Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-08 / 78. szám

Ara 10 fillér április 8 Vasárnap 61. évfolyam 78. szám EKESMEGTEI KÖZLÖNY El Sfizetési dijak • Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér POLITIKAI NAPILAP WWMMMW Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal a Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. A kisantant politikai magatartása (S) Benes Ede, Csehszlovákia külügyminisztere ismét megszólalt. Az egyik pórisi világlap munkatársa előtt nyilatkozott s igen érdekesen szegezte le véleményéi az olasz. osztrák és magyar kormányfő Rómában létrejött egyezményével kapcsolatban. Igen érdekes és figyelemreméltó a cseh külügyminiszternek ez a nyilatkozata, mert egyáltalában nem helyezkedik a merev tagadás álláspontjóra Magyarország, Itália és Ausztria megegyezése ügyében, hanem hajlandó azt oly kezdő lépésnek tekinteni, amely a kis antant és a többi dunai állam közeledését késziti elő. Benes természetesen ebben a nyilatkozatában is igen óvatos államférfiunak mutatkozik s kijelentéseit számos feltétellel bástyázza körül. A római megegyezéssel szemben egyelőre a várakozás álláspontjának szükségességét hangsúlyozza, mert először látni akarja, hogy a római jegyzőkönyvekben lefektetett alapelveket hogyan fogjók az érdekelt államok a gyakorlatban alkalmazni, de még ezenkívül ia Csehszlovákia részéről uz együttműködést a kisantant hatalmas hátvédjének, Franciaországnak hozzájárulásától teszi függővé. A cseh külügyminiszter e nyilatkozata mindenképpen figyelmet érdemel s azt a magyar közvélemény megelégedéssel, de egyben kellő fenntartással fogadhatja. Ezek az óvatosan megfogalmazott benesi mondatok mindenesetre azt mutatják, hogy ma már a kisantant sem mer nyilían szembeszállni azokkal a törekvésekkel, amelyek Középeurópa és a Dunamedence régen vejudó problémójőnak rendezésére, a dunai államok gazdasági és politikai kérdéseinek ujabb szabályozáséra irányulnak. Nem zárkózhatik el ma már a kisantant eddigi m&rev önzésével, a fennálló rendhez való görcsös ragaszkodásával a »!mind erősebben előretörő áramlat elől, amelyet Magyarország és ez olasz nemzet kiváló vezére, Mussolini mór évek óta képvisel s mely Európa válságának egyik legfőbb okát és kuiforrását a Duna-medencében uralkodó őllapotokban keresi. Benes, aki igen jószimatu diplomata, már érzi az európai erőviszonyok éá felfogások nagy eltolódásét s tudja, hogy a sokszorosan összekovácsolt kisantant ereje sem elégséges ahhoz, hogy az igazság mindinkább terjedő felismerésével szembeszálljon. Hiszen nemcsak a Trianonban szerteszaggatottMagyarorszóg.vagy a másfél évtized óta élet-halál közt lebegő Ausztria vergődése mutatja a jelenlegi dunai állapotok tarthatatlanságát. Semmivel sem kedvezőbb, sok tekintetben jóval aggasztóbb a helyzet a kisantant országaiban, amelyek egyáltalában nem élvezik zavartalan békességben a békeszerződések számukra oly bőségesen juttatott gyümölcseit. A gazdasági vélsóg meg sokkal nagyobb pusztításokét végzett ezekben az országokban, amit különösen az egykori magyar Felvidék iparának éa kereskedelmének kétségbeejtő pangésa, Bánát, Bicska és Erdély gazdáinak nagy nyomorusóga a legjobban bizonyít. Politikai orvgyilkosságok, merényletek, a nemzeti kisebbségek üldözése és elnyomása, az egyre növekvő társadalmi nyugtalanság és elégületlenség; jellemzik a világháború e „boldog" haszonélvezőinek, a kisantant országoknak politikai helyzetképét, mely ékes bizonysába annak a régi magyar jószómondásnak, hogy „rablott gon nincsen Isten áldása". Benes Edének tehát minden oka megvan arra, hogy a merev elzárkózás politikáját feladva, komoly készséget mutasson a dunai államok egészséges közeledése és megegyezése felé. Ereznie kell, hogy a dunai államok helyzetének megjavítása érdekében velaminek történnie kell s ez nemesek Magyarország, Ausztria és Olaszország. hanem a kisantant államok érdekei is, hogy a magyar nemzet a dunai helyzet rendezéséi, a dunai államok együttműködését csak olyképpen és azzal az elengedhetetlen feltétellel tudja elképzelni, ha ezt a rendezést a Magyarországon elkövetett trianoni igazságtalanság méltányos jóvátétele előzi meg. Ennek as előfeltételnek a teljesítése nélkül a magyar nemzet riem tartja lehetségesnekaszoms^éd államokkal való békés, tartós és eredményes együttműködés sem gazdasági, sem politikai téren. Az elmúlt évek folyamán Prága felől már többször hallottuk a többé-kevésbbé rosszul színlelt baráti közeledés szirénhangjait megszólalni. Ennek a felajánlott közeledésnek azonban mindeddig elviselhetetlenül magas ára volt, melyet a magyar nemzet nem volt hajlandó