Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-27 / 21. szám

4 BEKESMEGYE! KÖZLÖNY 1934 január 2Cf Két évre emelek a cseh hadsereg szolgálati idejét Prága : A Prager Presse megerősíti azokat a lapjelentéseket, hogy a cseh hadsereg szolgálati idejét 2 évre akarják megho3zszabbitani és a jelenlegi 14 hónapos szolgálati id5t megszüntetik. Az erre vonatkozó indítványt a hadsereg vezetősége dolgozta ki, amely a nemzetközi helyze're való tekintettel a két éves szolgálati időt meg akarja teremteni az állam fokozott biztonságára, mert nézete szerint ez ennek elengedhetetlen előfeltétele. Bársony Aladár társulata nem jöhet be Békéscsabára Békéscsaba megyei vőroB szinügyi bizottsága pénteken délelőtt fél 12 órakor, a városháza kistanácstermében ülést tartott. A szinügyi bizottság foglalkozott Bársony Aladár színigazgató kérelmével, aki március 20-tó! április 3-ig tartó időtartamra kérte a Városi Színházat. A bizottság egy hangulag elvetette Bársony Aladár színigazgató kéralmét, mégpedig azzal az indoklással, hogy mivel Déry Béla társulata februárban jön a városba, május 1-én pedig már Miklósy Imre társulata is viszszajön, a színtársulatok ily sürü szereplése nagyon igénybe venné a közönséget. A szinügyi bizottság foglalkozott Szolnok város polgármesterének tervezetével, amely azt javasolja az egy szinikerületben levő váró soknak (Kecskemét, Szolnok, Csaba, Újpest) hogy létesítsenek egy közös bizottságot, melyben minden város 3 taggal delegáltatná magát. Ez a közös bizottság lenne hivatva dönteni a közös ügyekben. A szinügyi bizottság Szolnok város polgármesterének tervezetét jelentéktelen módosítással elfogadta. Huszka Rózsi meghódította Szegedet Városunk egyik büszkesége, Huszka Rózsi operaénekesnő a napokban Szegeden hangvereny zett, mégpedig teljes sikerrel. Szegedi laptársunk, a Szegedi Friss Újság a következőket irja a Csabáról elszármazott fiatal operaénekesnőről: „Huszka Rózsi uj név a ma' gyar énekes művészetben. Uj név és máris ismert, noha most van művészpályája kezdetén, ahol már is mkerek mosolyognak feléje. Szép az ilyen napfelkelte, már érezni a sugarak kibontakozását, a meleget és még szebb delelő, a biztosan bekövetkező delelő, amikor a művészet ra gyogó sugárzása adja meg a szemlélet hiánytalan gyönyörüségét. A pálya sikere, diadala biztos, különösen ha már a kezdés idején kezdenek nyílni a siker illatos virágai. Huszka Rózsi számára már nyílnak és egyre jobban nyil nak, ha az ifjú művésznő tovább művelteti csodás orgánumát, ame'y moat olyan, mint a gyémánt, amely aköszörülésfolytán válik brilliánssá. Elbűvölően szép, csengő orgt* num, szélesen ivelő, meleg drámai szoprán, amely a íalső kvinlben zeng ércesen és makulátlan tisztasággal. Ei a nemes és kinc-jea orgánum a színpadot kívánja, ahol szabadon, minden korlátozás nélkül, együttes és zenekar felett szárnyalhat diadalmasan. Ma még hangos lélegzetvétel között, de megkapó drámai akcentusokkal és ragvogó csillogással. A Harmónia bérleti hangversenyei során tertotta ma este a „Tisza" termében Huszka Rózsi áriaés dalestjét. Nagy sikere volt. A közönség ünnepelte és elragadtatásával dokumentálta azt az értéket, amit az ifjú művésznő a magyar énekes művészetben már is jelent. Műsorén az op^raáriák közt Erzsébet belépője, S^nta baüadáj.i, Santuzza románca, Tosca imája és a Sába királynő naav áriója szerepelt. Ezenkívül Pergeleae, Franz, S'.rauas Richárd, Liszt és Hubay egy-egy dalát szólaltatta meg, bensőséges érzéssel. Hatása egyre növekedett és a záros,zám után a zui?