, az egyetlen jog és egyetlen igazság alapján. Ez a követelmény olyan reformpolitika szükségességét veti fel, amely reformpolitika nagy feladataival — választójogi reform, a telepítés kérdése, közigazgatási reform, a hitbizományi reform stb. — feltétlenül szembe kell néznünk s azokat sikeresen megoldani csak akkor tudjuk, hogyha a feladatok mindegyike mögött céljaiban s törekvéseiben egységes nemzet áll. N*m követne-e el helyrehozhatatlan. öngyilkos politikát ez a nemzedék, ha keresztültekintene ez egységes gondolkozást biztosító s a nemzet élete szempontjából mindennél lényegesebb problémákon s ahelyett, hogy közös erővel ezen a téren maradandó alkotásokat tenne, tovább rágódnék olyan másodrangú fontosságú kérdések taglalásán, amelyek hatása az egyetemes magyar érdekre nézve maradéktalanul pusztító, romboló, tehát veszedelmes volna. Ismételjük: a történelem kényszerítő ereje nyújtja számunkra a nemzet életéhez elengedhetetlenül szükséges eszközöket, amikor azt követeli, hogy a bomlott kéve helyett szorosra kötött kéve módjára álljon a magyar nemzet a Duna medencéjében. Ha egy akarással és szent elhatározással vezérelve megyünk történelmi utunkon előre, elérjük azt a célt.Samiért a mai magyarsőgnak küzdenie nemcsak a ssját jól felfogott érdeke, de a történelem parancsa alapján is kötelessége. A nemzeti egység zászlaja diadalmasan kibontva leng CsonkaMagyarország legkisebb községeiben s tanyaházai között is. Azok, akik hirdetni kezdték a nemzeti egység zászlaja által szimbólizált, minden magyart egyb sfoglaló gondolatokat, egyetlen esztendő után is nemes, jó érzésekkel eltelve láthatják az elért eredmények sikerét, amelyen felbuzdulva bizakodással, felemelt, bátor fővel tekinthetnek a nemzeti egység gondolatának teljes diadala felé. Junius 15 ike a nemzeti egység gondolatának a napja. Egy évvel ezelőtt, ezen a napon bontotta ki zászlaját ez az uj, honépitő mozgalom az ország minden községében. Már az első év is a siker és az egység gondolatának diadalesztendeje volt. Tovőbb tehát előre 1 A biztos célig. (S.)