Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-12 / 8. szám

34 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1 1934 január 3 Egy teherautó rongálódott megateg­nap délutáni tűzben (Üres üzlet. Szokás szerint. A tulajdonos most veszi kézbe a Közlönyt. Végigfut a címeken. Mi­kor ideér, letolja orrán a szem­üveget és gondol egyet. Aligha nem ilyenformán: „Da furcsa cimet adtak ennek 1 Hiszen azt se tud­juk, hogy tüz voltl") Nincs igaza kedves olvasóm. Félötkor gyulladt meg a Jókai utca 10. száz alatti házban egy autó és öt perc múlva a tűzoltók szirénája és a harangzugás nyo­mán ömlött a nép. Mindenki látni akarta a „vörös kakas" pusztítását. Egyetlen rohanás lett az Andrássy­ut. Egy kisfiú mellettem meg is állapította nagybölcsen: — Ha nem tudom én, kit vár­nánk, akkor se lennének többen... Biztos vagyok benne, hogy nem tudja az a kis srác, milyen igazat . mondott. Nyers megállapításához könnyen hozzágondolhatjuk, hogy bizony ez a Csaba még mindig nagy falu, ahol mindenki mindent megtud pillanatok alatt. De ne panaszkodjunk. Jut azért még irnivaló. A „plebszet" csak a kapu elé engedik, nem sokat látnak ; mennyien irigyelnek, mikor bemondom a varázsszót a rend­őrnek(„ujségiró") és szabad az uil... A tűzoltóautó reflektorának vilá­gánál Simon István detektív épp most veszi fel valakinek az adatait. Jegyezzük csak fel, hátha lesz valamilyen köze a dologhoz. — Pepó János sofför, Grünwald József csirkekereskedő alkalma­zottja. — Na és hogy történt? (Nagyszerű, itt mindjárt meg le­het mindent tudni.) Meséli: — Ugy volt az kérem, hogy a benzint vezető csöveket tisztítot­tam és közben fejemmel vagy vál­tammal ahhoz a vezetékhez értem, amelyik a hátsó lámpához viszi az akkumulátorból az áramot, a vezeték hozzáütődött a vas alváz­hoz, biztosan csupasz volt, rövid­zárlat keletkezett, a zsinór égni kezdett, bele kapott a benzines kezembe és a benzincsőbe (nyitva volt a csap) és egy pillanat alatt lángbaborult a kocsi. Eszembe ju­tott, hogy alig pár lépésre két hordó benzin áll, mi lesz, ha az lóngbaborul? Otthagytam hót a kocsit és kiguritotlam a két hordót. Sikerült. Közben már a garázafal is lángot kapott, kinntről is észre­vették és szaladtak a telefonhoz. — És jöttek a tűzoltók — szól bele mosolyogva mögöttem az egyik ércsisakos — a munkáját jól elvégző ember nyugodlságéval. — Kitoltuk a kocsit, küldtünk egy pár vizsugarat a szomszéd ház­tetőre, azután a lokalizált tűzzel mór gyorsan végeztünk. — Ez az egész? — Igen, de irja még meg azt is, hogy az öreg Fdipinyi bácsi milyen derekasan dolgozott. Meg­érdemli, hogy benne legyen neve az újságban... Már csak a garázsban dolgoz­nak. Sötétben. A karbid lámpa nem akar világítani. (Tiszteli képviselőtestület! Na­gyon aktuális lenne egy villany­lámpa beszerzése!) A kármegállapitást hallgassuk még meg : — Bennégett egy pár pokréc, a soffőr bőrkabátja és — tönkrement az autó... — mondja valamelyik hozzátartozó. — B rztosilva.. ? — Volt — vág közbe boldogan és indul befelé a házba. MMMMMMIMMIM^^ Háromezer vasgárdistát tartóztattak le Romániában A Daily Telegraph bukaresti le­velezője egy cikk keretében meg­említi, hogy a román miniszter­elnök meggyilkolásával kapcso­latban