Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-27 / 21. szám

4 BEKESMEGYE! KÖZLÖNY 1934 január 2Cf Két évre emelek a cseh hadsereg szolgálati idejét Prága : A Prager Presse meg­erősíti azokat a lapjelentéseket, hogy a cseh hadsereg szolgálati idejét 2 évre akarják megho3z­szabbitani és a jelenlegi 14 hó­napos szolgálati id5t megszüntetik. Az erre vonatkozó indítványt a hadsereg vezetősége dolgozta ki, amely a nemzetközi helyze're való tekintettel a két éves szolgálati időt meg akarja teremteni az ál­lam fokozott biztonságára, mert nézete szerint ez ennek elenged­hetetlen előfeltétele. Bársony Aladár társu­lata nem jöhet be Békéscsabára Békéscsaba megyei vőroB szin­ügyi bizottsága pénteken délelőtt fél 12 órakor, a városháza kista­nácstermében ülést tartott. A szinügyi bizottság foglalkozott Bársony Aladár színigazgató ké­relmével, aki március 20-tó! április 3-ig tartó időtartamra kérte a Vá­rosi Színházat. A bizottság egy hangulag elvetette Bársony Aladár színigazgató kéralmét, mégpedig azzal az indoklással, hogy mivel Déry Béla társulata februárban jön a városba, május 1-én pedig már Miklósy Imre társulata is visz­szajön, a színtársulatok ily sürü szereplése nagyon igénybe venné a közönséget. A szinügyi bizottság foglalkozott Szolnok város polgármesterének tervezetével, amely azt javasolja az egy szinikerületben levő váró soknak (Kecskemét, Szolnok, Csaba, Újpest) hogy létesítsenek egy kö­zös bizottságot, melyben minden város 3 taggal delegáltatná ma­gát. Ez a közös bizottság lenne hivatva dönteni a közös ügyekben. A szinügyi bizottság Szolnok város polgármesterének terveze­tét jelentéktelen módosítással el­fogadta. Huszka Rózsi meg­hódította Szegedet Városunk egyik büszkesége, Huszka Rózsi operaénekesnő a napokban Szegeden hangvereny zett, mégpedig teljes sikerrel. Szegedi laptársunk, a Szegedi Friss Újság a következőket irja a Csabáról elszármazott fiatal opera­énekesnőről: „Huszka Rózsi uj név a ma' gyar énekes művészetben. Uj név és máris ismert, noha most van művészpályája kezdetén, ahol már is mkerek mosolyognak fe­léje. Szép az ilyen napfelkelte, már érezni a sugarak kibontako­zását, a meleget és még szebb delelő, a biztosan bekövetkező delelő, amikor a művészet ra gyogó sugárzása adja meg a szemlélet hiánytalan gyönyörüsé­gét. A pálya sikere, diadala biztos, különösen ha már a kezdés ide­jén kezdenek nyílni a siker illatos virágai. Huszka Rózsi számára már nyílnak és egyre jobban nyil nak, ha az ifjú művésznő tovább művelteti csodás orgánumát, ame'y moat olyan, mint a gyémánt, amely aköszörülésfolytán válik brilliánssá. Elbűvölően szép, csengő orgt* num, szélesen ivelő, meleg drámai szoprán, amely a íalső kvinlben zeng ércesen és makulátlan tisz­tasággal. Ei a nemes és kinc-jea orgánum a színpadot kívánja, ahol szabadon, minden korlátozás nél­kül, együttes és zenekar felett szárnyalhat diadalmasan. Ma még hangos lélegzetvétel között, de megkapó drámai akcentusokkal és ragvogó csillogással. A Harmónia bérleti hangverse­nyei során tertotta ma este a „Ti­sza" termében Huszka Rózsi ária­és dalestjét. Nagy sikere volt. A közönség ünnepelte és elragadta­tásával dokumentálta azt az érté­ket, amit az ifjú művésznő a ma­gyar énekes művészetben már is jelent. Műsorén az op^raáriák közt Er­zsébet belépője, S^nta baüadáj.i, Santuzza románca, Tosca imája és a Sába királynő naav áriója szerepelt. Ezenkívül Pergeleae, Franz, S'.rauas Richárd, Liszt és Hubay egy-egy dalát szólaltatta meg, bensőséges érzéssel. Hatása egyre növekedett és a záros,zám után a zui?