Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-14 / 10. szám

1934 január 14 Ára 10 fillér Vasárnap 61 évfolyam 10. szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPI LAP El öfizetési dijak • Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség éa kiadóhivatal 3 Békéscsaba: Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Kiutasítottuk Mellemét, az Ausztriából hozzánk átszökött necik vezetőjét. É8 iay van ez rendjen. A 134 osílrék fiatélembert, akik őtmasiroztak a haíáron, ha nem is valami rettentő nasy örömmel, nem is ovációval, de megya>os vendégszeretettel s a hajléktalanoknak, éhezőknek kijáró részvéttel és jóakarattal fogadtuk. Nem kérdettük meg tőlük, hogy honnan jöttek, hogy mit rt jöttek és hogy nit akarn&k nálunk, nem pedig reszberi azért, mert ezeket úgyis tudtuk, részben pedifc azért, mert első teendőnk az volt, hogy ker.yeiet adjunk nekik. A száíharmincnégy osztrák jól esően érezhette, hogy egy olyan nép földjére lépett, meíy nép a fáradi és éhes vándor mellének, ha az a vt-ndor nem is valami tuíságo&an szimpatikus és bizalomra gerjesíiő, nem szegez szu ronyt, n'ím rival rá, ellenkezőleg: segit rajta, Jöttek, fáradtak és éhesek voltak s mi segítettünk rajtuk, de . . . . . . igen, de. Kell ez a de, el maradhatatían és elhallgatni nem lehet ezt a de t s hogy ez igy va n, annak nem mink vagyunk az okai, ez bennük, a százharmincnegy horogkeresztesben rejlik. Bennük, a horogkeresztes mozgalomban, lényegében, eszközeiben. Abbén, hogy ez ő hatőrátlépésükkel egyidejűleg Becsben bomba, mégpedig — s ezt hangsuíyoazuk — horogkeresztes bomba robbant. Kedvesen s igazi magyar vendégszeretettel vendégeltük meg az „emigráns" osztrák fiatalembereket, de ugyanakkor leheleten volt meg nem hallanunk ezeknek a bécsi bombáknak robbanását s lehetetlen volt arra nem gondolnunk, hogy azok, akiket megvendégelünk, elvtársai azoknak, akik bombahajigálásokkal, teriorral, véres terrorral akarjak eiérni céljukat. Megvendegeltuk őket, de aztán körülnéztünk a portájukon s tudtukra adtuk, hogy szívesen adtunk nekik szállást, de szívesen vennénk, ha felszednék sátorfájukat s tovább állnának. Mert vendégszeretet ide, ven dégszeretet oda, végeredményben a mi házunkban elsősorban is mi vagyunk a fontosak, a mi életünk a legelsőbbrendü. Mi pedig nyugodtan akarunk élni. Ez az: nyugodtan. S az olyan vendéget, akiről tudva tudjuk, hogy nyugtalanságot okozhat, nem nagyon marasztaljuk. Nem mondjuk, hogy valamit is csináltak volna, hogy valamit is vétettek volna a mi nyugalmunk ellen, de vethettek volna s ahogyan ismerjük őket, vétettek is volna. Ez ellen védekeztünk. S ezzel minden eilen, amit ők jelentenek. Az izgatások, a demagógia, a robbantások, a merénylet eíler. S akkor, amikcr a vezetőjüket, Mattémái kiutasítottuk orszáybói. ezeket: az izgatást, a demagógiát, a robbantásokat, a merényleteket, az erőszakos, brutális s nekünk merő idegen horogkeresztet utasi tottuk ki. Állampuccs készült Franciaországban ? London: A ma reggeli angol lapok azt a szenzációs hirt közlik. hogy Franciaországban állampuccs késrüll. A lapok híradása szerint Dalad»er, Dorrerqueu, Caleiix. W igand és Chiappe vélték volna kezükbe a hatt lmat, akik diktatúrával irányították volna ez ország sorsat. De -- mint ez eneol lapok Írják — a kormány jóeíőre meg neszelte a tervet s megszállta a repülőtereket. Ugyanis Daladierék repülőgépekről löpctduláket akartak szórni a népnek, melybe n csatlakozásra hivlők volna fel a nemzetet. Paris cáfolja ezeket a híreket. Páris: A képviselőház ma éjjel befejezte a Staviszki ügyben előterjesztett interpellációk vitáját. A vita sorén ket napirendi javaslatot tettek. A jobboldal javaslalát Ibaranguer képviaelő, a redikáÜs szocielislákét Herriot terjesztette elő. A napirendi javaslatokra Chfrutemps kijelentette, hogy a kormány a jobboldali javaslatot dulas-ilja és felvetette a bizalmi kérdést. A kamara 360 szavazattal 269 ellenében a miniszterelnök mellett szavazott, a jobboldali napirendi javaslatot elutasította és a kormánynak bizalmát fejezte ki. Utána Herriot napirendi javaslatára szavaztak két részletben. Az elí-ő rész, amely kijelenti, hogy a köztársasági re ndszer kötelessége biztosítani a közéleti erkölcs mt gs?iiérdité sát és az igaaságszol gáltatás legszigorúbb fellépését, kézfelemeléssel fogedták el. A má sodik résznél, amely bizik abban, hogy a kormány kötelességét a felmerült kérdéssel kapcsolatban teljes mértékben meg fogja tenni, a miniszterelnök ujfcól felvetette a bizalmi kérdést. A kamara erre 376 szavattel 205 ellenében megszavazta a második részt is és a kormánynak a bizalmat. A radikális szociálista versaillesi ülésén súlyos incidensekre került a sor, 60 királypárti a terembe jött és szek és asztallábakkal ülni kezdték a jelenlevőket. A csillárokat és tükröket összezuták. Erős rendőri készültségeknek sikerült kiüríteni a termet. 