Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-25 / 19. szám

4 BEKESMEGYE! KÖZLÖNY 1934 január 2Cf Lengyelország nem mond le Teschjenröl Varsó: A lengyel félhivatalos Gezetta Polska hosszabb cikkben foglalkozik Szilézia tescheni ré­szének helyzetével, amely réRzt a csehek 15 évvel ezelőtt foglaltak­el. A lap elítélően ir a cseh kor­mány magatartásáról, amely ki­használta azt a r alkalmat, ho^y a lengyelek nehéz helyzetbe jutottak. A csehek a keleti harcvonalon hit szegően hítba támadták őket, ez okozta azt, hogy lengyel területek bizonytalan időre Lengyelország határain kivül kerültek. Lengyel­ország nem mondhat le az elsza kitott területekkel való kapcsola­tokról. A brünni fegyvergyár gőzerővel dolgozik Prága : A brünni fagyvergyár el­határozta, hogy ujabb ezer mun­kást éllit munkába. A gyár i^az galósájia szerint külföldi rendelé­sekről van szó, melyeket egy dél­amerikai és ázsiai állam eszközölt. A megrendelések bőven bi-doaitják a gyár üzemének femilartását hosszabb időre. Eiidőszarint a gyár többezer munkást foglalkoztat. Halálos szerencsétlen­ség Rio de Janeiróban Buenos Aires: Rio de Janeiro kikötőjében felrobbant egy dina­mitraktár. 12 ember meghalt, 60 megsebesült. Ellentétek Titulescu és Jeftics között Páris nagy figyelemmel kiséri a a balkáqi megegyezésre szóló tár­gyalásokat. Beavatottak u^y tud­ják, hogy a tárgyalásokon ket irányzat áll szemben e/iymáasai. Titulescu és Maximos azt kiváuja, hogy az egyezményt irják aló mé« akkor is, ha Bulgária n-sm is csat lakozik, Jeftics a Bulgária bevcná sóra irányuló tárgyalások folyta­tását kívánja, de legalább is azt, hogy hagyják nyitva a kapu! Bul­gária csatlakozására. Imrédy az osztrák pénzügyminiszterrel tárgyait Bécs: Imrédy Bíla pénzügymi­niszter, aki néhSny napja Bécs­ben tartózkodik, tegnap hosszabb látogatást tett Buresch dr. szövet­ségi pénzügyminiszternél. A két miniszter Magyarországot és Auszt­riát érintő különböző pénzügyi kérdéseket beszélt meg. Kettészakadt az erdélyi szász párt Bukarest: Az erdéívi szász nem­zeti tanács vezetőségében szaksdás állott be, amely ujabb hirek sze­rint véglegís. Glondys püspök hi­vei arra az álláspontra helyezked­nek, hozy a püspököt a nemzeti szociálisták megsértették és teljes elégtételt követelnek. Február 15-én jön a Kamaraszínház Emiitettük már lapunkban, hogy a D.»ry Béla igazgatása alatt mű­ködő Kamaraszínház jsnuár 29-én kezdi meg előadásainak sorozatát. Mint illetékes helyről értesülünk, a Kamamszinhéz csak február 15 én jön Békéscsabára. A terminus eltolódásának az a magyarázata, ho^y a kaposvári tartózkodást — a közönség k*ré sére —- nv;g kellett hosszabbítani. Páris még mindig tüntet A képviselőház bizalmat szavazott a kormánynak Páris: A Sí. Germaine bulvard és a Raspal su?