Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-10 / 129. szám

1934 junius 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Krónika Mult vasárnap Pestre ruccant Ügyvéd, jogász, juhászbojtár, Kisbéres, Rajtuk kivül, természetes, Sok kis leányt vitt Pestre a Filléres. A rossz nyelvek azt suttogják, Hogy a két nem elfelejtett Sok borút És vasárnap Budapesten Több száz helyen adtak titkos Randevút. Ha a pletyka igaz lenne, (Mivel talán senkit meg nem Ronthatnak), Szűnjön meg a filléres név És nevezzék azt randevú Vonatnak. Ha nem hinnénk a pletykának És nem állnánk ingadozó Alapon, Egy esteli kabaréért Nem vitt volna el oly sok pénzt Salamon. Voltak ottan olyanok is, Akik a pénzt ma is könnyen Keresik, De mielőtt kiadnák azt, Darabonként fogaikhoz Verdesik. Nem sajnálták a pénzöket S nevetlükben hullajtottak Könnyeket, Másnap már begombolkoztak Es nem vettek a könyvnapon Könyveket. Minek is az? Nem kell nekik, Tán akkor sem, ha utána Dobálják, Érthetöez: Hisz Courts Mahlert, Beniczkynét már régen nem Áruljak. Igy is van ez réges-régen, Változtatni ezen — sajnos — Ki sem mer Es akinek pénze nincsen, Az ostoba, élhetetlen Rossz ember. De akiknek sok pénzük van S butaságból érdemjegyet Kaphatnak, Körülveszik, becézgetik, Ok nélkül is csak utánuk Szaladnak. No de ez sem tart örökké, (Állításon akárhogy is Nevetnek,) Hiszen tudják Önök is azt, Hogy az urak végre már megEgyeztek. Jobb világ lesz nemsokára, Érvényre jut, mint régen a Tehetség, Ügyefogyott, buta lénynek Fizetése lesz a kudarc. Vereség. Hiába lesz a papának A vagyonból egy hatalmas Porció, Tehetség és tudás nélkül Fabatkát sem ér a nagy Protekció. erde Ferenc József tér 12. sz. a. üzlethelyiségnek használható I szuterrén helyiJunius 15-től egész évi állandó érvénnyel uj záróra rendelet szerint szombat kivételével este 6 órakor zárjuk üzletünket Szombaton árusítás este 7 óráig Kulpin Áruház Békéscsaba Több újdonsággal jön Békéscsabára vitéz Bánky Róbert társulata Vitéz Bánky Róbert nagyszerű steggione társulata az eredeti tervezettől eltérően csak 14-én, csütörtökön jön városunkba. A társulat jelenleg Debrecenben van, ahol egyes színészei a Háry János szabadtéri előadás szerepeiken is fellépnek. A bemutató előadás csütörtökön este lesz, amikor is egy újdonság kerül szinre. Vitéz Bánky Róbert egyébként egész sereg újdonsággal jön hozzánk. Többek köz.'t előadják az egész országban o'y nagy sikert aratott „Lesz feltámadás" t, „A szegény Morier" t, a „Két szemüveR" et, a „Hattyut"-t s több más slágert is. Serr Jnnő titkár mér napok óta városunkban tartózkodik. A bérletgyüjtés várakozáson felüli eredménye jó sziniidénnyel kecsegtet. Bérletjegyzést lapunk szerkesztősége is elfogad. Sorr Jenő kéri azokat, akiknek bútorozott szobájuk van kiadói hogy cimüket adják le lapunk kiadóhivataléban. A Gömbös-kormány reformtervei Fsl¥iláDosiiástnyújt VARGA GÉZA ügyvéd (S) Gömbös Gyula miniszterelnök szómos nyilatkozatéból ismeretesek azok a reformok, amelyek a magyar belpolitika legközelebbi feladatait alkotják. A Gömbös-kormány azzal az elhatározott szándékkal lépett hivatalba, hogy nemcsak a folyó ügyeket fogja elintézni, nemcsak a pillanat szükségleteit kielégíteni, hanem olyan üdvös reformokat is keresztül fog vinni, amelyek leszámítolva Magyarország megváltozott helyzetét és figyelembe véve a kor időszerű követelményeit, uj