ó tspsokn a ráadások aora következett. Igen ügyes zoncorakiaérője Páloss Marcal! voit. És büszke öröm. hogy a magyar géniusznak uj hirdetője akadt egy elföldi zsellérház leányában, Huszka Rózsiban." Békés megye visszavásárolja köl csőnkül vényeit A „Magyar Közgazdaság" irja : Békésvármegya 1924 ben 3,600.000 pengő kölcsönt vett fel, amelyet ma előnyösen vissza tudna váltani. Értesülésünk szerint a vár meg ve vezetősége elhatározta, hogy megkezdi a kölcsönkötoények vásárlását és az erre a célra szükséges pénzt már meg is szavazták. Eddjg szól a „Magyar Közgazdaság" szenzációs közleménye. A magunk részéről mindsnesalr® örömmel vennénk ludonásul a közgazdasági lap hiradásét, ha meg lennénk gvőződve arról, hogy valóban rendelkezünk a fentemlitett közel négymillió pengővel A magyar bankok háború előtti jugoszláv künn lévőségük behajtását sürgetik A magyar pénzintézeteknek még a háború előtti időkből jelántékenv összegű törlesztéses kölcsönkövetelésük van Jugoszláviában magánszemélyekkel és köztestületekkel szemben. Ezeknek a köv®t« léseknek rendezésére már 1927ben megállapodás jött létre, amelyet azonban csak 1930 ban irtak alá és tettek közzé. Eszerint az államközi megállapodás szerint a jugoszláv adósok tartozásaikat a Srbska Banknál és az Unió Banknál fizetik be és ezek az intézetek az igy befolyó összegekből beváltják a Jugoszláviában elhelyezett magyar zálogleveleket, a különbözetet pedig átutalják a budapesti intézeteknek. És a nemzetközi egyezmény kimondta, hogy ezt a fizetési kötelezettséget semmiféle dí!viz<*ti!a'ommal, vagy más korlátozásul n«m lehet hatályon kivül helyezni. Eanek ellenéra a legutóbbi időben megjelent jusoszlév sazdamoratórium rendeletet, amely 12 évre osztja fel a gazdaadósaágok törlesztését, ezekre a tartozásokra is kiterjesztették. Miután a rendelet kifejezetten azt mondja, hogy csupán a jugoszláv nemzeti bank ás a jugoszláv nemzeti jelzálognitelbank követeléseire nem terjed ki, a jugossláv bíróságok az egyezmény dacára azon a nézeten vannak, hogy a moratórium kiterjed a magyar követelésekre is. A mugyar pénzintézetek most a TÉBE közvetítésével interveniálni fosnak a kormánynál, hogy lépések töiiénjenek az egyezmény betartása érdekében. Mi a célja a kormánynak a fővárosi törvényjavaslattal (S) Mindenképen kedvező és az ország érdekeinek megfelelő fordulatot vett a kormőny bölcsessége és józan politikai meggondolásai alapján annak a fővárosi törvényjavaslatnak ügye, mely oly nagy és indokolatlan izgalmat keltett a politikai életben. Ennek a kedvező fordulatnak legjobb bizonyítéka, hogy a javaslat ellen falsorakozó városházi pártérdekeltségek mindaddig nem tudták létrehozni az előre beharangozott „alkotmányvédőszövetséget", mégpedig kétségkívül azért, mert a kormány az általa kilátásba helyezett módosításokkal elvitathatatlan tanúságot tett arról, amit kezdettől fogva hangoztatott, no^y egyáltalában nam kivánjn a főváros önkormányzatát veszélyeztetni, illetve a sokat emlegetett alkotmányosság szellemét m 'gsérteni. Gömbös Gyula — igen helyesen — még & látszatát is kerülni akarja annak, hogy a féltveőrzött alkotmány msgingatá'ára s holmi erőszakos beavatkozásokra törekszik, hiszen a jelenlegi kormánynak kezdettől fogva legfontosabb irányelve és célkitűzése az volt és ma is változatlanul az, hogy ezt az alkotmányt igazi népies szellemben fejlessze, annak népies jellegét minél erőteljesebben kidomborítsa s a nemzeti tórsadalom legszélesebb rétegeinek az alkotmányos munkába való