Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-02 / 98. szám

1934 május 2 Szerda 61. évfolyam 98. szám TEI10 KWAAIWMtMftWIi^^ l Előfizetési dijak i Helyben és vidéken posién küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Or. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal s Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Kedélyes hangulatban, hosz­szabb viták keretében folyt le a képviselőtestület közgyűlése A forró tavaszi nap nem befo­lyásolta a képviselőtestület tagjait és mér a kora délutáni órákban megjelentek a képviselőtestület tagjai, akik ezalkalommal nem ta­gedlák meg önmagukat és a leg­több jelentéktelen ügyből is ten­geri kigyót igyekeztek csinálni. Ahhoz már régen hozzászok­tunk, hogy a képviselőtestület egyik-másik tagja kötelességének tartja, hogy minden tárgyhoz hoz­zászóljon, azt azonban sohasem fogjuk megszokni, hogy arabusul beszéljenek azok, akik még — Uram bocsáss — magyarul sem tudnak. Jánossy Gyula a polgármesteri székből már többször figyelmez­tette a derék városatyákat, hogy az üres szalniacséplés helyett üd­vösebb dolog lenne, ha a város­atyák törődnének a szőnyegre ke­rülő ügyekkel és felkészülve jön­nének a közgyűlésre. A polgármester ez egyszerű és eléggé nem helyeselhető figyel­meztetését azonban csak azok fo­gadhatják meg, akik tisztában van­nak azzal a szellemi képességgel, amivel rendelkeznek. A tegnapi közgyűlésnek egyik kiemelkedő pontja volt Jánossy Gyula polgármester bejelentése, amely szerint a kórház sebészeti pavillonját rövidesen berendezik és átadják rendeltetésének. Erről külön cikkben számolunk be ol­vasóinknak. A polgármester jelentését Tamássy Károly dr. aljegyző ol­vasta fel. Nyilas András az erzsébethelyi iskolák túlzsúfoltságát kifogásolja. Tudomása szerint 130 gyermek van egy teremben. Ezenkívül sür­gette a szabadtéri fürdők mielőbbi megoldását. Szilassy Antal dr. a Kossulh­téri értézi kut vizének elapadásá­ról interpellált. Szász György a soproni dülőut rendbehozatalát sürgette. Maczák György az adóhivatal által letiltott lakbérek be nem fi­zetéséből származó kellemetlen­ségekről beszélt. Steinberger Imre a buzakiszálli­tés megbénítására hivta fel a pol­gármester figyelmét. Tarján Ernő a strandfürdő meg­nyitását sürgette. Az interpellálóknak Jánossy Gyu a polgármester válaszolt: Az iskolák túlzsúfoltsága ügyében a tanfelügyelőségnél fog interveniálni. A szabadtéri fürdőknél kibővítik a kabinokat A strandfürdő vasár­nap megnyílik. A buzakiszállitás ügyében a főispán utján kell in­terveniálni a földmivelésügyi mi­niszternél. Az adóhivatal által lefoglalt lak­bérek be nem fizetéséből előálló kellemetlenségek azért történnek, mert — mint Horváth latvén adó­ügyi tanácsos mondotta — az adózás céljára lefoglalt és be nem fizetett házbért az adóhivatalnak nincs jogában végrehajtás utján beszedni. Az értézi kut vi?ének elapadá­sára vonatkozólag Baukó András főmérnök bejelentette, hogy a kut vize még jobban fog csökkenni és vagy lejebb fopják fúrni, vagy pedig mellette fúrnak uj kutat. Azonban az 1934 es költségvetés terhére ezt lehetetlen megcsinálni. Szamek Ignác dr.: Viz nélkül nem maradhat a város. A kutat meg kell csinálni. Jánossy Gyula polgármester: Semmiből nem lehet. Hollánder Lipót dr.: Mózes is semmiből fakasztott vizet. Szobekék nem fogadták el a háztartási alapok zárszámadását Jánossy Gyula polgármester elöl­járó beszédében hangsúlyozta, hogy a zárszámadósokra vonat­kozóan mindenkinek joga van meg­tenni észrevételeit. Aki a zár­számadások hideg és hosszú osz­lopait szereti tanulmányozni, az könnyen meggyőződhet arról, hogy a város vezetősége milyen nagy gonddal és körültekintéssel dol­gozik és a mai eredményt is csak Tizennyolcezer rendőr vigyáz ma Párisban a rendre Páris: A kommunista szakszer­vezetek május 1 re általános sztráj­kot hirdettek. A hatóságok gon