Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-12 / 106. szám

BEKESMEGYEI K0ZL0NY 1934 május 11 Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási akciójához Hangverseny a Városi Színházban Többször beszámoltunk mér ar rőt, hogy Jánossy Gyula polgár­mester a szegénysorsu iskolás­gyermekek nyaraltatásának előse­gítésére hangversenyt és kultures­tet rendez a Városi Színházban. A hangverseny szombaton est® 8 órakor kezdődik. Műsora nagy gonddal lett összeállítva, ugy, hogy a színházat minden valószínűleg zsúfolásig megtöltő közönségnek elsőrendű élvezetben lesz része. Gyuia készül napi válogatott meccsre A „Déli Végek Szentkorona Ku­pa" válogatott mérkőzés, mint is­meretes, Gyulán kerül eldöntésre. A megyeszékhely futballegye­sületei, a GyAC és a GyTE hetek óta lázasan készülnek a nagy meccsre, hogy a rendezés minden zökkenő nélkül folyhasson le, de maga Gyula városa is mindent megtesz a siker érdekében. Maga a főmérkőzés fél 6 órakor kezdődik, mig előtte Sarkad—Elek válogatott legénysége csap össze Gyula legjobbjaival. A nagy sportesemény iránt me­gyeszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg 8 bizonyos, hogy vasár­nap ezrek és ezrek fogják győze­lemre buzdítani a déli „tizen­egyet." Barthou engedékeny­séget mutatott az olasz­francia kérdésben Páris: Az Ouvre értesülése sze­rint Barthou külügyminiszter az olasz nagykövettel folytatott meg­beszélésein a francia—olasz kér­désben bizonyos engedékenységet mutatott. Különösen a hármas szerződés kérdésében történt kö­zeledés a két ország szempontjai között. A megbeszélések párisi diplomáciai körökben jó benyo­mást keltettek. Mit tartalmaz a szerb­német kereskedelmi szerződés Belgrád : A szerb kereskedelmi és iparügyi miniszter nyilatkozott a sajtóban a nemrégiben kötött szerb—német szerződésről. Az uj kereskedelmi szerződés lényege — mondotta a miniszter — abban éli. hogy a szerb me­zőgazdasági termények nagy mennyiségben találnak elhelye­zést a német piacokon, amivel szemben Németország szerbiai ki­vitele terén a legtöbb kedvezmé­nyezettség jogát kapja. Erdőtűz keletkezett az Erdős Kárpátokban Ungvár: A példátlan szárazság következtében az Erdős Kárpátok­BorzaEmas öngyilkosság egy mezőkovácsházi borbélyüzletben Megdöbbentő öngyilkosság tör­tént szerdán délelőtt 10 óra tájban Mezőkovácsházén, Máté Zsigmond borbélymühelyében. A feleségétől már régebben különvéltan élő Máté Zsigmond Kovács Mória magyarbőnhegyesi leánnyal élt vad­házasságban. Tegnap délben Máté rövid időre eltávozott műhelyéből. Vadházas­térsa ezt az alkalmat felhasználva borotvát fogott és elvágta nyakán az ütőeret. A negyerejü vágás mély sebet ejtett az asszony torkén is. A visszatérő Máté hatalmas vértó­csában eszméletlenül találta há­zastársát. Segítséget hívott, telefo­non értesítették a battonyai men­tőket, akik mentőautóval átrobog­lak Mezőko^ácsházára és fél 12­kor az autóba emelték az életve­szélyes állapotban levő nőt, hogy beszállítsák a makói kórházba. Hogy a fiatal nő miért szánta rá magát szörnyű tettére, pontosan nem lehet tudni, állítólag az ke­seritette el, hogy Máté rosszul bánt vele. ban számos erdőtűz keletkezett. A Kamenyica közelében levő köz­ségi erdő kigyulladt. Hasonló tüz pusztit Huszt mellett is, ahol több ház is leégett. Az oltási kísérletek eredménytelenek maradtak. Párosával a drótkötélen Szerda este. Fél nyolc óra. A véros legkülönbözőbb pontjáról sürü embercsoportok igyekeznek az Irányi-utca felé. Vígan, beszél­setve, előre örülve annak, amit látni fognak. Az Irányi-utca 8 órára csaknem megtelik emberekkel. Vannak itt vagy négyezren. Minden szempár az állami elemi iskola és a kis gazdák székháza közé kifeszített drótkötélre mered, ahol a Baldió­duó fogja produkálni magát. Az emberek beszélgetnek. Ter­mészetesen a kötélténcosokról fo­lyik a szó. A „tanár urat", Artúr Strohschneider nevét hallani sű­rűn. — Ezek többet tudnak — mondja teli meggyőződéssel egy fiatalember a mellette álló szőke szépségnek! — Látta őket? — kíváncsisko­dik egy nénike mellettük. A fiu kissé habozik, nem tudja mit feleljen, de aztán fölényesen mondja: — Nem is egyszer. A körülötte állók rögtön meg­ostromolják. — Mit csinálnak? Szépek-e produkcióik? — ilyen kérdéseket intéznek hozzá. Szerencséje van a fiatalember­nek. mert mielőtt választ adhatna a kérdés-zuhatagra, a kisgazdák székházának tetején megjelenik a konferáló és beszélni kezd. A