Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-05 / 3. szám

10 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1 1934 január 3 A válság likvidálása Elérkezett az ideje, hogy ne a válság pusztításáról, a romlás fokozódó mértékéről, a gazdasági élet összeroppanásáról beszéljünk, hanem rálérjünk a krízis likvidáláséra. Az 1933 as esztendő a válság megtorpanásának éve volt és 1934-et a romok eltakarítására és az újjáépítés megkezdésére kell felhasználni. Nom jámbor kívánság, nem elérhetetlen messzeségben lebegő délibáb ez a gondolat, hanem a helyzet, a tények és jelenségek alapos megfontolásából leszűrt tárgyilagos következtetés. 1934 az újjáépítés esztendeje lesz. Állandóan hirdetjük és valljuk, hogy minden kiindulásnak önmagunkból kell következnie, minden munkának elsősorban a sej át erőnkből kell fakadnia és minden újjáépítést, minden törekvést és cselekvést elsősorban a saját erőnk, saját tudásunk megingathatatlan alapjain kell megkezdenünk. Ez a hitünk rendíthetetlen s ha továbbra is vezérelvünknek valljuk, ez nem zárja ki, hogy ne keressük más államok, idegen országok gazda sági életében azokat a jelenségeket és támasztékoket, amelyek minden önerőnkből fakadó cselekedet mellett is a krízis likvidálá sához erőteljesen hozzásegítenek. Egy nemzet életét sohasem lehet teljesen a többi nemzettől elkülönítve szemlélni és különösen akkor nem, ha a gazdasági életről, ezer nemzetközi száltól átfont anyagi világról van saó. A külföld;ől indult el a gazdasági élet romlása és ha ott most a javulás tünetei mutatkoznak, azok feltétlenül a magyar életben is jelentkezni fognak. Bármerre tekintsünk is, a fejlett gazdasági szervezettel rendelkező országoknál mindenütt fellelhetők a javulás, a gazdasági élet fordulásának még a laikusok által is felismerhető tünetei. Szinte ugy tűnik fel, mintha ezek az országok megelégelték volna, hogy továbbra is alávessék magukat a válság pusztító erejének. Újból nekigyürkőzlek é3 most ez a nekilendülés győzedelmeskedik. Olaszország kiépítette a maga korporativ szervezetét és most hatalmas lendülettel a gazdasági élet minden területén végrehajtja újjászervező és átalakító munkáját. És ha erre a hatalmas munkára a realitások utján járó Olaszország most találta alkalmasnak az időt, bizonyára nemcsak lelki, hanem a tárgyi előfeltételek is meg vannak hozzá. Napról napra érkeznek a jelentések, amelyeknek mottója majdnem minden egyes esetben a munkanélküliség csökkenése, a termelés terjedelmének növekedése és az árak emelkedése. Mindmegannyi javulási szirr.ptoma, mert hiszen évek óta ezeknek a tüneteknek negativján mértük, menynyire süllyedt a gazdasági élet és mennyire pusztul a gazdálkodó egyén. Likvidálni a krízist! — ez a jelszó mindenütt és ennek jegyében dolgozik ma Európa. Tekintsünk Anglia felé, ahonnan két évvel ezelőtt a fontnak az aranystandardtól való altérése a nagy lavinát utjának indította és azt látjuk, hogy ez az Anglia, a szükséges reformokat keresztülvive, ma ellenállóképesebb és erősebb gazdasági szervezettel rendelkezik, mint közvetlenül a válság kitörése előtt. Anglia ma ismét képes arra, hogy segítséget nyújtson államoknak, ismét elég erős ahhoz, hogv kellemetlen válságfolyamatoknak útját állja és eléggé konszolidált ahhoz is, hogy a válságfordulón keresztülment or3zágoknak közvetve vagy közvetlenül megadja a felfelé vezető úthoz szükséges lendítő erőt. Sőt, talán még ahhoz is elég erős Anglia, hogy közömbösítse az amerikai tétova és