Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-09 / 128. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 junius 10 7 ' Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási akciójához A debreceni filléres gyors indítása biztosítva van gyors menetrendjét : Békéscsabáról indul Debrecenbe érkezik Debrecenből vissza ind. Békéscsabára érkezik 6.42-kor 10.45-kor 0.16 kor 4.20-kor Jegyek még korlátolt számban kaphatók a Menetjegyirodában. A Menetjegyirodától vett érte­sülésünk szerint a f. hó 10-re, va­sárnapra tervezett dsbreceni fillé­res gyors indítása most már biz­tos és az előjegyzett jegyek ki­adását ma reggel kezdi meg a Menetjegyiroda. Mégegyszer közöljük a filléres Fontos értekezlet Imrédy Béla pénzügy­miniszternél a vidéki hitelélet érdekében sülét. Kezdet: este fel 9. A ren­dező egyesület gondoskodott ar­ról, hogy az ünnepély minden körülmények között megtartható legyen, rossz idő esetén ugyanis a kioszk e célra Ízlésesen feldí­szített termeiben találnak a meg­jelentek hangulatos, kellemes szó­rakozást. A „Békéscsabai Nőegylet" a garden-partyra külön meghívókat nem bocsájt ki, hanem ezúton hivja meg és várja szeretettel vá­rosunk társadalmát. Összeomlás fenyegeti a világ hetedik csodáját London: Az alexandriai kikötő 2300 éves világító tornyát, melyet a világ hetedik csodájának mon­dottak, összeomlás fenyegeti. Az egyiptomi kormány régészeti osz­tálya elrendelte az épület alapjá­nak megerősítését. A torony 150 m magas és a tetején égő óriási máglya tüzét 30 km távolságban látni lehet. Lemondott a belga kormány Brüsszeli jelentés szerint a kor­mány beadta lemondását. A pá­risi lapok értesülése szerint a ki­rály kihallgatáson fogadta ma a képviselőház és a szenátus elnö­két és több vezető politikust, de csaknem bizonyosra veszik, hogy újból De Blockville kap megbí­zást kormányalakításra. MMWMMIMWMMMIWnMMMWl Az Aurora-Kör IV. bérleti irodalmi estje Mint már irtuk, csabaiakon ki­vül Sinka István, a nemrégiben felfedezett parasztköltő szerepel az Aurora-Kör irodalmi estjén ked­den, f. hó 12 én a Kultúrpalotá­ban. Az immár országos hirü, ér­dekes egyéniségű költő 1 novellát és pár verset olvas fel és igy az est programja a következőképpen alakul: 1. Haán Albert: Gyóni Géza köl­tészete. A felolvasásba beleszőtt költeményeket szavalja Doleschall Erzsébet. 2. Debreczeny Miklós: Sajót köl­teményeiből olvas fel. 3. Láng Gyula vésztői polgári isk. tanár, Sinka látván felfedezője bevezetőt mond. 4 Sinka István saját müveiből olvas fel. Ezen a bérleti irodalmi esten belépődíj 80 fillér, Aurora tagoknak 50 fillér, diékoknak 30 fillér. Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadó­hivatal. A Pénzintézeti Központ legutóbb kiadott bizalmas jelentésében, ame­lyet revíziós tevékenységéről és a vidéki pénzpiac helyzetéről ké­szített, megemlékezett többek kö­zött a vidéki hitelszervezet átcso­portosításának, illetve racionalizá­lásának Kérdéséről is. A jelentés mindenekelőtt arra utal, hogy már tavaly is megindult az egészséges szelekciós folyamat, amennyiben PK «záma 450-ről 436 ra apadt le. Ebből hat esetben jelentéke­nyebb vidéki bankfúzió fordult elő, mig három esetben fiókokat fuzionáltattak, három esetben pe­dig falszámolás történt, egy inté­zet pedig kilépett a Pénzintézeti Központ tagjainak soréból. Ezek szerint tehát a vidéki hitelszerve­zet racionalizálása önmagától, minden külső beavatkozás nélkül is mér eredményekre vezetett. A vidéki hitelszervezet átcsoportosí­tásának előfeltétele, hogy minden komolyabb elhatározás előtt álla­pítsák meg a konkrét lehetősége­ket. A Pénzintézeti Központ — hangoztatja — revíziós tevékeny­sége során fog meggyőződést sze­rezni arról, hogy a vidéki piacon milyen körzetekben és kerületek­ben van szükség ennek a racionalizálási folya­matnak megindítása, il­letve sürgetésére. Elsősorban a nagyobb piacok fog­ják tanulmányozni és azután ke­rül sor a kisebb körzetek helyze­tének megvizsgáláséra. Miután az utóbbi időben olyan hirek merültek fel, mintha a Pénz­intézeti Központ egyrészt a Nem­zeti Bankkal, másrészt magukkal a vidéki hitelszervekkel is konkrét tárgyalásokat folytatott volna a közel jövőben keresztülviendő ujabb koncentrációkra vonatko­zóan, szükségesnek tartottuk, hogy illetékes helyről kapjunk tájékoz­tatást ebben a nagyfontosságú