Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-09 / 104. szám

1934 május 9 Szerda 61. évfolyam 104. szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Elfifizetési dijak • Helyben és vidéken postén küldve ne­gyedévre 6. pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség éa kiadéhivatal • ' Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések dijszabós szerint. A munka minisztere, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter gyö­nyörű beszédet mondott Szarva­son, ahová Tóth Pál ország­gyűlési képviselőt kisérte el, annak beszámolója alkalmából. Ezer és ezer ember leste, figyelte, hogy mit mond a ke­reskedelem minisztere, aki ar­ról hires, hogy céljául minél több munkaalkalom teremtését tűzte ki. A hallgatóság nem csalódott a miniszterben, mert Fabinyi Tihamér hü maradt önmagá­hoz, ismét önmagát adta s egyik célját a másik után so­rolta fel, ismertette a nép előtt. Fabinyi Tihamér miniszter nem restelte bevallani, hogy neki is tudomása van arról, hogy rettenetes helyzetben élünk, hogy különösen itt, az Alföldön, rengeteg a bajbajutott város, sőt alig van olyan helység, mely ne lenne bajban, olyan bajban, mely könnyen tragi­kussá, vegzetessé válhat. Jói tudja, hogy a magyarság sorsa a búzától függ, azzal áll vagy bukik, éppen ezért első és legnagyobb célja a bú­zának minél magasabb áron való értékesítése. Minden ere­jével azon fáradozik, hogy fel­emelje a buza árát, mert tudja, hogy ha emelkedik a buza ára, akkor erőre kap az egész ma­gyar gazdasági élet. Az ipar, a kereskedelem függvényei a me­zőgazdaságnak, ez a három foglalkozási ág hajszálcső rend­szerben van egymással s ha a legvastagabb csőbe, a vezér­csőbe, a mezőgazdaságba éle­tet öntünk, ugy a másik két hajszálcsőbe is törvényszerüleg átfolyik az élet nedve. Minden ettől függ. Egy csa­pásra megszűnik a tengernyi baj. A vasút, a telefon tarifája a buza árának emelkedésével, az élet megindulásával auto­matikusan csökkenne, megin­dulnának az építkezések, mun­kalehetőséghez, kenyérhez jutna az ipar, felélénkülne, eszmé­letre térne az elalélt kereske­delem s mindez maga után vonná a munkanélküliség el­múlását. Ezer szép álmunk válna egyszerre valóra, ha . .. Azonban a kormány nem ábrándozik s nem várakozik tétlenül. A mostani nehéz hely­zetben is nagyvonalú és nagy­arányú tervel dolgozott ki, me­lyet keresztül is visz. Tiz évre terjedő programot dolgozott ki a kormány, mely­nek alapján kiépítik az összes bekötőutakat. Ehhez a mun­kához már hozzá is kezdtek s a nyárra a Köröshöz vezető bekötőutat már be is fejezik. Hogy mit jelent ez, mi en­nek a jelentősége? Az, hogy ezáltal a gazda métermázsán­ként egy pengővel többet kap a búzáért, ami, ha nem is nagy, de számottevő eredmény lesz. Munkát teremteni, minél több munkát! — ez a kormány jel- [ szava, ez a célja s ennek a | célnak az elérése érdekében mindent elkövet. Bírálhatják, kritizálhatják a kormányt, ehhez mindenkinek joga van s a kormány a jó­szándéku bírálatot szívesen is veszi, de nem veszi szívesen a rosszindulatú, csipkedő pisz­kálódást, annál kevésbé, mert azt vallja, hogy nagy céljait csak akkor érheti el, ha a nemzetben megvan a hit, a kormány iránti őszinte bizalom. A kormánynak — hogy mun­káját sikeresen befejezhesse — szüksége van arra az erkölcsi erőre, melyet az a tudat adhat meg, hogy mögötte ott áll az egész nemzet. Ezeket mondotta Fabinyi Tihamér, a munka minisztere 1 s beszédét hallgatósága szám­talanszor félbeszakította viha­ros tapsával, tetszésnyilvánítá­sával. Tul a szarvasi ezreken, az egész ország örömmel, őszintén tapsol a munka miniszterének s Fabinyi Tihamér és az egész kormány legyen meggyőződve arról, hogy az ilyen célkitűzé­seit ebben