kapkodó kísérletezéseknek Európára szakadó, súlyos következményeit. Mert talán Amerika ma a világ egyetlen állama, ahol a bizonytalanság üli diadalát és ahol a szekér megdöbbentő sebességgel a lejtőn lefelé halad. Önmagát roncaolja-e össze, avagy sikerül idejében megállnia, az még a jövő kérdése, de egy bizonyos, hogy újjáéledő Európa épitőmunkáját nem fogja megtámadni. Mert Európa most már szinte fanatikus akarással tátott a válság likvidálásához. Ennek az Euró óénak éledő ütemét szeizmo íráfszerüen érezte meg Magyarország, mely átvészelte a gazdasági válságot és most minden erejével a gyógyulás ujjait keresi. Talán nincs is jellegzetesebb dokumentuma ennek a megállapításunknak, mint a most publikált Tyler-jelentés, amily a maga hűvös és nyugodt külföldi fölényével ugyanazokra a megállapításokra jut, amelyaknek mi is ismételten hangot adtunk. Sohasem lehetett a Tyler-jelentés=*ket azzal vádolni, hogy opti misztikusan itéli meg a helyzetet és ha most, annyi idő után elsőkben arra a következtetésre jut Tytar, hogy a válság megtorpant Magyarországon és a hanyatlásnak ujabb jeleit nem lehet felismerni, szinte elámult örvendezéssel állapítjuk mag — igazunk volt. Jól mértük a jelenségeket, jól figyeltük az eseményeket és — így talán még helyesebb — jól éreztük meg azt a változást, amely bekövetkezett. Magyarország nyugodtan folytathatja rakonstrukciós munkáját, az eddi? kijelölt utakon biztosan végezheti a maga válságénak likvidálásét. Titulescu mégis vállalja a külügyi tárcát Bukarest: Tatarescu tegnap este visszatért Bukarestbe és megkezdte tanácskozásait az uj kormány megalakítására. A tárgyalásokat éjfélkor félbeszakították, de ma reggel folytatták. A kormányt még ma megalakítja az uj miniszterelnök és a miniszterek még ma leteszik az esküt. Titulescu, aki ma érkezik viszsza Romániába, hajlandó elvállalni a külügyi tárcát. Tatarescu meglátogatta a r jgi kormány tagjait és felkérte őket, ho*y vállaljanak tárcát kormá nyában. Amennyiben ezek erre n^m lesznek hajlandók, u"!y a liberálisok fiatalabb tagjaiból alakítja meg kormányát. A társulati adó erőteljes kiépítésére készül a pénzügyminisztérium pen a társulati adó reformjára való tekintettel. Az errevonatkozó számítások megejtésével a Pénzintézeti Központot bizta meg a pénzügyminisztérium, amely már hoszazabb idő óta foglalkozik is ezzel a reárubézott faladattal. A PK adatgyűjtést végez az illető iparágak foglalkoztatottságának termelésére. értékesítési körülményeire és árviszonyaira vonatkozóan és ebből igyekszik megfalelni a hozzá intézett kérdésekre. A hivatalos tényezők a társulati adó erőteljesebb kiépítésétől ezen adónem hozamának jelentős megnövekedését várják. A „Magyar Közgazdaság" irja : A pénzügyminisztériumban már néhány hónap óta folynak a tervbevett és bejelentett adóreform előkészítő munkálatai. Egyelőre még nem alakultak ki e megreformáló adórendszer körvonalai, egy irányban azonban már konkrét elgondolások is vannak. Ez az elgondolás a jövőben a társulati adó erőteljesebb kiépítésére irányul. Ennek az erőforrásnak erősebb igénybevételéről folynak most az előkészítő munkálatok. Mint értesülünk, a pénzügyminisztérium egyes iparágak rentabilitására vonatkozóan igyekszik megfelelő támpontokat találni, épIsmét csökkent a sörfogyasztás A sörfogyasztás Magyarországon mostmér katasztrofális mértékben hanyatlik. Az uj termelési évben, amely szeptember 1-én kezdődött, az első évnegyedben mindössze 12.240 hektoliter sör fogyott el az