Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-20 / 15. szám

1934 január 20 ÖEKESMEGYEI KCZLONV 3f Uem igaz, hogy a parlamenti folyósón történt incidens k robbanása­kor Meskó igy kiáltott: „Nem az a legény, aki üt, hanem az aki állja .. ." IRE Ezen a héten B»di*cs és Rad j gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgalatot. — Az 1916 évben születtek be­jelentése. Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét lapunk mai számában megjelent a beöntési kötelezettség­ről szó'ó rendőrkapitánysági hir­detményre. — A békéscsabai fodrászmes* terek szakosztálya értesiti tagjait, íiogy f. hó 22-én este 8 órakor az loarosszékháiban taggyűlést fart. £-re a latrok pontos megjelenését kéri a/. Elnökség. — Országos vásár Vésztön. Vésztő községben a legközelebbi országos á'lat- és kirakodóvásár január 31-én lesz, melyre szabá­lyos járlattal minden álsat felhajt­ható. — Sziklaomlás. Insbruckban, a iZiller-vöIgyben ^ziklaomlés történt. A lezuhanó Ivőtomesrek több mun­kást betemettek. Három közülük a helyszínen meghalt. N hányat sikerült a törmelék alól kiszaba­dítani, ezek valamennyien súlyo­san megsebesültek. A sebesülteket a schwazi kórházba szállították. — Minthogy ujjabb szikleomlástól lehet tartani, Iosbruckból segéiy­csapatot küldtek ki a szerencsét­lenség színhelyére. — Négy kisgyermek borzalmas í&zhalála. A Kiskunhalas melletti Harkapusztán megrendítő gyer­mektragédia történt. Miskolczi La­josáé gazdasszony elment hazul­ról és bezárva hagyta 2, 4, 5, és 7 éves kisgyermekeit. Az egyik gyermek a tűzhely körül játsza­dozni kezdett. A szobában tüz tá­madt, meggyulladt az ágy és csak­hamar tüzet fogott a gyermekek fuhája is. Mire Miskolcziné haza­dért, a lángokban álló lakásban négy gyermeke égő holttestét ta­lálta. A kalocsai ügyészség az anya ellen vizsgálatot rendelt el. — Megtalálták az inkák biro­dalmának legendás fővárosát. Dr. Valcarcel, a limai régészeti muzeum igazgatója Cuzco köze­lében folytatott kutatásai során .felfedezte Sacsahuaman, az inkák legendás hirü fővárosa romjait. Egyelőre több óriási méretű re­mekművű faragvényokkal diszitett falat ásott ki, amelyek az inkák csodapalotájához tartozhattak és -legalább négyszáz év óta lehetnek földdel befödve. A leletnek igen nagy régészeti fontosságot tulajdo­nítanak és remélik, hogy a további kutatások során felfedezik az in­kák birodalmának rég eltűnt káp­rázatos pompáját. Hogyan készül a magyar sterilizációs törvény? Régebb idő óta szó van arról, hogy amerikai és német példlk nyomón nálunk Í3 törvény utján érvénvesitsék az eugénika elveit. Ér'esülésünk szerint most a bel­ügyminisztériumban bizalmas tár­gyalások indultak, amelyeknek eredménye minden bizonnyá' a füjegészségügyi törvényj avaslat lesz. Mindenekelőtt arra gondol­nak, ho«y bevezetik a házasság­kötés előtt kötej^ző orvosi viza­eálatot. Az anyakönyvvezetőknél fel kell mutatni az orvosi bizonyít­ványt, de ha a pozitív-bizonyít­vány ellenére a pár össze akar házasodni, ez elé a hatóságok nem gördíthetnek akadályt. Álta­lában az összes intézkedések való­színűen ugy fognak szólni, hogy ha a törvény nem is tiltja el a betegekel a házasságtól, ha nem is kényszeríti az örökölhető ba­jokban szenvedő férfiakat sterili­zációs műtétre, egyelőre arra kény­szerit mindenkit, hogy tudomást szerezzen bajáról és annak gyó­gyítási módjáról. A készülő tör­vények tehát kötelezővé teszik — a fal világosítást. Büntetőszankció­kat fog azonban tartalmazni a „L>x Veneris", amelynek csupán egy része lesz a házasság előtt kötelező