Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-13 / 131. szám

1934 iunius 13 Szerda 61. évfolyam 131. szám fi*' ilWtWWOMOIWÍWW^^* SMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak • Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. PO UTIKAI MJIPILA P „-,-,,-rrrr—, Főszerkesztő: Dr. Reisz József Uü U J r -I r I Példá_nyonkmt- _ 10. fillér I Szerkesztőség és kiadóhivatala Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176" Hirdetések díjszabás szerint. j. -J . xu uw w »»¥ w< w< ¥>f>iww>r>rii .. .... A gyeplőfogó, a miniszterelnök ismét meg­kezdte az országjárást. Ismét elindult a miniszterel­nökségi palota fényes, csillogó terméből, ki az országba, a nép. l.özé, hogy lássa, hogyan él Árpád vére, hogy hallja, mit var tőle a nemzet, hogy megmondja, mit akar, mi célja, merre vezeti a rábízott milliók sorsát. Győr után most a hirös vá ros magyarjainál tett látogatást a kormányelnök s bizonyosra vehető, hogy Kecskemét után gyors tempóban jön a többi varos, mert Gömbös Gyula a régi igriciek fáradhatatlanságát örököite s a régi igriczek lel­kesedésével és hitével éleszti népe lelkében a reménység halványuló, szunnyadó lángjait. Valamikor még volt idő, amikor egyesek egészen meg­gondolatlanul gúnnyal illették a miniszterelnököt ezekért az utazgatásaiért, volt idő, amikor azt mondták, hogy ezekre sem­mi szükség nincs, de ma már elhallgattak a gunyolódók, mert még ők is belátták, hogy igen­is nagy szüksége van ennek a már-már teijes leíhargiába süly­lyedt nemzetnek egy olyan férfiura, aki felrázza ebből a szomorú állapotból s élethitet villanyom bele. Most Gömbös Gyula ezért járja az országot. Azért járja, nogy minden egyes polgárnak megmondhassa, mit akar és hogy amit tesz, mért teszi. Kecskeméten sem mondott uj dolgokat, bejelentései ott sem keltettek meglepetést. Azt mondta, amit mindég mondani szokott, hogy ennek az országnak elsősorban is függetlenségre van szüksége, mert egy nemzet csak függet­lenségben élheti ki az életét. Természetesen ez a kijelen­tése nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök a mostani füg. getlenséggel valami nagyon meg van elégedve. Nincs és nem is lehet, mert ő maga is na­gyon jól tudja, hogy ez a mi mostani függetlenségünk nem az igazi, hogy őseink, szabad­sághőseink, vértanúink, akik életüket áldozták fel a függet­lenség eszméjéért, nem erről a függetlenségről álmodoztak. Olyan ez a mi mostani füg­getlenségünk, mintha at állat­kert oroszlánját szabadon en­gednék, de százan és százan jwiAn-rLa-ü-A-ii"i"i"r • • A megyétől távozó Korossy György főispántól érzékeny bucsut vetteka kisgyűlés tagjai Napok óla olyan hirek terjed­tek el a megyében, hogy Korossy György, a közszeretetben és köz­megbecsülésben él'ó főispán le­mond hivataléról. Természetesen, biztosét mindeddig senki nem tu­dott, mig maga a főispán ki nem jelentette, hogy a hirek megfelelnek a valóságnak. Békésvórmegye hivatalos köze­gei és a nagyközönség is a leg­nagyobb megdobbenessel vették ezt tudomásul, annál is inkább, mert ftorossy György főispán olyan nagy és osztatlan szeretet nek örvendett, melyet kevés elődje mondhatott el magáról. A ma délelőtt Gyulán megtar­tott kisgyűlés, melyen a főispán is jelen volt, ennek a hangulat­nak a jegyében folyt le. Az ülés tárgysorozata gyorsan, simán per­gett le s azon lényegesebb pont nem is szerepelt. A kisgyűlés tagjai az ülés után Kovács Pál ujkigyósi plébáncs vezetésével felkeresték a főispánt, hogy elbúcsúzzanak tőle. Korossy György főispán meg­hatottan hallgatta meg a búcsúzó kat, kiknek válaszolva kijelentette, hogy őneki is fáj, hogy meg kell válnia Békésme­gyétől, mert