Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-21 / 64. szám

r Ira 10 fillér 1934 m^'-cius 21 Szerda 61. évfolyam 63. szám MEGYEI POLITIKUS NAPILAP EISfixetési díjak i Helyben és vidéken posién küldve negvedévre 6 penpő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkini' 10 fillér Főszerkesztő: Ur. ff$«sisz Jéxsef Szerkesztőség és kiadéhivatal s Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás Serint. Két szék KOzul a földre? Amíg az olasz, a magyar és az osztrák közvélemény lelkes örömmel fogadta a római egyezmény létrejöttét, addig a kisantant a legnagyobb dilemmában vergődik. Vergődik, mégpedig azért, mert most már végkép nem tudja, hogy mitévő legyen. Prága mindenható külügyminisztere, a kisantant mozgató, éltető lelke, Benes, aki pedig eddig mindig helyesen szaglászta ki, hogy kihez kell állnia, mikor és ki mellett, kinek az érdekében kell verni a nagydobot, most megtorpant s tanácstalanul bámul maga elé. Hová is vezesse Csehországot, hová is vezesse a kisantantot, ezt a minden szörnyek szörnyé', melynek hárompupu kacskaringós teste az Oriáshegységtől a Fekete tengerig terjeszkedik? Eddig könnyű vo'ít válasz tani, merthiszen a kisantant előtt csak egyetlenegy ut állott, a francia-barátság, de mii tegyen most, amikor két ut kígyózik előtte? Az egyik ut Rómába, a másik ut (óh szörnyűség!) Berlinbe vezet. A két ut, valahol nagyon, de nagyon messze ugyan összetalálkozik egymással s az útkereszteződésnél Ausztria áll.j Akkor, amikor Európát az Anschluss veszélye fenyegette, amikor a 471.000 négyzetkilométernyi nagy Németország magához akarta szorítani Ausztria 80.000 négyzetkilométernyi területét, Benes és uszályhordozói minden gondolkozás nélkül Olaszország mellé csatlakoztak, mert az olaszok ellene voltak az Anschlussnak. Most megfordult a helyzet. Bár Olaszország korántsem akarja Ausztriát ugy, olyan formában magához láncolni, mint azt Németország szerette volna, de a hármas egyezmény bizonyos mértékig Olaszországot, ha nem is hübérurává, parancsnokává, de vigyázó őrévé tette Ausztria és Magyarország számára. Prágában ezt a hármas egyezményt ugy értelmezik, hogy Olaszország nem lenne ellene a Habsburg-dinasztia Ausztriában való restaurálásának. A Habsburgok restaurálásáról igen sok szó esik s bár Fey kijelentette, hogy erről egyelőre szó sem lehet, Európa közvéleményét mégis túlontúl sokat foglalkoztatja ez a kérdés. Mi sem természetesebb, hogy a restauráció legnagyobb ellenzője éppen Németország. Hiszen egy esetleges restaurációval eleve megbukna a Drang nach Osten terv, mely pedig egyik alappontja a német külpolitikának. A kisantant érthetően szintén kézzel-lábbal kapálódzik a restauráció ellen, mert attól tartanak, hogy az az osztrákmagyar monarchiát keltené újra életre. És ez az az érv, ez az ok, mely a kisantantot a Berlinbe vezető ut felé sodorja. Igen ám, ez eddig igen világos és egyszerű, csakhogy Benes nagyon jól tudja, hogy addig, amig Németország és Ausztria mint állam létezik, Berlinben sose fog meghalni az Anschluss eszméje s ez a tudat visszatartja a cseh külügyminisztert attól, hogy rálépjen a Berlinbe vivő útra. Két szék, Berlin és Róma. kinálja magát az ácsorgó kisantantnak. Melyikre ü

!jön le? Ezen töpreng mos Benes s van is min töprengenie, mert akár Berlin, akár Róma politikájával vezeti párhuzamosan a kisantant politikáját, tartania kel! a másik ellenszenvétől, haragjától. Most még választhat Benes a két szék közül, de ha sokáig habozik, könnyen meglehet, hogy két szék közül a földre fog esni. Csehországot lázba hozta a marséi tüntetés Présa : A cseh sejtót élénken foglalkoztatják a lengyel—cseh incidensek. A szocialista Acet cimü lep kérve kéri a lengyeleket, ne feledkezzenek meg a szláv vérrekonsógról. A varsói cseh követ ség ellen intézett tüntetést bizo nyára idegen elemek rendezték, akiknek érdeke a lengyel—cseh viszony megzavarása. Lengyelország iisztéban lehetne azzal, hogy Csehországban, mint