Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-14 / 10. szám

1934 január 14 ÖEKESMEGYEI KCZLONV 3f — Nézd Istvén, — kezdta lassan Péter ás nem velta le szemeit Istvánról — én tudom, hogy kedveled azt a jényt, a Balogh őrzsit, hiába takargatod ezt én előttem. Már többször láttam, hogy amikor csak teheted, mindig ott legyeskedsz körü

!ötte, oszt kedveskedel neki, pedig tudod, hogy én már rég óta ... — hangja itt fenyegető lett és szemeiből vészes láng csaDott elő. — Uí:ye, hoey kedveled azt a jányt, István? — csapott a kérdéssel pillanatnyi szünet után Istvánra és közelebb lépett hozzá. Istvánt nem lepte meg ez a fordulat. — Ugy van, ahogy mondod, Péter — mond.'a lass.m és elszántan szembenézett Péterrel —. Kedvelem azt a jányt. A tulajdon •édesanyámat se jobban. Mintha vawi'lával döftek volna Péter szivéba. Szinte megtántorodott a szavakíó

1, arca elsápadt és szeméből újra kicsapott az a vészes íáng. — De kettőnek nem lehet ám, István! — Péter s/.avai ugy kongtak a csendes éjben, mint a harang, hí tüzet jtlei. Feszült csend Ittt. — N^d, Is»ván, — törta msi'g a kinis csendít Péter és hangja engedett eqy kicsit — én nem akarok hsrtdot tartani. Jó barátok vótunk eddia, hát azt akarom, bogy eztán is m.ok maraggyunk. Rendezzük «1 békességgel ezt a dógot. — Hit rendjük — egyezeti bele litván, aki nnm volt oly^n hirtelenh*!ra 'u, mint Páter. — Di Jiocry gondolod ezt Péter? Péter gondolkozott egv kicsit. — Hallgass ide, István — mondta astán. — Bizzuk a dogot a két karunkra, erőnkre, az ügyességünkre. Veszed a kaszát, meg én is. oszt kimegyünk ahho a 'buzatáb'áho, ehun délután arattunk. Oszt mikor ott leszünk, te •odaállsz a tábla egvik sarkára íobbrul, én meg a másik sarkára i>«alrul. 0*zt mikor aszondom: indujil vágjuk a rendet vééig. Aki előbb ér a végire az nvrad « jány mellett. Jó lesz igy, István ? — Jó lesz, Péter. Vállukra vették kaszáikat és kiosontak a tanyából. Szótlanul mentek egymás mellett a tarlón át, a buzakeresztek közölt. N«m messze a tanyától két búzatábla állt egvmás mellett. A táblák közt keskeny kocsiút vezetett a tanvába. Aa. egyik tábla még érintetlenül állt a lábAn, a másik azonban már jó darabon le volt aratva. Ennél megálltak. Péter átment a tábla másik oldalára és felállította kassáját. Aztán elővette a fenőkövet. Istvén is. A két fenőkő gyorsan siklott végig a kaszákon. Aztán kétkézre fogták és lefektették a kassákat a földre. Egymásra néztek. Nézésük nem volt haragos, sem gyűlöletes, csak bizakodó és elszánt. Így néztek egymásra néhány pillanatig. Egyszerre Péter halkan, tompán elkiáltotta magát: indujj 1 A két kasza egyszerre emelkedett fel a földről és széles ívben lendült neki a búzának. Kezdődött a verseny, a küzdelem, a győzelemért, a lányért. Feszültek az izmok, dolgoztak a karok, a lábak, ropogott a derék és dőlt, dőlt egymásra a kalász. Néha olyan ivben lendítették a kaszákat a búzának, mintha az egész táblát egyszerre Megint letartóztattak egy tót autonomista vezért A cseh hatóságok megint letartóztattak egy tót autonomista vezért. A kassai rendőrség politikai * osztálya őrizetbe vette a Kassán mepjelenő Slovo cimü tót autó nomi&ta hetilap kiadótulajdonosát és főszerkesztőjét. Igaz Józsefet, akit azzal vádolnak, hogy érintkezésben állott a tót emigráció Br.csben élő vezérével, Jehlicska professzorral. A Slovot „államellenes" cikkek miatt az ulóbbi időben majdnem minden héten elkobozták s most azután a lap főszerkesztőjét is letertóztatták. A pozsonyi büntetőtől*vényszék március 15-ére tüde ki Bazovszky Lsjos dr. losonci ügyvéd és társai „ hazaárul ási" bünperének főtárgyaiénál. A Bazovszkv-pör „második" Tuka-pörnek ígérkezik s véd'ottjait