már telje­sen egybeforrt itt min­denkivel s végtelenül sajnálja, bogy az itt megkezdett munkát ab­ba kell hagynia. A küldöttség csabai tagjai hang­súlyozták, hogy a főispánt Békéscsaba szinte már csabai la­kosnak tekintette, mert annyit és oly nagy sze­retettel foglalkozott a város ügyeivel, mintha csak csabai polgár lett volna. ii nuíciiií dekákkal és adóelengedéssel segif a kor­mány a Tiszántúl legsúlyosabb helyzetben levő gazdáin Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter, aki tudvalevően a na­pokban bejárta az aszállyal sújtott területeket, megállapította, hogy Szolnok és Békésmegyék egyea helyein oly nagy kórokat okozott az aszály, hogy holdanként csak 1 métermázsa termésre van kilátás. A kormány a legnagyobb bajba került gazdákon magkiosztással, közmunkákkal és adóelengedéssel fog segíteni. London arról éltesül, hogy Szovjetoroszorszég a mandzsu ha­táron több hadtestet összevont. Ötven bombavető repülőgép er­Az oroszok összevonták had­testeiket a mandzsu határon kezett ide a belső területekről. Mandzsúriában és Japánban az oroszok lépése általános nyugta WIVCI1 uuiuuovciu • lanságot okozott. tWMfMMMMIMN^ Az idén fokozottabb mértékben kell gondoskodni az inségmunkákról Kecskemét: A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgató­választmánya tegnap teljes ülést tartott, amelyen az elnök köszö­nettel emlékezeit meg Gömböt miniszterelnök látogatásáról. Kije­lentései bizakodással tölthetik el a gazdaközönséget s a várható terméseredmények figyelembevéte­lével magas búzaárakra számitha­tunk, ami jót tesz azoknak akik­nek lesz eladó buzájuk, de na­gyon komoly kérdés lesz a me­zőgazdasági munkások számára. Ezért az idén fokozottabb mér­tékben kell az inségmunkáról gon­doskodni állnák körül fegyverrel, hogy az első lépésre leppuffantsák. A miniszterelnök tudja ezt és lesi a kellő pillanatot, ami­kor ezt a nagy oroszlánt, a magyar népet kiugrasztathatja az ellenséges gyűrűből. Ezért szokta mondani, hogy óvatos­nak kell lennünk, hogy nem szabad semmit sem kockáztat­nuk. mert jaj nekünk, ha az első kiugrásunk balul végződik. Függetlenség kell s ezt a függetlenséget csak okos poli­tikával lehet teljesen elérnünk. Hogy ez irányban mennyit tett a kormány, azt mindenki tudja és hogy a munka korántsincs befejezve, azzal is tisztában van mindenki. Éppen azért jár városról vá­rosra a miniszterelnök, hogy türelemre és kitartásra tanít­son bennünket. Komoly mun­ka ez és nagyon nagy munka. Arról van szó, hogy ügyes dip­lomáciai sakkhuzásokkal Ma­gyarország elfoglalhassa Kö­zépeurópában azt a vezető sze­repet, melyet eloroztak tőle, mely pedig geopolitikai helyze­ténél fogva őt illeti meg. Mesterkedéssel nem lehet történelmet csinálni — mon­dotta Gömbös Gyula — és ugy is van, de mig ez igaz, másrészről (s ezt Trianon bi­zonyítja legjobban) az is igaz, hogy mesterkedéssel meg le­het állítani a történelmet. Ezt tették a páriskörnyéki békék­kel, ám a történelem megállí­tása kockázatos valami, mert a felgyülemlet erök és törvé­nyek — mint a folyó vize a gyenge gátat — elsöprik a tor­laszokat, ami pedig nem megy csendben. Okossággal és ésszel helyre lehetne hozni a hibát, korri­gálni lehetne a tévedést s ép­pen ezt hangoztatja mindég a magyar kormányelnök s ezt valljuk akkor, amikor a revi­zió szükségességét hajtogatjuk. A nemzet lethargiája eltűnt. Bizakodás — de nem elbiza­kodottság — tölti be a lelke­ket s bár rettentő gazdasági helyzetben vagyunk, hiszünk,, mert tudjuk, a történelemtől megtanultuk, hogy egy nem­zet, melynek összes polgárait egy nagy közös cél össze­tartja, minden akadályt le­győzhet.

Next

/
Thumbnails
Contents