ó tspsokn a ráadások aora következett. Igen ügyes zon­corakiaérője Páloss Marcal! voit. És büszke öröm. hogy a magyar géniusznak uj hirdetője akadt egy elföldi zsellérház leányában, Husz­ka Rózsiban." Békés megye vissza­vásárolja köl csőnkül vényeit A „Magyar Közgazdaság" irja : Békésvármegya 1924 ben 3,600.000 pengő kölcsönt vett fel, amelyet ma előnyösen vissza tudna váltani. Értesülésünk szerint a vár meg ve vezetősége elhatározta, hogy meg­kezdi a kölcsönkötoények vásár­lását és az erre a célra szükséges pénzt már meg is szavazták. Eddjg szól a „Magyar Közgaz­daság" szenzációs közleménye. A magunk részéről mindsnesalr® örömmel vennénk ludonásul a közgazdasági lap hiradásét, ha meg lennénk gvőződve arról, hogy valóban rendelkezünk a fentemli­tett közel négymillió pengővel A magyar bankok háború előtti jugoszláv künn lévősé­gük behajtását sürgetik A magyar pénzintézeteknek még a háború előtti időkből jelántékenv összegű törlesztéses kölcsönköve­telésük van Jugoszláviában ma­gánszemélyekkel és köztestületek­kel szemben. Ezeknek a köv®t« léseknek rendezésére már 1927­ben megállapodás jött létre, ame­lyet azonban csak 1930 ban irtak alá és tettek közzé. Eszerint az államközi megállapodás szerint a jugoszláv adósok tartozásaikat a Srbska Banknál és az Unió Bank­nál fizetik be és ezek az intéze­tek az igy befolyó összegekből beváltják a Jugoszláviában elhe­lyezett magyar zálogleveleket, a különbözetet pedig átutalják a bu­dapesti intézeteknek. És a nem­zetközi egyezmény kimondta, hogy ezt a fizetési kötelezettséget sem­miféle dí!viz<*ti!a'ommal, vagy más korlátozásul n«m lehet hatályon kivül helyezni. Eanek ellenéra a legutóbbi időben megjelent juso­szlév sazdamoratórium rendeletet, amely 12 évre osztja fel a gazda­adósaágok törlesztését, ezekre a tartozásokra is kiterjesztették. Miután a rendelet kifejezetten azt mondja, hogy csupán a jugo­szláv nemzeti bank ás a jugoszláv nemzeti jelzálognitelbank követe­léseire nem terjed ki, a jugossláv bíróságok az egyezmény dacára azon a nézeten vannak, hogy a moratórium kiterjed a magyar kö­vetelésekre is. A mugyar pénzin­tézetek most a TÉBE közvetíté­sével interveniálni fosnak a kor­mánynál, hogy lépések töiiénjenek az egyezmény betartása érdekében. Mi a célja a kormánynak a fővárosi törvényjavaslattal (S) Mindenképen kedvező és az ország érdekeinek megfelelő fordulatot vett a kormőny böl­csessége és józan politikai meg­gondolásai alapján annak a fő­városi törvényjavaslatnak ügye, mely oly nagy és indokolatlan izgalmat keltett a politikai élet­ben. Ennek a kedvező fordulat­nak legjobb bizonyítéka, hogy a javaslat ellen falsorakozó város­házi pártérdekeltségek mindaddig nem tudták létrehozni az előre beharangozott „alkotmányvédőszö­vetséget", mégpedig kétségkívül azért, mert a kormány az általa kilátásba helyezett módosítások­kal elvitathatatlan tanúságot tett arról, amit kezdettől fogva han­goztatott, no^y egyáltalában nam kivánjn a főváros önkormányza­tát veszélyeztetni, illetve a sokat emlegetett alkotmányosság szel­lemét m 'gsérteni. Gömbös Gyula — igen helyesen — még & lát­szatát is kerülni akarja annak, hogy a féltveőrzött alkotmány msgingatá'ára s holmi erőszakos beavatkozásokra törekszik, hiszen a jelenlegi kormánynak kezdettől fogva legfontosabb irányelve és célkitűzése az volt és ma is vál­tozatlanul az, hogy ezt az alkot­mányt igazi népies szellemben fejlessze, annak népies jellegét minél erőteljesebben kidomborítsa s a nemzeti tórsadalom legszéle­sebb rétegeinek az alkotmányos munkába való bekapcsolódását lehetővé