Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-26 / 20. szám

Ara 10 fillér 1934 január ?6 Péntek 61. évfolyam 20. szém BEKESME6YEIKÖZLÖNY P0LITS8CAB NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. 8fizetési dijak. Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy tiónepra 2 pengő. Példéryonkint- 10 fillér Főszerkesztő: DP. Reisz József Hirdetések díjszabás szerint. Ausztria élet-halói harcéi vivja. A Harmadik Birodalom urai, a horog keresztesek, rettentő nagy erőfeszítést lesznek, hogy Németország négyszáz és egynéhány ezer négyzetkilométernyi területéhez s hatvan millió lelkéhez hozzácsatolhassák Ausztria nyolcvanezer négyzetkilométernyi területét s hatmillió emberét. A nácik agitácfója óriási méreteket ölt s ugy látszik nem akar megszűnni. Európa rokonszenvvel figyelte és figyeli Dollfuas, Fey éa Starhemberg ebzént védekezését a horogkeresztes rohamokkal szemben s amilyen őszintén megbotránkozott akkor, amikor egy éretlen suhanc fegyvert emelt a kancellárra, éppen olyan őszintén örült annak, hogy a golyó nem ölte meg Ausztria önállósági harcának vezérét. Akkor azt hittük, megszűnik a merényletuorozat s az osztrák nemzeti szocialisták eszükre térnek, de alaposan csalódtunk. A nácik terrorja tovább folyt, ha lehet még nagyobb erővel, még brutálisabban. Mintha a Sátán szállta volna meg Ausztria kedélyéről ismert népét. Mert bárhogy takargatjuk és szépítgetjük is a dolgokat, nem lehet s egyenesen ostobaság, struccpolitika is volna letagadni, hogy Hitlernek legalább annyi hive van Ausztriában, mint Dollfusséknak. Nincs az a város, cz az eldugott csöppnyi hegyi falucska, shol ne esküdnének a Führerre, ahol ne kívánnák az Anschlusat. A káprázatos szépségű Semmering magas oromjén éppen ugy meg lehet találni a bevésett, vagy odafestett kempós keresztet, mint anér a Gros-Glockneren, a Jungfrauon, vagy más egyebütt. Emlékezetes még az a mondás, melyet Herriot mondott akkor, amikor a németbirodalmi elnökválasztáson Hitler megbukott s egyes külföldi lapok azt állították, hogy Hindenburg leszámol a horogkeresztesekkei s amely igy hangzott: A nemzeti szocializmust Németországban nem lehet kiirtani, mert az nem politikai párt, hanem a német nép lelki szükséglete. Az idő Herriotnak adott igazat s mondásának helyességét Hitlerék uralomrajutása igazolta be. Ausztriában is ilyenformán vagyunk. Bár itt még korántsem vált a nemzeti szocializmus lelki szükségletté, viszont az is kétségtelen, hogy egyes vidékeken s egyes néprétegeknél már több mint politika, akár belföldi, akár külföldi vonatkozásban. Ausztria népe érzi, sőt tudja azt, hogy létét a kis Ausztria nem fudja biztosítani. A csöppnyi ország, hiába, nem bir talpraállni s azok a kö'csönök, melyekkel a külföld, főleg Páris, támogatja, csak mankók, melyeken baktatni igen, de életerősen, egészségesen haladni nem lehet. Ez a tudat tetta keserűvé Ausztria népét s ezt az elkeseredést fogta szekere elé a horogkeresztes mozgalom. Ha, ehhez hozzávesszük még ezt is, hogy Ausztriának hatalomhoz, jóléthez hozzászokott lakosságát a Németországhoz való esetleges csatlakozás ismét jóléttel, boldogulással kecsegteti, könnyen megérthetjük, miért terjed a náci mozgalom oly erőteljesen, feltartőzhatatlanul. Anglia, Franciaország és Olaszország érthető idegességgel látják Hitierék ausztriai térhódítását. Hiszen Németország és Ausztria egyesülése esetén a Hohenstaufok Németországa kelne életre, amely feltétlen követelné azt a hatalmat, melyet a Hohenstaufok jelentettek Európában. Franciaország vezefő pozícióját félti, ez életrekelt Olaszország, mely pedig elsőnek gratulált Hitlernek, középeurópai hegemóniáját látja veszélyeztetve, Anglia viszont A külföldi utazások eredményéről beszélt a miniszterelnök a Házban Budapest: A képviselőház tegnapi ülésén megválasztotta az uj bivottségi tagokat az időközben megüresedett helyekre. A tegnapi ,ülésnek nem is volt más tárgya. Elénk napirendi vita után áttértek az interpellációkra. Több Írásbeli miniszteri válasz után Pallavicini György őrgróf bírálta a kormány külpolitikáját. Gömbös Gyula miniszterelnök válaszébün hangoztatta, hogy a kormány külpolitikája óvatos, de határozott, önérzetes, állandó rendszeren alapul. A szabadkéz politikáját követjük, amely lehetővé teszi, hogy sem Olaszországgal, sem Németországgal ne kelljen a barátságot megtagadni, mert ezek az országok témogalnak bennünket, de a legnagyobb barátsággal tágyalunk más államokkal is. Kánya külügyminiszter párisi látogatása sikerrel mozdította elő azt a berátságos légkört, amelynek megteremtését kívánta az ellenzék is. Ezután a miniszterelnök külföldi utazásainak politikai és gazdasági eredményeiről számolt be. Rámutatott arra, hogy az osztrák— magyar külpolitikai viszony milyen barátságossá vált és annak messzemenő kiépítését kívánja. Kimulatta, hogy a külföldi utazások az ország javát szolgálták. Külkereskedelmi mérlegünk magjavult. 