orvosi vizsgálat és tanács­adás. Azt fogja előírni a törvény, hogy mindenki Köteles nemibaját gyógyítani és ezzel a nemzet egészségügyét előmozdítani. Aki Uí<yani3 tudva mást fertőzés ve­szélyének tesz ki, büotett miatt egy évig terjedhető börtönnel és pénzbüntetéssel sújtandó- A fer­tőző cselekményt súlyos testi sér­tésnek minősiti a tervezet. Két évig terjedhető börtönnel bünte­tendő az, aki tudja, hogy nemi­beteg és házasságot köt anélkül, hoay házastársát betegségéről tu­datná. Az egész probléma termé­szetesen nehéz feladatot ró a kor­mányzatra. A kormány éppen ezért — mint Scholtz belügyi államtitkár kijelentette — a leg­illetékesebb szakemberek bevoná­sával tárgyalja ezt a nehéz kér­dést abban a reményben, hogy sikerül a jelenlegi helyzetet lénye­gesen javító megoldást találni. — Meggyógyult a dunavecsei merénylő fiu életveszélyesen sé­rült anyja, özvegy Nagy K'rolyné dunavecsei asszony, akit 15 éves fia december 29 én több baltacsa­pással életveszélyesen megsebe­sített, cíodával határos módon lul­került az életveszélyen és a gyó­gyulás utján van. A szerencsétlen anya fajét hét suiyos baltac^apás érte és a koponyacsont két helyen is beszakadt. Az orvosok az első napokban teljesen lemondtak éle­téről, akinek állapota azonban a mult hét vége óta rohamosan ja­vult. úgyhogy a közeli hetekben elhagyja a kórházat. A kalocsai törvényszéken 8 fiatalkorúak bíró­sága a napokban helyszíni szem­lét tartott a gyilkos fiúval a duna­vecsei házban. A tárgyalást még ebben a hónapban megtartják. — Két embert gázolt el sze­kerével az ittas legény. Zsédely Jánosné és Liszkai Károly csóri lak >sok a székesfehérvári vásárról mentek hazafelé. Mögöttük egy vágtató szekér tünt fel, amely be­léjük hajtott. Liszkait a szekér az ut másik oldalára hajította, Zsé­delynét a lovak legázolták és a szekér keresztülment rajta. A szá­guldó szekeret egy hajmáskéri katonai autó fogta el. Zsédelynét és Liszkait a székesfehérvári kór­házba szállították súlyos sérülé­sekkel. A szekér tulajdonosát, Molnár László várpalotai legényt pedig letartóztatták. Kihallgatása­kor ittasságával védekezett. — Halálos verekedés. Tápió­szentmértonban Magyar István, Bencsik Mihály és Kurucz Sándor legények összevesztek egymással. Botokkal támadtak egymásra és ekkor Magyar István olyan sérü­lést szenvedett a fején, hogy pár parc múlva meghalt. A csendőrség nyomozást indított a haláloavégü verekedés ügyében. — 191.829 közlekedési baleset volt 1933-ban Angliában. London: Anglióban 1933-évben 191.829 köz­lekedési baleset volt, amelyekkel kapcsolatban 7125 ember vesztette életét és 216.000 sebesült meg. Hajnali betörő bajsza az egyik csabai vendéglőben Záróra után történt ez eset, ami­kor a családfő is — az egyik csa­bai vendéglő tulajdonosa — álomra hajtotta a fejét, hogy a mozgal­masnak nem mondható napi te­endői után megpihenjen. Az éj­szaka azonban váratlanul nagy izgalmat hozott. Alig szunnyadt el a férj, a felesége hirtelen felriadt. Dobogó szívvel állapította meg, hogy valami hívatlan vendég jár a vendéglőben. Azután hirtelen valami gyanús zörejt hallott az ivó felől, mintha már reszelővel, vagy valami más eszközzel dol­gozott volna egy betörő az egyéb­ként csendes éjszakában. Erre azután felrázta a férjét. — Jóska kelj fel — súgta re­megő hangon — betörő jár az üzletben. Egy gyáva és optimista papucs­hős valószínűleg igy nyugtatta volna ,meg a feleségét: — Örülj neki fiacskám. Javulnak a viszonyok. Már záróra után is jön a vendég. A vendéglős azonban álmosan dörzsölte a szemeit