háromezer vasgárdistát tar­tóztattak le, de csak tizenkettő ellen emeltek vádat és igy — foly­tatja a cikk — bizonyosra vehető, ho#y a zavargások tovább is foly­tatódnak. Mezőmegyerre hozták az alföldi betörővezért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön, a kora reggeli órák­ban két szuronyos csendőr egy erősen megbilincselt embert kisért a csabai csendőrörs Lázár-utcában levő laktanyájába. A megbilincselt ember Lendvai (álnéven Nédai) Sándor, a hírhedt alföldi betörővezér, a két csendőr a szegedi csendőrörs tagja volt. Lapunkban már több ízben be­számoltunk Lendvai Sándor rab­lóvezér bűncselekményeiről. Az a'földi városokban és községekben elkövetett kasszafurások legna­gyobb részének ő és bandája a tettbe. Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szeged, Füzesgyarrrat, Hturla, Me­zőmegyer, Bátya, Ágasegyháza a nagyobb határkövek az ő hosszú bűncselekmény sorozatának. Mező -Hegyőrén — mint az emlé­kezetes —, 1932 május 20-ón éjjel, bandájával betört a községházára, thonnan a Wertheim-szekrényt ki­sörs;ették a főutcára s ott feltörték. Kétezer pengőt (aléltak , a községi pép<tárban, azt magukhoz vették s Átszöktek Romániába. Lendvai Sándor és társainak bűnügyében a szegedi csendőrörs indított nyomozást. Hónapokon ke­resítül üldözték a rablóvezért, de ez mindig ki tudott siklani a ha­tóság kezéből, míg végre d*c amber 20 án, Szolnokon kézre került. Éppen egy ujabb betörő-körutján volt akkor is. Harláról jött autón, ahol egy betörés alkalmával le­lőtte az éjjali őrt. Hartáról jövet Egyetlen francia sem fog meghalni egy magyar-román vagy más viszály miatt Francia lap Titulescu és Benes ármánykodásairól Bátyán és Ág fegyházán megsza­kította utjét. Bátyán a községhá­zát, Ágase^yházán a vaeuti pénz­tárt fosztotta ki. Dficamber 20 ika óta megbilin­cselve, szuronyos csendőrökkel újra végigjárja bűncselekményei­nek színhelyét. A helysnini nyo­mozásokon kell résztvennie. Bünlajstromának összeállítása könnyen m^gy. mert a hírhedt b«­förővezér megtört és teljes beis­merésben van. Sokkal nehezebb személyi ada­tainak ponlos megállapítása. An­nak ellenére, hogy az alig 28 éves ember már 7 évet ült a szegedi Csillagbörtönben, még azt sem tudják, hogy hol született. Á nycmozás során kiderült, hogy három asszony és két férfi hiszi fiának Lendvai Sándort. Neki magának három vadházastóraa és számos tör/énytelen gyereke van. Az összernbolt pénzből Tiaaave­csén három szép házat éa több hold földet vásárolt. i • Most Bánkutró! hozták Békés­csabára, ahonnan pár óra múlva már tovább is vitték Mezőme­gyerre, hogy eljátszassák vele a községháza kifosztását. Bandájának három cigánytagja Romániába szökött, mig öt társa már ét lett adva a szegedi ügyész­ségnek Lendvai Sándort Mezőmegyer­ről még tovább viszik s méi jó p&í hét beletelik, mig ő is a sze­gedi ügyészségre kerül. A párisi Revue Partementeire január elején megjelent száméban Henry de Chambon tollából rend­kívül éleshangu cikket közölt, amely még eddig nem tapasztalt nyers őszinteséggel éveken ót gon­dosan takargatott, kemény igazsá­gokat vég az arcába Banesnekés Tílulescunak. A nagy feltűnésre számot tartó cikket, lényegtelen részek elhagyásával az