ugyanolyan „bűncselekmények" miett állítják a büntetőbíróság elé. • mint annakidején Tuka professzort éa társait. Az ügyészség a köztársaság védelméről szóló törvény alapján „a köztársaság ellen irányuló szövetkezés" bűntettével vádolja Bazovszky Lajos losonci ügyvédet. Paulicska dr. ügyvédet, Németh tanárt, Szomolényi József mérnököt, valamint Peniazsek B rla és Morhács Markó dr. ügyvédeket, mert „1933 augusztus 6-án tót nemzeti tanácsot alakítottak Besztercebányán, amelynek az volt a célja, hogy a Felvidéket erőszakkal elszakítsa a köztársaságtól." Bazovszky Lajost ezenkívül még azzal is vádolják, hogy fia, a külföldre szökött Bazovszky Péter segítségével állandó összeköttetést tartott fenn a külföldi tót emigráció vezérével, Jeh'icska professzorral és terjesztette a Falvidéken a tót emigráció „államellenes" röpiratait. A főtárgyalás előreláthatóan egy hétig fog tartani. Indujj 1 — vezényelt megint akarták volna levágni. Péter neki vadu'tan, elkeseredetten dolgozott. Péter. S tálas alakja olyannak tünt fel a holdfényben, mintha »»gy óriás sxelle volna a busát. De István asm hagyta magát. A tábla közepéig egymás mellett haladtak. Minduntalan figyellék egymást s ha esek egv kicsit >s eí maradt egyik a másiktól, nekirugaszkodtak és újra egymás mellé kerültek. A verejték már kiütközött mindkettőjük homlokán. Mikor tul vol tek a tábla közepén, Péter rettegve vette észre, hogy ereje kezd lassan kimerülni. Egész álló nap húzta a kaszát és most ebben az öldöklő küzdelemben nagyon megérezte. Homlokáról folyt, csorgott a verejték és karjain megdagadlak az erek az erőlködéstől. De nem hagyta magát. Megfeszítette minden erejét és lendítette tovább a kaszát, dühödten, a győzelemért, a lényért. István jobban birta az iramot. Egyszerre csak azt látta Péter, hogy már jó darabon elhagyta őt. Felhördült és kétségbeesetten pró bálta ulólérni. A száját harapta dühében. A vége felé mégis utólérte. Etlől kezdve, mint az őrült, vágta a rendet. Már csupán csak néhánv méternyire voltak a tábla végétől. Egymásra néztek és ki adták minden erejöket. Mellök zihált, mint a fujtató, szemeik előtt tüzes karikák táncoltak. Már csak egy lépés választotta el őket a tábla végétől. Még egy utolsó, végső, kegyetlen erőfeszítés és... egyszerre értek a végére. Egyszerre lendült utolsót a két kasza. E?y másra néztek, miközben nagyokat fújtak. — Kezgyük újra a másik táblán — mondta sötét arccal Péter, bár ugy ki volt merülve, hogy alig állt a lábán és szava el-elakadt. István habozott. — Tán pihennénk kicsit — mondta remegő, bizonytalan hangon és nem mert Péterre nézni. — Meghátrálsz ? — nevetett gyilkos gúnnyal Péter é3 fenni kezdte a kaszát. Istvén szeme megvillant. — Meg ám az ördög, de nem én 1 — morogta dacosan. Aztán hangosan odaszólt Péternek: — Kezgyük hát újra. Átmentek a másik táblához, elhelyezkedtek a két sarkán és megfenték újra a kaszákat. A két kasza újra nekilendült a búzának, de most már nem olyan erővel, mint először. A két legénv ereje egyre jobban fogyott és mindketten érezték, hogy nem birják vé?i«váani a hosszú táblát. Különösen Péter érezte ezt. Lélegzete el-elakadt,szive ugy dobogolt, hogy majd leszakadt és lába minden lépfsnéí m ígroggvant. Hirtelen felernelte a fejét és István felé nézett. Rekedt, tompa kiáltás szakadt fel melléből. Istvén jő darabon mögötte hagyta. Péter hirtelen megáll'. Nem birta tovább. Ereje végkép kifogyott. Gyilkos dühhel nézett István után, aki minden erejét összeszedve lendítette tovább a kaszát, bár ő is halálosan fáradt volt. Péter az ökléba haraDott rettenetes dühében István hát legyőzte őt, a lány az övé. Erre a gondolatra agyát elöntötte a vér. A kudarc, a