szövetséges ben, jobban bizhatna, mint a Hitlerrel kötött szerződésben. A londoni Daily Telegraph Varsóból jelenti, howy a lengyel—cseh feszültség egyre növekszik. A félhivatalos lengyel lapok hangoztatják, hogy az egész nemzet fel fog zudulni a csehországi lengyel kisebbség kiirlása ellen. A lengyel diplomácia ezzel szemben nem maradhat tétlen. Tagadhatatlan, hogy a német—lengyel szerződés felkeltette Csehország bizalmatlanságét és azzal vádolja Lengyelországot, hogy lehetővé tette, hogy Németország minden erejét Csehország ellen összpontosiisa. A C3eh lepok céloznak erra, hogy Németország és Lengyelország rövidesen szerződést kötnek Csehország ellen. A kisantant államok köréhen nagy elkedwetlenedést okozott Mussolini beszéde Prága: Mussolini vasárnapi beszéde Prágában nagy elkedvetlenedést okozott. A hivatalos Prager Presse vezető helyen, vastag betűkkel irja, hogy a beszédből megláthatjuk, hogy az az ünnepség, amellyel az ujabb fasiszta ötéves tervet bevezették, nem alkalma . arra, hogy Csehországban a legutóbbi időben keletkezett jó benyomást fokozza. A római egyezmények tartalmából azt láthatjuk, hogy az egyezmény politikai téren messzemenő, úgyhogy teljes joggal politikai megállapodásra tett lépésnek tekinthető, airi szemmel láthatóan a kisantant ellensúlyozására van szánva. Belgrád: A római tárgyalások előtt és alatt a jugoszláv sajtó magatartása szinte napról-napra változott. Kedvezőilen híreket közöltek a lapok és a francia baloldali sajtó közléseit hozták. Általában azt irták. hogy Magyar ország a tárgyalások eredményével teljesen elégedetlen, sőt még azt is, hogy Gömbös meghiúsította a tárgyalásokat. A tegnap reggeli lapok mér ellenséges hangon írtak, különösen Mussolini beszéde miatt, amelyben Ausztria függetlenségét és a szerződő államok jogát hangoztatta. A/, utóbbiról a Politika périsi tudósítója azt irja, hogy Magyarországon jog alatt köztudomásúan S/ent latvén koronája országainak visszaállítását értik. Mussolini e jog hangoztatásával régi revíziós terveire tér vissza. Erősen kifogásolja a lap Mussolininek a lefegyverzés kérdéséről elhangzott kijelentéseit, amelyekben hangoztatta, hogy a feifagyverzett államok gondolni sem akarnak a leszerelésre, a lefegyverzetlek pedig védelmi fegyverekre tesznek szert. Ebből a tudósiló azi látja, hogy Mussolini fel akarja fegyverezni a lefegyverzetfeket. Páris: A Paris Soir megállapítja, hogy Mussolini beszéde fenntartja erőteljes állásponiját a leszerelés és a revizió kérdéséről. Nem volna semmi célja, ha a folyamatban levő tárgyalások részleteivel foglalkoznánk, — irja a lap — mert rövidesen megállepitást nyer, hogyan lehetséges a szoros együttműködés Franciaország és Olaszország között, amelyre szükség van. Egy beszéd, bármilyen heves legyen is, nem elég ahhoz, hogy felborítson egy helyzetet és elejét vegye a legutóbbi aktív eszmecserének, de megtéveszthet, még ha nem is nyugtalanít. A románok feloszlatták a magyar városi tanácsokat Kolozsvár : Az uj román közigazgatási törvény megszavazásával a kormány törvényes alapot szerzett arra, hogy a vérosi tanácsokat feloszlassa. A három erdélyi nagyvárosban, Kolozsvárott, Nagyváradon és Brassóban a községi tanácsokat máris feloszlatták. A régi tanéc3 helyébe kinevezett ideiglenes tanácsba Nagyváradon és Kolozsvárott csak románokat neveztek ki, Brassóban jutott csak egyetlen egy hely a magyarok számára. Tragjikomikum Havannában London: Az Associated Press havannai jelentése szerint tegnap egy féltékeny fiatalember többször rálőtt egy leányra. A lövés nagy rémületet keltett a városban és a kepitólium védőőrsége a kapitélium elleni támadás kezdetének vélte ezt és tüzeléssel válaszolt. A lövöldözés több városrészre kiterjedt, a ny ugalmat csak nagynehezen és több halott és sebesült árán sikerült helyreállítani. üeghait a holland anyakirályné Hága: Emma anyakirályné ma reggel 8 órakor meghalt. Hollandia mély részvéttel fogadta elhunytát.