zsibongás elül. A konferáló elég hosszadal­masan jelenti be az első számot. Valaki meg is jegyzi: — Sok a szöveg. — Méltóztassanak kellőképpen honorólni a két Baldió művésze­tét — fejezi be hosszura nyúlt bevezetőbeszédét a konferáló s ahogy elhallgat, nyomban meg­csörrennek a perselyek. És jönnek a Baldiók. Először csak az egyik sétál végig a köté­len, aztán a másik is, majd a kellő egyszerre. — Szabad, kérem? Szabad ké­rem? — hangzik itt is, ott is a perselyezők hangja. Egy kis pöttömnyi gyerek felsir az anyja karján. Olyan éktelen bömbölésbe kezd, hogy a köze­lében levők kénytelenek belógni a fülüket. Az anya csitítgatja drágalátos csemetéjét, de annak nagyon tetszhet a saját hangja, mert él­vezettel sivalkodik tovább. — Minek hoz ide kisbabát ? Vigye haza 1 Még majd miatta leesik a két Baldió — támadnak többen a« anyára. A két Baldió ny ugodtan sétál a kötélen. A kötél közepén leülnek pihenni. — Érdekes, ezek ketten van­nak, „a tanár ur" csak egyedül volt — szól feleségéhez egy élte­sebb ur. — Ja, párosával szép az élet — jegyzi meg a szomszédja. —- Kőr, hogy az egyik nem nő — folvtatják a beszélgetést. — Tényleg kár. — Én ajánlanék neki egy höl­gyet. — Kit? Csend. — Na kit? — ismétli meg ka­jánul a kérdést a kuncogó szom­széd. — A feleségemet — válaszol kacagva az éltes ur. Ezen az asszony is elneveti ma­gát. Az egyes számok között a per­selyzők lépnek akcióba: — Szabad kérem? Szabad ké­rem? — Mondja, maga üldöz engem? Valósággal az árnyékommá sze­gődött. Hányszor jön még hoz­zám ? Valamennyi kétfilléresemet elvitte — támad tréfálkodva egy fiatalember az egyik perselyezőra. Egy hang a tömegből: — Biztosan attól fél, hogy nem marad gomb a nadrágján és nem tud hazamenni. Suttogás, kacagás, kellemes zsibongás uralja az Irányi-utcát. Mindenkinek van egykét tréfás megjegyzése, mindenki vidám. Csak a két Baldió nem mó­kázhat. Nekik minden figyelmüket a lábuk elé, a kötélre kell kon­centrálniok. Nem néznek se jobbra, se balra. Egy-egy produkció utón felzug a taps. Bezzeg a konferálónak nem tapsolnak. Unja a közönség a feleslegesen hosszú konferálást. Valaki megjegyzi: — Meg kellene ezt a konferá­lót büntetni. — De mivel? — kérdik többen. — Őt kell a kötélre küldeni. Vége a műsornak. Befejezés­képen a Baldiók fejjel lefelé le­ereszkednek egy kötélen s köz­ben a magyar trikolórt lengetik. Áhítatos csend. Egyesek a szemük törölgetik. Aztán vége. A drótkötél felett kialszanak a lámpák, a tömeg lassan eloszlik. Pár perc múlva teljesen sötét és kihalt az Irányi­utca, csak két kisfiú áll a kötél alatt. — Holnap elkezdjük mi is — szó! az egyik. — El — feleli határozottan a másik. Igy születnek a Baldiók. Céladó az „egyke" leküzdésére A pénzügyminiszter legutóbbi beszédében emiitette, hogy a kor­mány foglalkozik a nőtlen embe­rek, gyermektelen és egygyerme­kes házaspárok megadóztatásával, az agglegényadó és egykeadó be­vezetésével. Ez az adónem bizo­nyos formában már mai adórend­szerünkben is szerepel, amennyi­ben a jövedelmiadó kirovásánál agglegényekre és egygyermekes házaspárokra egy fokozattal ma­gasabb adót vetnek ki, mint ami az adókulcs szerint jövedelmük­nek megfelelne, ky például 10 000 pengő jövedelemnél a jövedelmi­adó 360 pengő, nőtlen emberek és gyermektelen házaspárok azon­ban 396 pengőt fizetnek. Nagy csa­ládoknak viszont adókedvezményt nyújt mai adórendszerünk, három gyermeknél egy fokozattal. 5 gyer­meknél két fokozattal száll alá a fizetendő jövedelmiadó, 5 gyer­meken felül pedig az adóalapot még külön leszőllitják gyermeken­ként 200 pengővel. Az agglegények mostan tervbe­vett megadóztatásával kapcsolat­ban többféle elgondolást terjesz­tettek a pénzügyminiszter elé, ezek közül a legkönnyebben megold­ható az volna, mely az agglegé­nyek és gyermektelen vagy egy­gyermekes házaspárok jövedelmi adójának azt a részét, mely már most is „agglegényadónak" tekint­hető, pótlékolná 50 vagy 100 sző­zalékkal, esetleg a családi álla­potnak megfelelően degresszív módon, például ugy, hogy legény­emberek 100, gyermektelen házas­párok 50, egygyermekes házaspá­rok 25 százalék pótadót fizetné­nek. Az uj adónem minden való­színűség szerint céladó jellegű lesz, a belőle befolyó összeget olasz és német mintáknak megfelelően sokgyermekes családok segélyezé­sére és fiatal házasok berendez­kedésének megkönnyítésére, illetve házasaági jutalomra fogják felhasz­nálni.

Next

/
Thumbnails
Contents