árut környékén tegnap heves tüntetések voltak, amelyekben több ezer ember vett részt. A tüntetést az Action Fran­caise rendezte. Az utcákon telbo­rilott padok és kicsavart fák he­verlek. A környéken rendőrök cir­kálnak, hogy elejét vegyék a to­vábbi tüntetéseknek. A Sl. Ger­maine templom környékén komo­lyabb verekedésre került sor. A tüntetők a fákat védő kerítéseket a villamos sinek kösé dugták, ami sutyos zavarokat okozott. A rend­őrség mindenütt magfé kezte a tün­tetést. A francia kép/iselőház tegnap 377 szavazattal 201 ellen bizal­mat szavazott a kormánynak. A pápa kiátkozza a sterilizáló orvosokat Londonból jelentik : A Daily Ex pressz értesülése szerint a katoli­kus egyház a legsúlyosabb meg­torló intézkedésekre készül a né­met sterilizálási rendszer ellen. A Vatikán mér értesítette az ille­tékeseket, hogy eqyhózi átokkal fogják sújtani mindazokat az orvo sokat, akik sterilizációs műtétet végeznek és azokat a tisztviselő­ket, akik ilyen műtétekre alkalmat adnak. A lap értesülése szerint már edeig is több sterilizációs mű­tét történt Németországban, külö­nösen bajorországi tébolydákban és börtönökben. A tömeges steri­lizáció áprilisban kezdődik meg. A Kúria felmentette dr« Kvasz György csabai ügyvédet az okiratitamisitás, csalás vádja alól ciós fordulatként ható ítéletet ho­zott, amennyiben a táblai ítélettel szemben di». Kvasz Györgyöt fel­mentette az okirathami­sitás,csalás és sikkasz­tás vádja alól. Budapestről jelentik: A Kúria leinap tárgyalta dr. Kvasz György crabai ügyvéd bűnperét, akii tudva­levően a Táb'a okirathamisitás, csalás és sikkasztás cimén7 hó­na oi börtönre ítélt. A Kúria a jó! ismert és hóna pnk óta tartó bűnügyben szenzá­Fáj az élet a halál meggyógyít! Egy mezöberényi fiatalember tragikus öngyilkossági kísérlete Mindennapi történet. Nehéz az élet. A keresztek súlya alatt ösz­szeroppan a lélek és nem talál más orvosságot, más megoldást, csak a halált. Hosszú évek óta a lapok ha­sábjain naponta felénk merednek az öngyilkosságokról szóló hirak és a lassan megszokott sorok vádol­nak . . . Vádolnak azzal, hogy minden eldobott emberélet egy-egy parányi köve annak a hatalmas alapzatnak, amelyen csonkaorszó gunk nyugszik. Megszámlálhatatlan sok apré kődarab hiányzik már ebből a hatalmas alapzatból és ki tudja megmondani, hány kis kődarabnak kell még megsemmi­sülni? Vádolnak e sorok és egyben arra is figyelmeztetnek, hogy akár­milyen hatalmas ez az alapzat, ha mindennap kiesik belőle egy darab, egyszer meginog . . . A mezöberényi öngyilkosságot a nyomor, a nélkülözés számlájára kell írnunk. Az öngyilkosságról a követke­zőket közli tudósítónk : Beregi József 18 éves asz­talossegéd évek óta munkanévül, szegény szülei nyakán élősködött. Ezelőtt három héttel, a dermesztő hidsgben gyalogszerrel felment Bu dt pestre, hogy munkát szerezzen. Azonban 10 napi Past«n tartóz­kodás után meggyőződött arról, hogy munkát kapni, dolgozni Pes­ten nem lehet. Ismét nekivágott a havas országútnak és hazajött Be­rénybe. — Miért jöttél vissza ? — kér­dezték szülei. — Mert nem tudtam volna meg­élni I — És itthon megélsz ? Hiszen nekünk sincs kenyerünk. Ez a fogadtatás naeyon elkese­rítette Biregi Józsefet és más­nap, vagyis tegnap reggel korán elhagyta a szülői házat. Kiment a pályaudvarra és várta a Csaba felől befuló gyorvonatot. A pálya­őrnek feltűnt a szomorú arcú fia­talember és elzavarta a pályáról. Ámde Baregi már a halál je­gyesének érezte magát és a nagy ködben visszalopódzkodott a vas­úti töltésre és a vasúti töltés mel­lett le-fal