alapokra fektetik az országot, hogy az minél nagyobb sikerrel tudja felvenni és megállni a jobb jövő kivivására irányuló harcot. Négy reformkérdés áll a közérdeklődés előterében, amelyekkel külön-külön akarunk foglalkozni. Elöljáróban csak annyit jegyzünk meg, hogy a reformtörekvések közös nevezője a nemieti szolidaritás gondolata, amely mintegy általános keretét adja az újszerű, országépitő törekvéseknek. Gömbös Gyula miniszterelnökünk acért hangsúlyozza újból és újból a nemzeti egység gondolatának szükségességét, mert ezt tartja annak a nélkülözhetetlen alapnak, amelyre az uj, boldogabb Magyarország épületét emelni akarja. Kezdjük a választójoggal. Ebben a tekintetben Gömbös miniszterelnök kétségbevonhatatlan világossággal foglalt éllóst a választások jövőbeni titkossága mellett, sőt legutóbbi beszédében bejelentette, hogy remélhetőleg a parlament őszi ülésszaka elé viheti már a kidolgozott reformtervezetet. A legközelebbi választás tehát már a titkosság jegyében fog megtörténni s ezzel eltűnik a magyar közéletből egy anakronizmus, amelyre oly sokszor és oly szívesen hivatkoztak ellenfeleink. Ne gondoljuk azonban, hogy a választás mikéntjének technikai szabályozása mér meg is old minden kérdést, mert nem annyira a technikai részletek a fontosak, mint az a szellem, amely áthatja a magyar politikát s amelynek igazi feladatai a szó legszélesebb MFS. MEGSZÜNTETI PA'JDALMAIT, HA VALOD» DIANA SÓSBORSZESSZEL. A'TITATOTT VATTA'TJ j TESZ A PA'JŐS roO&Ápértelmében vett szociálpolitika területén fekszenek. Ezek között elsősorban foglal helyet a magyar föld és a magyar nép kérdése. A legutóbbi népszámlálási eredmények arra mutatnak, hogy csonkaországunk lakosság száma a kilencmillió főhöz közeledik. Szép és örvendetes eredmény ez, de annál elszomorítóbb az a tény, hogy ebből a 9 millió lakosból nem kevesebb, mint három millió teljesen szegény, földnélküli zsellér, aki két keze munkájával szerzi meg a kenyeret, ha tudja, ha pedig nem tudja, akkor a társadalom jótékonyságára van utalva. Nagy és vészterhes kérdés a magyar föld és magyar nép sorsa s olyan fontosságú, hogy ha meg nem oldjuk, veszélyeztetjük mindazoknak a reformoknak az üdvös hatását, amelyeket a kormány más téren szándékozik életbeléptetni. A közigazgatás megreformálásának kérdéséről már hosszú idő óta beszélnek és az meg is fog történni. Mivel azonban arról van szó, hogy a közigazgatást minden vonalon gyorsabbá, korszerűbbé és olcsóbbá tegyük, nyilván a reform előkészítőinek nincs könnyű feladata, hiszen végeredményben ez a reform arról fog dönteni, hogyan intézik az arra illetékes hatóságok az ország területén élő csaknem 9 millió magyar minden ügyes-bajos dolgát, ugy, hogy as igazság csorbát ne szenvedjen és az érdekelteket az ügyek hoszszas elintézése következtében károsodás ne érje. Az állampolgárokat minden időben különösen érdekelte az adózás kérdése. Az államnak fizetett adók teszik lehetővé, hogy egy ország igazi állami életet éljen, közintézményeket teremtsen és tartson fenn, fedezze a közigazgatás, a hadsereg, a népegészségügy és a kultura biztosítására és fenntartására szükséges kiadásokat. Szó sem férhet tehát ahhoz, hogy ha egy állam igazi kulturéletet akar élni, akkor adómorálra szükség van. A dolog neheze ott kezdődik, hogy a teherviselést igazságos alapokra fektessük. Minden nagyobb gazdasági változtatás