Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-06-07 / 126. szám
ÖEKESMEGYEI KOZLONV 1934 junius 7 Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaralfatási akciójához Essent, de a passiv resistencia, amellyel a munkástömegek erre az arculcaepásra feleltek, mindenkit megtanított arra, hogy a német föld veszedelmesen hasonlít ahhoz a talajhoz, amelyről az ezeregy éjszaka egyik meséje szól s amely tővolról sima és egyenletes, de azalatt, aki reá lépni merészel, tüzet fog és iszapot hány. Legfőbb ideje volt, hogy az érett meggondolás itt is, amott is úrrá legyen a kráter mezőkön. És Briand amott, Stresemann emitt — legyen áldott halóporukban is a nevük — megpróbálták a lehetetlent. A thesis, amelyből a két nemes államférfiú kiindult, olyan epyszerü volt, amilyen kézenfekvő. És főleg régi. Ugyanezt vallotta Mirabeau, ugyanezt vallotta Taleyrandr is. Miért pusztítsa egymást Európa szine-virága, miért omoljon a drága frencia német vér? Ad majorem Angliáé glóriám? Valahányszor a frankok és a germánok összeakasztották a tengelyt, a XVI, a XVII, a XVIII, a XIX, a XX. században ki vitte el a győzelem bérét? Miközben V. Károly és I. Ferenc párviadala folyt, az angolok meghódítják a tengereket és Neptun kezéből elorozzák a három águ szigonyt. Fel merte építeni Colbert a gályahadat? Nosza, angol pórázon összegyűl a falka s megindul a hajrá a napkirály ellen. Francia segítséggel szabadságharcot mer vívni Anglia ellen Ametika? Nosza, rendüljön meg a föld és vesszen éhen a léha nép, mely Anglia egyeduralmát elismerni nem akarja. Szárazföldi zárlatot mer hirdetni Napoleon? Blücher, Platonov, Schwarzenberg Wellington megadja rá a választ. Franciaország s Németország — együtt Európa békéiét jelenti, külön — Európa vesztét, mi sem logikusabb, mint az előbbit választani. Initium sapientiae — ezt irta Stresemann túláradó hálával annak a javaslatnak a margójéra, amelyet Briand lopva hozzá jultatott s amely, ha nem is egyszerre, de fokonként számolva a még élénk és még sajgó emlékekkel, a sérelmek gyógyításét célozta. Am sajna, ezerszeresen igaza volt Julius Caesarnak, amikor azt hirdette, hogy az emberiség gondolata kevesekben él elevenen. Paucis vivit humánum genus! És Stresemann, majd Briand halálával magva szakadt a józan észnek és helyébe dudvaként felburjánzott a vak gyűlölet. Jött mint a fergeteg Hitler, aki színre szemre ugyan a békét hirdeti, de — tanúság erre hírhedett könyvének minden betűje — egyet akar. Irtó hadjáratot folytatni nemcsak a versaillesi békeszerződés ellen, hanem a fíancia nép puszta léte ellen is. Lemosni a gyalázatot, amelyet a latin szellem ejtett a germánon, lerázni a nyűgöt, amelyet a grecolntin szellem a németre rakott, kiszárítani a forrást, amelyből Leibnitz, Goethe, Kant, Leasing ivott, visszavonulni ismét a teutoburgi erdőbe és a neandervölgyi barlangba: ez a jelszó, amelylől évek óta Németország megremeg és görcsökben vonaglik. Lehet-e, szabad-e ezekután csodálkozni azon, ami Franciaországban történik? Hitler a hang s Barthou csupán a visszhang. És kezdődhetik minden elölről, minekután — tízmillió ember elhullott a harc piacán? „Megvallom őszintén — irta volt egyizben Briand Stresemannak —, szeretném megérni a napot, amikor népeink a sírgödör felett, amelybe hullani vágynak, észhez térnek és egymás nyakába borulnak". Diis placeat. , lg. Jön Bánky Róbert színtársulata A szinhózbajáró közönség még élénken emlékszik v. Bánky Róbert színtársulatára, akik az elmúlt télen rövid szezonjuk alatt megnyerték a csabaiak szeretetét. A kis társulat élén v. Bánky Róberttel, minden előadás alkalmával bebizonyította művészi készségét és i?y a csabaiaknak olyan előadásokban volt részük, amely a legszigorúbb kritikát is kiállta. A közénség osztatlan szeretete biztosíték arra vonatkozóan, hogy v. Bánkyék nyári szezonját is megérdemelt siker fogj a kisérni. A társulat jelenleg D ibrecsnben, a Csokonai színházban játszik, onnan 8—10 napra Gyulára mennek és Csabán valószínűleg junius 20 án kezdk meg a tizennégy napra tervezett nyári szezont. Műsorukon szerepel : Lesz feltámadás, irredenta szinmü. Két ssemüvag és Asszony a máglyán vi^iátékujdonságok. Éttesülésünk szerint a helyárakat leszállítják és igy a legjobb hely 1 pengő lesz. Franciaországban biztosra veszik a leszerelési értekezlet kudarcát Párisi jelentés szerint a francia tengerészetügyi miniszter a kamara pénzügyi bizottsága elé terjesztette a kormány fegyverkezési tervezetét, amelyből kitűnik, hogy Francia orsrág befejezett ténynek veszi a leszerelési tárgyalások teljes kudarcát. Több, mint 3 milliárd póthitel megszavazását kérik. Es az össze? csak egy része annak a pánzáldozatnak, amellyel