megfizetni, mert legszentebb törekvéseit: a revíziót kellett volna feláldoznia. Erre az áldozatra a magyarság ma sem hajlandó, annál kevésbbé, mert követeléseinek jogosságát ma mór a müveit világ nagy része belátja. Vájjon elérkezett-e ehhez a belátáshoz Benes és a kisantant is: nem tudjuk. Pedig szeretnők tudni, mert ettől függ a Duna-medence megmentése és Európa igazi békéje 1 Gőring légiflotta fejlesztő tervei okozzák a legnagyobb aggodalmat Franciaországban Péris : Az Ouvre londoni értesülése szerint az Bngo, Kormány tegnap este tehfonon értesült a valaszjegyzék teríalmáról és elhatározta, hogy nem ad ujabb választ erre a jegyzékre, hanem bevárja Eden főpecsétőr genfi tárgyalásainak eredményét és Suvich államtitkár londoni látogatását. Az angol kormány elsősorban O'aszorszősgal akar megegyezni. A Populeir éttesülése szerint hire jár, hogy a francia kormány a leszerelési egyezmény aláírása előtt kívánni fogja, hogy e német fegyverkezések jelenlegi állapotának megvizsgálása céljából nemzetközi b zottságot alakítsanak Franciaországnak főleg Gőring légiflotta fejlesztési tervei okoznak aggodalmat. A Populair szerint a vizsgálóbizottság ez érdeKelt hatalmak nagyvezérkarainak vezetőiből állanak. Róma és Románia Nevüket, egyebet sem, Rómától vették ez oléhok. De ennak ellenére, hegy Trejánus légióitól származtatják magukat, attól a pillanattól fogva, amikor a világtörténelem süllyesztőjéből a népek színpadára sompolyogtak, egész 1780-ig amikor — Klein Sámuel balázsfalvai püspök intelme nyomán a cirill Írásról áttértek a latin betűkre, mindvégig ádáz gyűlölettel harcoltak á'litólagoa szülőanyjuk ellen. Byzancz, Nyugat örök ellenlábasa, formálta lelküket és még a Supplex Libellus Valachorum is, az első dokumentum, mely az oláhságnak a keleti pólyákból való kibontakozásét és e nyugati szellsmóramlatekkal való érintkezését bizonyítja, büszkén emlegeti, hogy Decebál ivadékai századok viszontagságain is hivek tudtak maradni azokhoz a dogmákhoz, amelyek Róma felsőbbségét a keresztény egyház felett konokul s rendületlenül tagadják. Es mindhiába igyekezett a papság az unió pórázéra fogni őket, mőr a legelső görögkatholikus püspök is, névszerint Micu János, kirúgott a hámból s eleinte csak az egyházmegyei zsinatokon, majd III. Károly idején az országgyűléseken, végül Mária Terézia trónra lépte után egyenesen a római Kuriőn fennhangon követelte : bírjon az unióit klérus hasonló jogokkal, mint a latin szertartású, a reformáció óta földesúri kézre került tizedeket kapja meg az uniált papság, e görögkatholikus vallású nemesek ne mint magyar nemei ek, hanem oláh nemesekként élvezzék előjogaikat, hivatalviselésben legyenek egyenlők a többi nemzet, a magyar, a székely és a szász, fiaival, sőt a fogarasi és kővári főkapitányságot meg a hunyadmegyei főispánságot csak velük legyen szabad betölteni. Vagyis az oláhságnak még az a csekély résztöredéke is, amely annyira — — amennyire közösséget vállalt a latin szellemmel, csak addig folytatta vadházasságát Rómával, amig az — ellentétben az universalizussal, amely megkülömböztető bélyege és legfőbb jogcíme a többi egyházak fölött — hajlandó voit azokat a partikuláris céiokat szolgálni és előmozdítani, amelyek e kétlaki nép lelkében derengtek. Ez a sajátságos lelkiség addig, amig a magyarság uralta azt a medencét, amelyet a Kárpátck őve szegélyez, tekintetbe alig jöhetett. A nemzet, amelynek államalkotó képessége az angolszászéval vetekszik, ha ugyan még azt is bizonyos tekintetbe felül nem múlja, játszva és mosolyogva, kézlegyintéssel verte viszsza azokat a sunyi támadások"\ amelyeket — rajta keresztül — az ortodoxia Róma, Kelet Nyugat ellen oly sokáig hiába intézett. Erejében bizva, nem vette komolyan, ugy ahogy kellett volna, időab Wesselényi Miklós báró figyelmeztetését, aki — Bobb János görögkatholikus és Adamovics Geraszim görögkeleti püspökök indítványának felolvasásakor, amelyben a magyarokat Erdély földjén jövevényeknek, az oláhokat pedig őslakóknak nevezték, ezzel tartotta vissza egy hirtelen tűzvész oltósára induló követeket: Elég nagy máglya ég imitten, bér ezt olthassuk el. Mint ahogy azt sem bánta, hogy a balázsfalvai kalugyerek, Klein Sámuel és Sinkai György majd utánuk Major Péter az 1746-ban ismeretessé vélt Anonymus krónikájára támaszkodva, olyan államjogi elméletet koholjanak, amely szerint Trejánus császárnak Erdély területén maradt utódai Tuhutum vezérrel valóságos szerződést kötöttek és igy megvessék a fejealját és melegágyát azoknak a zagyva meséknek, amelyek Densusianu és Jorga révén Európa egyik végétől a másikig elterjedtek és utoljára is Trianonhez vezettek.