és bosszan­kodva gondolt a helyzet fonáksá­gára. Nappal várta a vendéget, nem jött. Ez pedig az álmát is megzavarta s javait is veszélyez­tette és miutőn az optimizmust rég kiölte belőle a sivár élet s a gyá­vaság sem mondható az erősebbik oldalának, hát szónélkül ugrott ki az ágyból, hogy jogos tulajdonát megvédje. — Jóska vigyőzz, nehogy leüs­sön az a betörő — aggodalmas­kodott, az asszony. — Ütni én is tudok — válaszolt fojtott hangon a férj, de biztonság okáért magához vette ócska pisz­tolyőt, melyet még az apjától örö­költ. — Hőt ha revolver van a betö­rőnél ... — Nálam is van .. . — Akkor én is megyek — szólt az asszony és kilépett ő is az ágyból. Csendesen mentek, hogy meg ne zavarják a betörőt. A konvhán áthaladva, az asszony egy bárddal fegyverezte fel magét, sőt a cse­lédlányt is felkeltette, kinek egy vasalót adott kezébe. A konyha­ajtóban történt az éjszakai betörő­fogás egyedüli komoly eseménye. A félelemtől vacogó lány leesett a lépcsőn és a kezében lévő va­saló óriási lendülettel röpült az elől haladó vendéglős hátába. Éles sikoltás, hangos szitkozódás verte fel az éjszakát. A vendéglős erős kisérlés alatt állott, hogy elsüsse az ócska mordályt, melyet még a nagyapja töltölt meg elölről és amelynek a sulva már elzsibbasz­totta a karját. Ebben a kaotikus zűrzavarban felébredt a vendéglős leánya és villanyt gyújtott. Kellő felvilágosítás után ő is csatlakozott a menethez, mely most már terv­szerűen közelitette meg az ivót, hol a jelek szerint a betörő lehetett. A vendéglős hirtelen mozdulattal ugrott be a veszélyeztetett területre és felgyújtotta a villanyt. Mögötte harci lázban égve sorakozott fel a három amazon. Nem vért látvány tárult eléjük az ivóban. Az ott elhelyezett kre­denc tülhuzata fel volt tépva és a kredenc előtt hasalva béké­sen lakmározott a család kedoence. a hatalmas cirmos cicá. A nem vőrt esemény Iáttőn ha­talmas hahotőra fakadlak a betörőt hajszoló különítmény tagjai és ne­vetve vonultak vissza, magukkal cipelve az éjszaka? bonyodalom. — álmosan pislogó, doromboló — okozóját is. És pár perc múlva békés álomba merülve, aludt az egész család. —ógy— Amikor a cigányvád­lotta törvénykönyvre hivatkozik Igen érdekes bűnügy került a kecskeméti törvényszék elé. Egy cigánybanda tagjai ültek a vődlot­tak padján, akik valósággal Rózsa Sándor nyomdokain haladtak és el voltak szánva arra, hogy tet­tenérés esetén az állandóan ma­gukkal hordott fegyverüket is használják. A cigánybanda há­rom tagból állott: Kolompár Ist­ván és Miklósból és Herceg Ho­néból, aki, amikor megkérdezték tőle, hogy milyen rokoni szálak fűzik a vádlotthoz, a következő­ket mondotta: — Nem esküdtünk még össze, csak olyan vadházasságban va­gyunk . . . Kolompár István szökésben van. A cigányok ugyanis Kecskemétre szállításukkor a sétakertben meg­ugrottak őreik mellől és Kolom­pár Istvánnak sikerült megszöknie. Az ő ügyét csak akkor tárgyalják, ha majd előkerül. A banda előjeles tervek alap­jőn dolgozott. Először Bodri Béni tanyőján próbálkoztak, da hiába verték félholtra a kocsist, a ku­tyaugatásra a tanyabeliek feléb­redlek és megakadőlyoztők a lo­pást. Zombori Imrénél már teljes eredménnyel jártak. Innen két lo­vat, teljes fölszerelést és egy ko­csit vittek el. Útközben vették észre, hogy az egyik ló sántít. Erre kifogták és hogy a ló nyerí­tése nyomukra ne vezessen, be­tömték a száját. A következő napokban mőr a határ másik részén tűntek föl és Csukott lhiér«iiitóji ^idöb^rTkapható*a™ Suhajda-garázsban, telefon 93.

Next

/
Thumbnails
Contents