Franciaország katonai terveit meg akarja valósi'ani W IK Jii Egy levél kalandjai a toaletttükörtől a tárgyalóteremig . . . Az asszony huszonegy éves, férjemuram sem sokkal idősebb s már válnak. A fárfi kérelmére. Hűtlenséggel vádolja élete párját. El is rendelte a bíróság a hat hó napi különélést. A férfi ezalatt mindenáron kézzelfogható bizonyítékot akart szerezni. S igy került összeütközésbe a büntetőtörvénykönyvvel . . . Valóságos haditervet eszelt ki. A gyárban, ahol ő is, felesége is dolgozott, sok ismerőse között akadt egy asszony, akinek minden buját-baját elmondta. Ez megszánta s megigérte, hogy majd eli tézi az ügyet. Az asszony, mint „barátnő" sokat járt ettől a megbeszéléstől kezdve a különváltan élő feleséghez. — Hiszen olyan unalmasak lehetnek az egyedül eltö'tölt hosszú esték — fuvolázta többször — azért jövök el, legyen kihez szólnod . . . S ott volt majd mindennap, vérva az alkalomra, mint a vadész az áldozatra. Ez is elérkezett . . . Egy este válófélben levő hölgyünknek valami sürgős dolga akadt s bejelentett? „barátnőjének": — Édesem én most elmegyek! (Ez nyilt felszólítás volt a távozásra, de az asszony szántszándékkal elértette. Ezt felelte:) — Én itt maradok, nem akarok ez esőben, sárban mőszkálni anynyit, különben is hét órakor a közelben van randevúm. A másik asszony mit sem sejtve — erre elbúcsúzott, talán meg sok sikert is kivánt s ellibegett. Es kellett csak az ottmaradottnakl Lázas sietséggel kutatni kezdett, fiókokban, szekrényekben eeymásután s — egyszerre boldogan fellélegzett. A toalett-tükör fiókjában talált egy levelet. Lángoló szerelmi vallomás volt! És milyen bizalmas hangú . . . Édes egyetlenem . , . szerelmem . . . gyönyörűm ... — ezek voltak a megszólítások. És a farialom! O.yasmi volt. |b > lelt levélboritékban, ami a laikus, egyszerű asszony megítélése szerint is döntő bizonyíték. Igaza is volt . . . Hiszen — mondanunk sem kell — a levelet a válófélben levő asszonyka kapta és egy fiatalember irta .... Gyorsan keblébe rejtette. Éppan ideje volt. Jölt haza a másik. Az asszony kicsit zavarban volt. Akadozva mondta: — Nem'mentem el a randevúra, rosszul éreztem magam, most már itt is hagylak drágám, sietek haza, igy is ki fogok kapni a férjemtől. A másik látta, hogy „barátnője" fülig vörö3, dshát álmában sem mert volna gyanakodni. A „barátnőnek" pedig másnap első dolga volt a férjnek átadni a levelet. Hanem válófélben levő hölevün's hamar rájött a turpisőgra. Reggel elő akarta venni össze spórolt pénzét a toalett tükör fiókjából és — nem találta, közben pedig rájött, hogy a levél is hiányzik .. . Elkezdett töprengeni és ahogy eléberajzolódott „barátnője" tegnapasti pipacspiros arc*, uj;y találta. az ő szerepe nem is olyan tiszta a pénz? és levéleltünési ügvben. Egv nap múlva' pedig már biztosra vette, hogy felte-'ése helyes volt, mert közben kerülő uton tudomására jutott, hoay férje kezei között van a valószínű perdöntő bizonyíték, a levél. Nem sokat tétovázott: feljelentette férjét és „barátnőjét" a járásbíróságon. A tárgyalás tegnap volt. A vádlottak részben beismerték, részben tagadták a terhükre rótt bűncselekményt. A bíróság a sértett bizonyítékéi alapján levéltitok sértésért 30 pangőre ítélte a férjet, jogtalan eisajátitá^AiJ 20 pengőre a „barátnői". (Nem fizetés esetén fogház lesz büntetésük.) Azonkívül megítélte az ügyvédi költségeket is. A féri elmenőben mosolyogva jegyezte meg: — Még mindig jobb, mint évekig tartásdijat fizetni . . . Sinka István vésztői parasztköltő Csabán Érdekesnek ígérkezik az Aurora kör IV. irodalmi estja, mert azon az immár országos hirü parasztköltő. Sinka István is szerepelni fog, Sinkának nem rége"< jelent meg a verses kötete a szeghalmi gimnázium kiadásában és az méltó feltűnést keltett, mert az egyszerű paraszti sorból származó költő olyan lelki finomságot és verselési készséget mutatott, ami arrivélt íróknál i» ritkaság. Sinka Istvánról bevezetőt mond Láng Gvula vésztői polg. iskolai tanár, Sinka felfedezője. A vendégen kivül csabaiak is szerveinek az esten, amennyiben dr. Haén Albert Gyóni Géza költészetérői fog felolvasni, Doleschall Erzsébet Gyóni költeményeket ad elő, mig Debreczeny Miklós saját költeményeiből olvas fel. A nagy sikerrel kecsegtető est kedden, junius hó 12 én lesz a Kultúrpalotában. — Szenvedő,beteg nőket a reggel éhgyomorra bevett egy kis pohár természe'es „Ferenc József" keserűvíz 2—3 óra alatt könnyű, lágy bélkiüruléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségre vonatkozó tudományos irodalom több nagynevű alapvetője írja müveiben, hogy a Ferenc József vízzel elért kitűnő eredményekről sajét kísérleteik utján is alkalma volt meggyőződést szerezni.