egész országban, mig az előző év megfelelő időszakában még 30.840 hektotiter volt a sörfogyasztás. Ez az ujabb, kereken 60 százalékos visszaesés annál szembeötlőbb, mert az augusztus 31-ével végződött termelési évben is már csak 164.000 hektoliter volt az egész ország sörfogyasztása, kereken 20.000 hektoliterrel kevesebb, mint a megelőző esztendőben. A most elmúlt év novemberében mindössze 3950 hektolitert tett ki a sörfogyasztás, pedig a megelőző év novemberében még 11.950 hektoliter sört ittak meg az országban. Novemberben tehát a fogyasztás csökkenése 67 százalék volt. A sörfogyasztásnak ez a rendkívül nagy visszaesése egyedül annak tulajdonitható, hogy a rendkívül alacsony borárakkal a súlyos adókkal terhelt sör nem tud versenyezni. A borfogyasztás elősegítésére a legkülönbözőbb hatósági intézkedések történnek, mig a sörtermelés semmiféle támogatásban sem részesül. A borfogyasztási adónak felére történt mérséklése olyan olcsóvá tette a i bort, ho eay liter sör még Budapesten* körülbelül me'gegyszer annyibakerül, mint az alsóbb ne'posztüok által fogyasztott olcsó bom vidéken pedig ez a különbsé a háromszorosára, sőt négyszerére is emelkedik. Ilyen katasztrális helyzet lá'téra az illetékes inyezőknek sürgősen segiteniök oll a sörioar helyzetén annál isikább, mert hiszen a sörfogyaáés megcsappanása súlyosan éati az árpatermelő gazdákat is. A agnyi vasúti szeencsétlenség utójátéka Páris: Alagnyi vasúti szerencsétlenség gyben megindított nyomozás ereményei etapján letartóztatták a asuttársaság 6 magasrangu tisztiselőjét, mert megállapították, h^y a szerencsétlenséget olyan hibái okozták, melyekért ők is felelősségei tartóznak. Halálo; szerencsétlenség a gyulavári undalomban Gyulaiéiban, az egyik uradalmi majorban ielálos szerencsétlenség történt. S?abó léroly kocsis szerdán delelő't Ef« Pálné gróf Alméssv Emma urdalmában volt alkalmazva. A szerencsétlen ember parancsot bpott, hogy egy kocsit húzasson k majd a két lovat kocsi nélkí vezesse vissza a majorba. Siahi el is végezt* a rábízott feladtot és visszafelé jövet a lópokrócd az esryik lóra terítve annak hátáa ült fel és igy vezette hazafelé a násik Jovat is. Útközben azonban, eddig ki nem deritet okból a lovak valamitől megijdtek és vás»at ni kezdtek. A szermcsétlen ember a lekötés nélkü takaróval egyszerre csak a lóról lecsúszott és az egyik lóba be'eakidt a lószerszámba. A rettenees helyzetbe került szerencsétlei ember halálorditásától a lova; teljesen megvadultak és végtőva száguldoztak az Ella mejor filé, természetesen maguk után voi37olva a szerszámokba beleakad Szabót, aki borzalmas sérülésfket szenvedett. A két ló csak az uradalmi istálló előtt állóit meg. ahol azonnal kiszabadították a szerencsétlen embert, de akkorra már minden késő volt, me:t az borzalmas sebeiba belehalt A halálos szerencsétlenség ügyében a vizsgálit megindult. Betiltják a szépségkir ál y nő vála szt ások at Értesülésünk tzerint a közeli napokban rendelet jelenik meg, amely erkölcsi szempontokból betiltja ugy a fővárosi, mint a vidéki szépségkirálynővélasztásokat. Ez a tilalom nemcsak a Budapesten évek óta rendezett országos szépségkirálynő választásra vonatkozik, hanem a vidéki váresok szépségkirálynővereenyeire is. A rendelkezést a miniszterelnökség adja ki. A kormánynak az az álláspontja, hogy a szépségversenyek általános erkölcsi szempontokból kedvezőtlenül befolyásolják a közfelfogást és káros hatást gyakorolnak a tömegek gondolat- és érzelamvilégára.