doskodtak arról, hogy a városban a közlekedés fennakadás nélkül menjen. A közlisztviselők csak késő este vesznek részt a szak­szervezetek ülésén. Az autóvezetők nem sztrájkolnak, az élelmiszerüz­letek nyitva vannak. A nagyobb vidéki városokban a szocialisták és kommunisták tüntetésekre és felvonulásokra készüllek. A párisi rendőrfőnöknek mintegy 18.000 főnyi rendfenntartó áll ren­delkezésére, nem számítva a hely­őrség készenlétbe helyezett csa­patát. A német-jugoszláv közeledést sürgeti a belgrádi sajtó Belgrád : A szerb sejtóban egyre több cikk lát napvilágot, amelyek a német—jugoszláv közeledés szükségességét hangoztatják. | A Pravda cikket közöl egy né­met publicista tollából. A cikkben a Németország és Jugoszlávia kö­zötti közeledés fontosságát han­goztatja és azt irja, hogy a két ország közötti kapcsolatot erősen ki lehetne fejleszteni, anélkül, hogy az egyik állam beavatkoznék a másik politikai irányzatába. A kö­zeledés annál könnyebb, mert a két nemzetet semmiféle éles el­lentét nem választja el egymástól. Ausztria nemzeti ünneppé teszi május elsejét nepnapot, amelyet az 1919. évi szocialista kormány emelt törvényi­leg ünnoppé. Az osztrák munkások és alkal­mazottakszakszervezeti szövetsége az uj rendi alkotmány rendelke­zése értelmében ma kezdi meg működését. A szövetség képvise­lőtestületi tagságot kap a nemzeti tanácsban. Bécs: A szövetségi kormány rendeletet adott ki, amelynek ér­telmében kötelezővé tette május l én a munkaszünetet és május l-e megünneplését. Mert ezen a napon kelt életre az uj alkotmány. Május l-re a vasár- es ünnepna­pokra vonatkozó rendeletek kő­telezők. Az osztrák kormány be­szüntette a november 12-iki ün­ekként tudta elérni, hogy a város nyolc millió pengő államsegély­ben részesült. Kós Sándor főszámvevő ismer­tette a különféle alapok zárszám­adásait, melyekre a 15 napi köz­szemle alatt nem tettek észre­vételt. Szobek András hangsúlyozta, hogy nem viseltetik bizalmatlan­sággal a város vezelőaégével szem­ben, azonban a zárszámadást nem fogadhatják el, mert a különféle adózasokat igazságtalanoknak tart­ják. Reisz Hermann : Teljes bizalom­mal van a város vezetőségével szemben és ezért a zárszámadá­sokat tudomásul veszi. Forray Lajos dr.: Szobekéknek igazuk van, ha igazságtalanoknak tartják a kisembereket sújtó külön­féle adókat, de nincs igazuk ak­kor, ha ezért nem veszik tudo­másul a zárszámadősokat. Nagyobb vita az Apponyi­utcai kikövezés elszámo­lása körül. Tudóit dolog, hogy azApponyi­utca kikövezése milyen nehezen fejeződött be. Először hosszú idő telt el, amig a városnak megfe­lelő tőke állott rendelkezésére, mikor aztán ez megvolt, a vállal­kozó kövezőmester — mint a medve — téli álomba merült és a munkát csak most, a tavasszal fejezték be. A vállalkozó Gálik Mátyás kö­vezőmester az ajánlati összeg felvétele után most cca 350 pen­gőt követel a várostól. Baukó András főmérnök teljes­egészében ismertette ennek a kö­vetelésnek jogtalanságát és mégis akadt olyan képviselőtestületi tag, Maczák György személyében, aki mindenféleképpen igyekezett olyan hangulatot teremteni, hogy Gálik Mátyásnak meg kell adni a kért 350 pengői. (Egy elmaradt közbeszólás : Fizesse ki maga, ha annyira saj­nálja a barátját. Szedő.) Dr. Reisz József ügyvéd szintén jogtalannak tartja Gálik Mátyás követelését. A közgyűlés végül is egyhan­gúlag leszavazta Maczákot. Egyéb ügyek. A Magyar Belhajózési Egyesület részére 20, vitéz Szöllőssy Józsefné magánóvodája részére ujabb 20, mig az iparostanoncok jubiláris kiállításénak támogatására 100 pen­gőt szavazott meg a képviselőtes­tület. A Belenta-féle könyvkereskedés helyiségét Irimy és Olláry szabó­mesterek kapták meg évi 720 pen­gőért. Pollák Géza városi ellenőrnek ujabb egy hónapi betegszabadsá­got engedélyeztek, olyan megjegy­zéssel, hogy ha a letalt határidő

Next

/
Thumbnails
Contents