járva, várta a halált. Mikor megpillantotta a déli gyors érkezését, hirtelen a sínekre állt. Azonban a mozdonyve­zelő idejekorán észrevtte Beregit és sikerült a vo­natot megállítani. A halálra szánt fiatalembart a csendőrség vetla őrizetbe és mag motozásakor a következő levelet találták nála : „Fáj az élet, a halál meggyógyít." FIZESSEN ELŐ A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNYRE! Agyonvertek egy legényt a tánc­mulatság után A szegedi törvényszék a na­pokban tárgyalta Halász Péter, Babarczi Pál, Nagy Mihály, Kiss György és Ábrahám Antal nagy­széksősi gazdalegények bűnügyét, okik eilen azért emelt vádat, mert 1933 november 3-án Nagy György Jánost és Szabó Vincét doronggal leütötték. Nagy György János bele­halt sérüléseibe. A bűntett elkövetésének napján bál volt a nagyszéksóskapitány­sági Népházban. Éjjel 1 óra után Babarczi Pál belekötött Szabó Vin­cébe, akire régebb idő óta hara­gudott. Mér ekkor véres verekedésre került volna a sor, ha a korcsmá­ros közbe nem lép s ki nem csa­varja a bicekát Babarczi kezéből. Babarczi és társai mindenáron kötekedni akartak s ezért bál után meglesték Siabó Vincét, aki ba­rátjával, Na^y György Jánossal igyekezett haza. Babarczi és társai bicskával és doronggal támadlak a másik két legényre, akiket véresre vertek. Nagy György Jánost és Szabó Vincét kórházba vitték, ahol Nagy György János belehalt sérüléseibe, mia S;:abó Vince napokig élet 8 halál között lebegett. A bíróságon a gyilkos legények ittasságukkal védekeztek. A tör­vényszék Halász Pétert 15 évi, Babarczi Pélt 4 évi, Nagy Mi lőlyt 3 evi és 6 havi, mig Ábrahám Antalt és Kiss Györgyöt 3 -3 évi fegvházra ítélte. Az elitéltek fellebbeztek. Jobb későn, minfsofja rájönni arra az igazságra, hogy magyar ember csak magyar árut vásárolhat. Mert, hogy későn jöt­tünk rá erre. ez az igazság nem is tür ellentmondáit, de ha mór rájöttünk, most aztén mindannyian tömörüljünk Anna főhercegnő zász­laja alá, akinek a propozicióját magunkévá kall tenni; azaz hogy ez « propozició már régen a mi­énk és csak a megvalósításához nem volt elég energiánk. Pedig a magyar áru falkarolásának fontos­sága abban a stádiumban van, hogy akár rendelettel, akár önma­gunktól, mellé álljunk. (Szerintem egy i.yen rendelet sem lenne kü­lönösebb és keresztül vihetetle­nebb, mint Mussolininek a leg­újabb rendelete, hogy 1935. január l-ig minden olasz tisztviselőnek meg kell nősülni, vagy elbocsájt­ják állásából.) Nem veszítünk semmit, sőt sokat nyerünk, ha a magyar ipar mailé állunk, hiszen az utóbbi években a magyar gyár­ipar, különösen a textil, egészen tökéleteset produkált s bátran fel­veheti a versenyt a külföldivel. Most egy két gondolattal rámu­tatok arra, hogy mit nyerünk mi. nők, ha csupán egyetlen, de egy­ban a legfontosabb problémánk, a ruhavásárlásnál magyar árut ve­szünk. Elsősorban, mivel lényege san olcsóbb, mint a külföldi, fér­jeink honiokáról törölünk le egy sötét radőt, mart talán soha olyan nehéz anyagi gondokkal nem küz­dött a magyar ember, mint nap­jainkban, amikor mái egy j«bb tisztviselő, az alsején kifizetett számlák után, mikroszkóppal aem

Next

/
Thumbnails
Contents