sikertelenség iszonyúan fájt neki. Nem, az a lány nem lesz az övé, inkább. .. Felemelte kaszáját és mint az őrült rohant István felé a búzán át. Mikor a közelébe ért, megforgatta a kaszát és minden erejével Istvén felé sújtott. István csak most vette észre és nem volt ideje védekezni. A kasza jobb karját érte és hatalmas sebet ejtett rajta. Csak ugy ömlött belőle a vér. István felordított fájdalmában. — Most megdöglesz 1 — hörögte Péter és újra István felé sújtott, de az most idejében félreugrott. Aztán ő is falemelte kaszáját. Tudta, miért támadt rá Péter és ez rettenetesen felbőszítette. Karjából csorgott a vér, de nem bánta, Megforgatta a kaszát és Péter felé suj • tott. A két kasza egymásnak csapott és a két legény vágta, kaszabolta egymást, gyilkos dühhel, vérbeborult szemekkel. Kiömlő vérük pirosra festette a búzát és a tarlót. Negyedóra múlva csendes lett minden, csak néha hallattszott egyegy elhaló, hörgő sóhaj, mint egy haldokló utolsó sóhajtása. Másnap reggel tátongó sebekkel a testükön, vérbefagyva, holtan találták meg a két legényt az aratók. Egyik sem engedte, hogy a másiké legyen a lány, inkább meghalte.k mind a ketten. ...És Balogh Örz3i mindkettőjüket megsiratta. SAKK Küchler Winter Gyulai Márki Sakkor Békéscsabai Sakkor Erőcsoportverseny, 1933 nov. 1. c3e5. 2. Hf3,e4. 3. Hd4,c5. 4. Hc2,d5 (a már csak igen ritkán alkalmazott megnyitás főváltozata. Világos egy fordított Aljechin megnyitást játszik meg és önként lemond a kezd ményezés előnyéről). 5. *3.f5. 6. d3.Hf6. 7. dxe.fxa. 8. c4Fg41 (feladja a leckét). 9 Fe2? (kézenfekvő és gyenge. Sötét gyalog felépítése nem elsőrangú és a „c4" lépés alapokban ingatja meg, jgy tehát szívesen megtolná a gyalogját. Ehhez azonban a világos vezérnek távoznia kell a „d" vonalból. Szöveglépés halyett Vd2 l) FXÖ2 10. Vx*2,d4.11. exd.cxd. 12. Vdl,Hc6 (a fenyegetést jobb fenntartani, xint keresztülvinni). 13. 0 —0,Fd6. 14. Hd2 (a „d" gyalog természetesen nem üthető Fxh2"f" fenyegetés miatt) 0-0. 15. Hö3,d3. 16. He3,Vc7. 17. g3? (súlyosbítja a heiyzetét, mert lyukat hagy „f3"on) He5. 18. Hd2.Vd7 (fenyeget Vh3 és Hg5). 19. f3,Fc5. 20, Velexf. 21. Hxf3.Hxc4. 22. b3,d2! és világos néhány lépés múlva feladta. a tisztvesztés elkerülhetetlen, pl. 23. Fxd2 Hxd2. 24. Hxd2,Hg4. 25. Hdc4,Vö6, más ut és célhoz vezet. Hirek Á Békéscsaba egyéni bajnokság hatvannégy résztvevővel, nyolc csoportban folyik. Az eredeti terv szerint öt csoportból kettő-kettő, három csoportból pedig egy-egy játékos jut a döntőba, valószínűleg azonban a vezetőség ezt megváltoztatja és mindegyik csoportból az első két helyen végzett játékos a döntőben is játszik. A harmadik forduló u'án I csoportban Bánszky, Hankó III., Böschatt, Il.-ban Zsuzsa, Molnár, Ancsin II., III-ban Liker, Kvasz, IV.-ben Ancsin I., Schilhán, V.-ben Erdős, Ancsin III. Endre, Vl.-ban Kocziha és Uhrin II . VII. ben Brhlik és Mészáros, Vili ban Leszkó I. vezetnek. A bajnokság nagy érdeklődés mellett, rendben folyik. A hastingsi versenyen Flohr csehszlovákiai bajnok győzött, mig a második és harmadik díjon Lilienthal és Aljechin dr. osztozkodnak. Lilienthal ezen szerepléséről csak a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg. annál is inkább, minthogy a győztes mögött mindössze fél ponttal végzett. Helyesbítés. Mult heti rovatunkba sajnálatos sajtóhiba csúszott be. A sző vegben szereplő: „itt az elmélyülés helyét egy távoli rókának, az ötletnek adja át" helyesen: itt az elmélyülés helyét egy távoli rokonának, az ötletnek adja át" olvasandó. Kiskunhalasi saját termésű édeskés uj- és óborokat a legjutányosabban a Csirke-piacon lévő Schneider-féle borpincében lehet minden mennyiségben bevásárolni