kérdésben. Beavatott pénzügyi körökben rámutatnak arra, hogy jelenleg nem kerül sor a vidéken sem a bankfúziók siette ­tésére. A kormány nem tervez semmiféle erőszakos rendszabályt a vidéki piacon sem. Az elkészített tervek szerint két esztendőben állapítot­ták meg azt a határidőt, amely alatt főleg a vidéki törpebankoknál vagu a ranzsirozás, vagy a ra­cionalizálás keresztülvite­lének meg kell történnie. A kétesztendős programnak meg­állapítása annál is kedvezőbb ál­talában az egész hitelpiac szem­pontjából, mert hiszen ez alatt az idő alatt kedvező fordulat történ­hetik. A kétesztendős határidő mee­állapitása a legkedvezőbb megol­dásnak látszik. Ha megfelel a té­nveknek az az állítás, hogy az idő a magyar adósok javára dol­gozik, akkor ezt már a közelmúlt­ban is megállapíthattuk, hogy na­gyobb hitelszerveknél, amelyek a nemzetközi valutapiac hatalmai eltolódásai következtében rendez­hették a záloglevél és kérvény­visszavásárlások folytán adóssá­gaikat. Ehhez hasonló körülmé­nyek merülhetnek fel a vidéki kisbankok szempontjából is a két­esztendő során. A pillanatnyi helyzet tehát az, hogy a Pénzintézeti Központ re­víziós munkái során továbbra is folytatni fogja piackutató munká­ját. Olt, ahol maguk a vidéki in­tézetek önként kívánják a fúziót, ott természetesen az illetékes pénz­ügyi tényezők, ha fennforogni lát­ják az egészséges fuzionálás alap­feltételeit, törekvésüket támogatni fogják, de semmi esetre se nyúl­nak bele mesterséges eszközökkel a vidéki bankszervezet hálózatába. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a kétéves türelmi idő meg­állapítása kizárná azt, hogy a kö­zelmúltban, főleg az egyes fővá­rosi bankfiókok fuzionáltatására, esetleg teljes megszüntetésére irá­nyuló tárgyalásokat tovább ne folytatnák. Pénzügyi körökben természete­sen nagy megnyugvást kelt az, hogy a kormány eredeti célkitű­zéséhez hiven semmiféle mester­séges, sem erőszakos eszközökkel nem kívánja siettetni sem a fő­városi, sem pedig a vidéki bank­hálózat racionalizálását és azt el­sősorban magukra az érdekelt in­tézetekre kívánja bizni. Hetidkivüli sorok A német biróság felmentett egy árját a gyilkosság vádja alól, aki meggyilkolt egy bolgár embert, mert rájött, hogy az husz évvel ezelőtt szerelmi viszonyt folytatott az ő mostani feleségével. Az árja ur jó husz évig nem gondolt arra. hogy meg kellene torolni a rajté es«tt sérelmet. Élt békén, talán boldogan is. Da jött a Hitler rezsim, jött a hirhedt faj­elmélet, melv kimondta, hogy egy 3rja sgy alacsonyabb rendű nép­fajuval nem keveredhet, mert az szégven rá nézve. Derék árja ba­rátunk ugy vette ezt a kijelentést, aho/y azt megfogalmazói értel­mezték s hirtelen arra gondolt, hogy megbosszulja magát. Elhatá­rolja, hogy megöli azt a bolgárt. E* megkezdődött német alapos­sággal a gyilkosság előkészítése. Hosszas nvomozás után megtudta, hogy kiszemelt áldozata hol él. A többi már könnyen ment. Táviratot küldött neki, melyben üzletet ígért s ezzel sikerült is Németországba csalogatnia a mit sem sejtő dél­szlávot. Amikor a bolgár gyanutlanul az üzlet iránt érdeklődött, ő több árja testvérével ráugrott és meggyil­kolta. A bűnténynél a felesége is jelen volt, aki árjn nőhöz illő nyu­godtsággal viselkedett. A biróság előtt a gyilkos haza­fiasságára hivatkozott. Az árja el­méletet tartotta védőpajzsként maga elé s arra hivatkozott, hogy a né­met fajon esett gyalázatot vélte ezzel a gyilkossággal letörölni. Es a bíróság igazat adott neki, felmentette. Még jó, hogy. nem csináltak belőle nemzeti hőst, mint abból az orosz fiúból csináltak, aki az anyját megölte. Még jó, hogy a horogkeresztes dalnokok nem ír­tak róla dicshimnuszt s arcképét nem helyezik az árja hivatalokba. Annyi bizonyos, hogy furcsa vi­lágot élünk. Hitlerék a kommuniz­mus ellen hirdették a legádázabb harcot és ime náluk éppen ilyen ferde világ van, mint Szovjet­oroszországban. Hát mi nem kérünk belőle. Ss az oroszországi erkölcsből, sem az árja fajelméletből, ami a jun­kereknek jó lehet, de mi iszonyo­dunk tőle. Iszonyodunk még csak attól a gondolattól is, hogy egy fiu, aki az anyját bitófára juttatja, nem­zeti hős lehessen és, hogy egy ember, aki embert őlt és előre megfontolt szándékkal tette, bün­tetlenül járhasson, kelhessen kö­röttünk, sőt dicsekedhessen vele. —groteszk—

Next

/
Thumbnails
Contents