bekapcsolódását lehetővé tegvn. Gömbös Gyulának és kormányának tehát ezzel a fővárosi törvényjavaslattal sem az volt a célja, hogy aifovőros közönségének alkotmányos jogait korlátozza s a magyar alkotmányosság hagyományos szellemével szembeszálljon. A kormányzati cél és törekvés csak arra irányult, hogy a főváros ügyeiben végre rendet teremtsen s különösen a főváros pénzügyi és ^e/.das&gi tersuászetü üjyeinftk irányítását a mai idők követelményeibe, a jelenlegi sz"ikségletel.h^z idomítsa. Es" a célt tartotta som előtt akkor is, amikor hangsúlyozta, hogy ragaszkodik a törvényjavaslat alapelveihez, de ezek fenntartása mellett bizonyos módosításokat hajlandó elfogadni, ha ezek a javaslattal szembenálló politikai érdekeltségek megnyugtatására alkalmasak, Igy jöttek létre azok a módos!" tások, amelyekről a legilletékesebb tényező, a mi-iiaztarelnök nyilatkozott. Ezek a módosítások mindenképen megnvuatatjék azokat. akik akár jóindulatból, akár polifikai számításból, d? mindenesetre indokalatlan aggályokat tápláltak a fővárosi íörvénvHvaslattal szemben. Immár senki sem állíthatja, hogy a Gőmbö% kormány ezzel e javaslattal rést akar ülni a főváros önkormánvzatén, mert azok a részletek, amelyek egyesek előtt az alkotmány veszélyeztetésének látszatát keltették, az uj fővárosi törvényből a kormány elhatározása folytán kimaradnak. A miniszterelnök nyilatkozata szerint a kormány eltekint a főváros közgyűlésének feloszlatásától és a kormánybiztos kirendslésétől s ennek jogkörét a főpolgármesterre ruhSzra. A kormánynak módjában less ugyanis ezzel a megoldással • törvényjavaslat eredeti célkitűzését és alep«Ivét a fSsolgármestec utján megvalósítani. A javaslat törvényerőre emelkedésé ütőn a főpolgármester lesz az a szarv, amelyen keresztül a kormány a főváros pénzügyi, gazdasási és racionalizálási ügyeinek intézésében ajs annyira kívánatos befolyását biztosithafja és az ügvek vezetését az ország egyeteme* érdekeivel összhangba hozhatja. íme, azzal a szerencsés magoldással Gömbös Gyulá ismét bizonyságát adta annak, hogv a társadalmi és politikai életban egyaránt az egységnek, a békének. áz összefogásnak a hive. Ezért nem ragaszkodott mereven a javaslat minden részletéhez és azért járult hozzá olyan módosításokhoz, amelyek nem érintették és nem változtatták mac a javaslat eredeti céljait, de eloszlattak olyan ellentéteket és aggályokat, amelyek felesleges nézeteltérésekre és politikai harcokra adhattak alkalmat. Ebben a bölcs magatartásában a kormányelnököt bizonyára az a megoldás vazette, hogy a mai időkben ki kell küszöbölnünk a nemzet életéből mindsn oly mozzanatot, mely a magyart a magvarral szembeállíthatja. Az a nemzeti egység lebegett Gömbös Gvula szemei előtt, amely egész munkájának és politikájának lényege és tartalma, mivel felfogása szarint ma olyan időket élünk, amikor a magyar népnek minden erejét, lendületét és akaratát a nagy nemzeti célok, a sorsdöntő magyar célok szolgálatába kell állítani. S valóban a magyar nemzet ma erejének legparányibb részét, egyetlen órát, vagy percet se oocsékolhat kisebb jelentőségű kérdések elmérgesitésére. avagv mesterségesen szított politikai küzdelmek megvívására akkor, amikor ez egész nemzetnek egységes csatasorban kall állania a távolabbi célok mielőbb elérése érdekében. Ezért köszönti az egész magyar közvélemény örömmel és megelégedéssel a fővárosi törvény ügyiben létrejött megegyezést, mely teljes mértékben megfelel, nemcsak a kormány elgondolás?

;nak, hanem as egész nemzőt érdekeinek is.