alábbiak­ban közöljük : Románia külügyminiszterének ki­jelentései több megjegyzésre kész­telnek. Először is a szlovák nép nem egyik ága a „csehszlovák" népnek. Csehszlovák nép nincs, csak csehsalovák állam. Hogyan lehetséges, hogy egy állam, mini Csehország, amely lé­tezését egyedül a szövetségesek akaratának köszönheti és egy má­sik állam, mint Románia, amely mértéktelen megnagyobbodását ugyanennek az akaratnak köszön­heti, ime, most ide állnak és azt mondják nekünk franciáknak : te­rületünkből egy négyzelcentimé­tert sem engedünk ót, erőszakot kell alkalmazni, hogy azt elve­gyék, megkockáztatva egv rette­netes háború kitörését. Csak el­szörnyülködve lehet ezt a beszé­det hallgatni. — Da ki tette Önt ily merésszé, Titulescu ur ? — kérdi tovább a cikk. Talán annak ..asz államnak hatalma, amelyet Ön képvisel? Talán hadseregének ereje ? Avagy országának gazdagsága ? Hiszen mindez olyan dolog, ami meglehetősen hiányzik Romániá­nál. Ón, Titulescu ur, elfelejti, hogy Románia mily feltételek mel­lett lépett a háborúba, ön elfelejti, hogy Románia mily szomorú figura volt a barc me­zején, ön elfelejti a bu­karesti békét. Benes és Titulescu urak azon­ban vegyék tudomásul, hogy ba holnap kedvük támad szomszédaikkal viszály­ba keveredni, egyáltalán nem számithatnak ránk. Másfél millió francia esett el a harc mezején az osztrák—szerb viszály okából, vagy ha ugy tet­szik, ürügye alatt. De egyetlen egy sem fog meghalni egy román­magyar, vagy bármi más viszály miatt. És ha holnap kitűnnék, hogy az érdekelt lakosság akaratából fo­lyólag a béke biztosítása érde­kében mellőzhetetlen a határok bizonyos mó­dosítása, mi franciák követelni fogjuk önök. tői, hogy ennek tegye­nek eleget és akkor — ugyebár — Önök, Benes és Titulescu ur, ezt teljesí­teni is fogják? Akkor hót mire valók ezek a harci kiáltósok, mire jó izgatni az európai közvéle­ményt? Azt hiszik Önök, hogy ez a helyes eszköz megsegíteni Fran­ciaországot abban a konstruktív munkában, amelyre olyan kitar­tással, önzetlenül és odaadással szánja rá magét, amelyben rejlő áldozatot — ugy létszik — Önök nem képesek érzékelni. Fontos tanácskozások a magyar határon átszökött horog­keresztesekről A belügyminisztériumban ma délelőtt fontos tanácskozások vol­tak arra vonatkozóan, hogy mi történjék az osztrák horogkeresz­tesekkel. Rövid tanácskozás után egyhangúan abban állapodtak meg, hogy az osztrák horogke­resztesek nem vállalhatnak mun­kát az ország területén. Általános mozgósítási főpróbát rendezett az Egyesült Államok hadügyminisztere Az Egyesült Államok hadügymi­nisztere egy folyóiratban előadja, hogy a hadügyminiszlerium köz­munkák ürügye alatt a legnagyobb titokban általános mozgósítási fő­próbát rendezett, amely nagysze­rűen sikerült, 300.00 ember részt­vételével. Kijelentette, hogy a hadsereg mindenféle tekintetben teljesen fel­készülve áll, akár belső, akár külső oldalról kellene a kormányt és a nemzetet megvédeni. Heves spanyolnáthaláz grasszál Tokióban Tokióból jelentik, hogy az elmúlt héten heves spanyolnáthaláz lé­patt fel. A halálozások száma meghaladja a 150-et. VT 1 Osnkott kényelmes, minden J időben kapható a Suhajda-garázshan, telefon 93.

Next

/
Thumbnails
Contents