az országban min­denki helyesli s egy számot alig tevő kis hányadtól elte­kintve, erejéhez képest min­denki segit a kormánynak nagy nemzetmentő munkájában, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a Gömbös-kormány vég­eredményben egyet akar: egész­ségessé, életerőssé tenni Cson­magyarországot. m BECSBEN ujult erőre ka­pott a nemzeti szí mozgalma s tegnap ismét petárda robbant Bécs: Az utóbbi napokban is­mét élénkebb nemzeti szocialista tüntetésekre került sor. Tegr.ep este a City kávéházban petárda robbanás történt, amely­nek következtében ez utcai ab­laktáblák sorra betörtek, továbbá összetörtek a belső helyiségekben levő tükrök és lámpák is. Sebesü­lés nem történt, A városban az a hir terjedt el, hogy Popa nagynémet képvise­lőt, aki a legutóbbi nemzeti ta­nács ülésén az alkotmány vitá­ban a tiltakozó indítványok egész sorát terjesztette be, letartóztatták. Illetékes helyen kijelentették, hogy ezek a hirek alaptalanok. BARTHOU külügyminiszter az olasz-francia barátság kimélyitése érdekében RÓMÁBA UTAZIK Páiis r A Matin értesülése sze­rint Barthou külügyminiszter olasz­országi utjának kérdése Kómában állandóan napirenden ven. Való­színűnek tartják, hogy a látoga­tásra Barthou tervbe vett marokkói utja után kerül sor. A látogatás tervét Rómában igen kedvezően fogadják, de azt hiszik, Gyula város nem tudja folyó­sítani a tisztviselők fizetését hogy azt nagyon gondosan elő kell készíteni, mert a két állam­férfi találkozásával a francia­olasz megegyezésnek kell meg­történnie. A két ország közötti függő kérdéseket általános meg­egyezés keretei közé akarják il­leszteni. A közigazgatási bizottság tegnapi ülésén Márhy Barna dr. alispán következő jelentését terjesztették elő: Az elmúlt hónap időjárása me­zőgazdasági szempontból rendkí­vül kedvezőtlen volt. A korán be­köszöntött szárazság és a nyári meleg ugy a mezőgazdasági, mint a kertgazdasági növényzetre káro­san érezteti hatását. A buza még birja a szőrazságot és a buzave­tések ezidőszerint még kielégitőek nek mondhatók, azonban a tavaszi vetések, árpa, zab, cukor- és takarmányrépa a szárazságot siny­iik és ha rövid időn belül esőt nem kapnak, a tavasziakból igen gyenge termésre lesz kilátás. A kukorica elvetését általában min­denütt befejezték, az sok helyen ki is kelt, de esőre volna szükség. A kártevők közül a futrinka éa drótféreg szórványosan mutatkozik, egyes helyeken a búzában a nagy­fejű csajkó is jelentkezik, amit a gazdák a futrinkával tévesztenek össze. Tövénél rágja le a búzát és hordja be földalatti aknájába. A mezőgazdálkodással foglalko­zók helyzetére vonatkozólag a hozzám beérkezett jelentések el­térő adatokat tartalmaznak. Van olyan járás, ahol az állatárak emelkedése következtében a ja­vulás biztos jelei mutatkoznak, de van olyan járás is, ahol a javulás jeleit izémottevő módon nem ész­lelték. Ugyancsak eltérőek a je­lentések az ipar és kereskedelem helyzetét illetően is, de általában azt jelenthetem, hogy ezekben a foglalkozási ágakban különösebb élénkség nem tapasztalható. A mezőgazdasági munkásság egy részének helyzete a korán be­köszöntött tavaszi időjárás követ­keztében a munkálatok megindu­lásával némileg javult, de mivel a munkálatok nagy része már befe­jeződött, kérdésesnek látszik, hogy az aratás megindulásáig lesz-e ál­landóbb természetű munkára ki­látás. Kétségtelen az, hogy ezidő­szerint igen sok helyről kapok je­lentést, amelyek a munkásság ne­héz helyzetét vázolják és arról számolnak be, hogy a munkások a hatóságokat munkaalkalom te­remtésééit ostromolják. A velük szemben támasztott kö­veteléseknek a hatóságok azonban nem tudnak eleget tenni, mert a költségvetéseikbe megállapított fe-

Next

/
Thumbnails
Contents