4 és fél millió mázsa búzát sikerült eladni. 2 millió mázsa buza le van kötve. Magyarország gazdaságilag és külpolitikailag olyan tényező lett, amelyet a Duna medence problémáinak megoldásánál döntő súlyúnak kell venni. A Ház a miniszterelnök válaszát nagy lelkesedéssel tudomásul vette. A közraktárak segítséget nyújtanak a gazdák február 15-i adófizetéséhez Beszélgetést folytattunk a Kereskedelmi Bank érdekköréhez tartozó Mezőgazdasági Közraktárak rt. (Békéscsaba, Andrássy-ut 54) igazgatójával, kinek felvilágosításai alapján örömmel közöljük gazdaközönségünkkel, hogy a békéscsabai Mezőgazdasági Közraktárak igazgatósága a gazdák érdekeinek előmozdításét tűzvén ki a vállalat főcéljául, a raktáraiba betárolt terményekre vonatkozólag a gazdák részére igen kedvezményes átalánydijtételt állapított meg (melyben a folyó évi julius 31-ig járó fekbér, az áru be- és kirakása, biztosítási-, kezelési- stb. költségek mind bennfoglaltatnak), a Békésmeeyei Kereskedelmi Bank pedig a betárolt árukra kedvezményes kamattétel mellett előleget folyásit. Ezzel lehetővé válik, hogy a gazdák kivárhassák azt az időpontot, amikor véleményük szerint a legkedvezőbb áron értékesíthetik terményeiket, azokat annak adhassák el, akinek akarják, a betárolás alkalmával kiszolgáltatandó bolettával a február 15-i adófizetésüket kellő időben teljesíthessék és az esetleg felveendő előlegből pedig egyéb szükségleteiket idejekorán fedezhessék. Lezuhant és porrá égett egy repülőgép Brüsszel: Nidetwillen mellett egy repülőgép lezuhant és porrá égett, két utas szörnyet halt. A nyomozás megállapitota, hogy a gép vagy angol, vagy amerikai. mint az annyira védfitt tengeri elsőségének riválisától fél az esetleges Nagynémetországtól. A franciák voltak az elsők ennek felismerésében s — lehet mondani — ez a félelem, rettegés hozta közelebb egymáshoz Párist és Rómát s idézte elő azt. hogy London ismételten az angol— francia barátság mellett tett hitet. Mi. akik nem igen segíthetünk Dollfusséknak, mi nézzük a legnagyobb rettegéssel az Ausztriában történőket. Ez érthető, mert az Anschluss esetén az annyira ismert „Drang nach Osten" elsősorban is bennünket venne irtózatos prés alá. Dollfuss harcol a horogkeresztes mozgalom ellen, de harcának kimenetele egész Európát érdekli. Páris talán mostmár ráeszmélt arra, hogy akkor, amikor az egységes, hatalmas Osztrák—Magyar Monarchiát egy-két kiaremzet elhallgattatása s falánkségánek kielégítése céljából, meggondolatlanul és megfontolatlanul feldarabolta, önmaga alatt vágta ki a fát, mert az Osztrák—Magyar Monarchia megszűnésével megszűnt az a középeurópai hatalom, mely Németország keleti törekvéseivel szemben kinai falként állott 8 egvensulyban tartotta Európát. Tardieu ráeszmélt a Páris környéki békediktétumok nagy és végzetes baklövéseire s hogy némikép kiköszörülje a csorbát, gazdasági együttműködést javasolt a Duna-medence országai számára, de nem számolt azzal, hogy az összekötözöl! Ausztria és Magyarország nem ülhet le egyenlő feltételekkel püffeszkedő szomszédaival. A Tardieu-terv szép, de nem életképes, mert elképzelhetetlen, hogy mi rablóinkkal és gyilkosainkkal addig egy tálból együnk, amig sebeinket be nem kötözik s nem korrigálják a hibákat. Páris pezsgőmámorban úszott, amikor letepert bennünket s hagyta, hogy belénk rugdosanak, de íme a nemezis utolérte a glória nemzetét is s most fájhat a feje, hogy mit kezdjen Ausztriával 8 mit kezdjen ezzel a végelgyengülésben szenvedő Középeurópával. Bécsben, Grázban,Insbruckban bomba bomba után robban, a horogkeresztes zászló mór kapaszdik, kúszik a Burg oromzata felé, mér a tizenkettedik órában vagyunk, olyan időpontban, amikor nem lehet sokat okoskodni, amikor gyors cselekedetekre van szükség. Vajh felismerik- e Párisban is a betegség igazi okát s győzni fog-e az ármánykodás és hazugság felelt, ha nem is a józan belátás, de legalább a parancsoló kényszerűség, hogy meghozza végre a revíziót, mely egyedül képes arra, hogy életre keltse ezt az elalélt Középeurópát.