tegvn. Gömbös Gyulának és kormá­nyának tehát ezzel a fővárosi törvényjavaslattal sem az volt a célja, hogy aifovőros közönségének alkotmányos jogait korlátozza s a magyar alkotmányosság hagyo­mányos szellemével szembeszáll­jon. A kormányzati cél és törek­vés csak arra irányult, hogy a főváros ügyeiben végre rendet te­remtsen s különösen a főváros pénzügyi és ^e/.das&gi tersuászetü üjyeinftk irányítását a mai idők követelményeibe, a jelenlegi sz"ik­ségletel.h^z idomítsa. Es" a célt tartotta som előtt akkor is, ami­kor hangsúlyozta, hogy ragaszko­dik a törvényjavaslat alapelvei­hez, de ezek fenntartása mellett bizonyos módosításokat hajlandó elfogadni, ha ezek a javaslattal szembenálló politikai érdekeltsé­gek megnyugtatására alkalmasak, Igy jöttek létre azok a módos!" tások, amelyekről a legilletéke­sebb tényező, a mi-iiaztarelnök nyilatkozott. Ezek a módosítások mindenképen megnvuatatjék azo­kat. akik akár jóindulatból, akár polifikai számításból, d? minden­esetre indokalatlan aggályokat tápláltak a fővárosi íörvénvHvas­lattal szemben. Immár senki sem állíthatja, hogy a Gőmbö% kor­mány ezzel e javaslattal rést akar ülni a főváros önkormánv­zatén, mert azok a részletek, amelyek egyesek előtt az alkot­mány veszélyeztetésének látszatát keltették, az uj fővárosi törvény­ből a kormány elhatározása foly­tán kimaradnak. A miniszterelnök nyilatkozata szerint a kormány eltekint a főváros közgyűlésének feloszlatásától és a kormánybiz­tos kirendslésétől s ennek jogkö­rét a főpolgármesterre ruhSzra. A kormánynak módjában less ugyanis ezzel a megoldással • törvényjavaslat eredeti célkitűzé­sét és alep«Ivét a fSsolgármestec utján megvalósítani. A javaslat törvényerőre emelkedésé ütőn a főpolgármester lesz az a szarv, amelyen keresztül a kormány a főváros pénzügyi, gazdasási és racionalizálási ügyeinek intézésé­ben ajs annyira kívánatos befo­lyását biztosithafja és az ügvek vezetését az ország egyeteme* érdekeivel összhangba hozhatja. íme, azzal a szerencsés mag­oldással Gömbös Gyulá ismét bi­zonyságát adta annak, hogv a társadalmi és politikai életban egyaránt az egységnek, a béké­nek. áz összefogásnak a hive. Ezért nem ragaszkodott mere­ven a javaslat minden részleté­hez és azért járult hozzá olyan módosításokhoz, amelyek nem érintették és nem változtatták mac a javaslat eredeti céljait, de el­oszlattak olyan ellentéteket és ag­gályokat, amelyek felesleges né­zeteltérésekre és politikai harcokra adhattak alkalmat. Ebben a bölcs magatartásában a kormányelnököt bizonyára az a megoldás vazette, hogy a mai időkben ki kell kü­szöbölnünk a nemzet életéből min­dsn oly mozzanatot, mely a ma­gyart a magvarral szembeállíthatja. Az a nemzeti egység lebegett Gömbös Gvula szemei előtt, amely egész munkájának és politikájá­nak lényege és tartalma, mivel felfogása szarint ma olyan időket élünk, amikor a magyar népnek minden erejét, lendületét és aka­ratát a nagy nemzeti célok, a sors­döntő magyar célok szolgálatába kell állítani. S valóban a magyar nemzet ma erejének legparányibb részét, egyetlen órát, vagy percet se oo­csékolhat kisebb jelentőségű kér­dések elmérgesitésére. avagv mes­terségesen szított politikai küzdel­mek megvívására akkor, amikor ez egész nemzetnek egységes csa­tasorban kall állania a távolabbi célok mielőbb elérése érdekében. Ezért köszönti az egész magyar közvélemény örömmel és megelé­gedéssel a fővárosi törvény ügyi­ben létrejött megegyezést, mely teljes mértékben megfelel, nem­csak a kormány elgondolás? ;nak, hanem as egész nemzőt érdekei­nek is.

Next

/
Thumbnails
Contents