20 sebesültet a korházban kötöztek be. Letartóztatás nem történt. Véres zavargások Brüsszelben Brüsszel: Tegnap a belga fővárosban véres zavargások vollBk. A fasiszták és anlitasiszték ütköztek össze. A zavargásoknak sok sebesültje van. Á főváros egész rendőrségét mozgositották. Az éjjel még a katonai csapatokat is riadókészültségbe helyezték. Január 22-én lesz Csaba város képviselőtestületének tisztújító közgyűlése Békésvármegye alispánja Békéscsaba város képviselőtestületének tiszlujitó közgyűlését január 22-re lüzte ki. A tiszlujitó közgyűlés tárgya : Az üresedésben lévő szülésznői állás betöltése. A rendes közgyűlés tárgysorozata : 1 Polgármesteri jelenlés a közállapotokról és közérdekű eseményekről. 2. Felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek ismertetése. 3. Iparos tanonciskola felügyelő bizottsúna tagjainak választása. 4. Kereskedő tenonciskola felügyelő bizottsága tagjainak választása. 5. Kéményseprési szabályrendelet módosítása. 6. Házhely átruházások ügyében hozandó határozat. 7. Közmunka törlés. 8. Néhai Kvasz Dezső ny. városi adótiszt temetési költségeinek megtérítése ügyében Kvasz János kérelnie. 9. Özv. Ásványi Józsefné kérelme gyógykezelési és temetési segély iránt. 10. Özv. Ásványi Józsefné kérelme kegydij megszavazása iránt. 11. Vandlik Berta kérelme segély ügyében. 12. Illetőségi ügyek. A póttárgy8orozalba felveendő ügyek. A japán dumping Mint Amfilrite opálkocsija a delfinek, a nereidák s a tritonok csapatából, ugy merült fel Japán, nedvesen és üdén, a hullámok smaragdágyából. Partjain szerte béke honolt s annak oltalmában szorgos emberkezek fáradtak lankadatlanul. Évszőzad hanyatlott, évszázad kelt ujro, de a csendet s a rendet mi sem zavarta. Ámde 1878-ban megnyíltak a tündérsziget kapui az angol—amerikai hajók előtt s azóta dultan nyüzsög a sárga boly. A szemlélődést felvóltotta benne a hatalomvágy, ez igénytelen egyszerűséget a mohó kapzsiság. A cudar aranyra éhezést, amelytől a kegyes Aeneas véreit intette, a fehér jövevények átültették Dainippon fiaiba és hogy milyen sikerrel, azt esek most látjuk, csak most érezzük, amikor a kereskedelmi imperializmus, amelyet Sigetaga Siga, Japán szellemi vezére eszelt ki és valósított meg, Abessyníában, Marokkóban, a Cape Hornnál, sőt Mekszikó—Panama—Ecuador - Venezuelában, szóval Afrika és Délamerika területén halomra dönt minden erődítményt, amelylyel az európai s az amerikai kapitalizmus előretolt hadállásait takarta és fedezte. Es Mussolini, akit igazán nem lehet megvádolni, hogy azemethunyna a rideg ténvek előtt, a fasiszta korporációk nagytanaceában elharsogta kelettől nyugatit? a meglepő, a lesújtó újságot : „Tul az Atlanti óceánon — panaszolta a Duce — kibontakozott az ipari kapitalizmus legnagyobb vállalkozása ; a távoli keleten, Ázsia szélső peremén Japán, miután 19C5-ben összemérte fegyvereit Európával, nagyléptekben rohan a Nyugat ellen." És ha valaki, ugy Mussolini ijedhetett meg legjobban a japán előretöréstől. A japán selyem kiszorította ez olasz selymet nemcsak az egyiptomi, nemcsak a syriai, nemcsak a délamerikai és északafrikai, hanem — s ez szinte megfoghatatlan — az albán s a jugoszláv piacról is. Hogy egyebet ne is mondjunk, Rhodos szigetén japán kerékpőr 20 pengőért, villanykörte 16 fillérért, zsebóra — kilószámra — 8 pengőért már kapható. Mindez érthető, ha szemelőtt tartjuk, hogy a ispán ipari munkás hetenként 80, sőt a textil gyárakban 120 órát dolgozik, noha bére 1933-ban 75 százalékkal csökkent s ha szemelőtt tartjuk, hogy mivel Japőn lakossága évenként több mint egy millióval szaporodik, a munkaerőtaitalék itt nagyobb, mint bárhol a világon s ennélfogva a japán áru termelési költsége 33—35 százalékkal alacsonyabb, mint az európai s az amerikai árué. Szóval Japán ui iperi civilizációformát képvijel, amely egyesíti magában Amerka példátlan technikáját s a munka-