Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-18 / 62. szám

1934 má

rcius 18 Vasárnap 61. évfolyam 61. szám ESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI ÜAPILAP Előfizetési díjak i Helyben es vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Feisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal 3 Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás Sérint. Tavaszodik Pénteken és szombaton délelőtt zsúfolásig tömve volt a polgármesteri szoba előtt levő folyosó. Bent a polgórmesteri teremben dr. Bud János országgyűlési képviselő fogadta a város népét. A kérők, a panaszkodók egymásnak adták a kilincset. Az egyik még jóformán ki sem jött, a másik már ment be. Se vége se, hossza nem volt a roppant csapatnak. Mintha az egész város kérni akart volna valamit ez országgyűlési képviselőtől, aki mindenkinek bajái végighallgatta. Mennyi panaszt hallhatott dr. Bud János pénteken és szombaton délelőtt ? Mennyi panaszt, melyet mind, mind Trianon számlájára kell felírnunk. Mert hiába minden jajgatás, hiába szidják és hibáztatják anynyian nagy elkeseredettségükben az ország kormányrudjának forgatóit, el kell ismernie mindenkinek, hegy minden baj és keserv kútforrása Trianon. Trianon irta meg a mi végrendeletünket, Trianon ácsolt keresztet számunkra, Trianon ver szöget testünkbe, mert Trianon ki akar végezni bennünket. De mi nem vesszük tudomásul, nem fogadjuk el Trianon végrendeletét, felebbezünk az igazsőg nevében az igazsághoz, felebbezünk ez ellen a rettenetes végrendelet ellen s addig is, mig ügyünket el nem intézik, harcolunk, küzdünk a pribékekkel és nem engedjük magunkat keresztre feszíteni. Évek, hosszú évek óta tart mőr ez a mi felebbezésünk. Európa eleinte meg sem akart hallgatni bennünket, Európa bedugta füleit, de mi kiszedtük ezeket a vattákat s Európa ma már nemcsak, hogy hallja szavunkat, de igazat is ad nekünk, jogosnak találja felebbezésünket. Mussolini, Olaszország miniszterelnöke volt az első, aki nemcsak, hogy igazat adott nekünk, de lándzsát is tört mellettünk s megsegítésünkre sietett. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök kormányprogramjába vette a revíziót s az a tény, hogy ma Dollfuss osztrák szövetségi kancellárral Rómában tőrgyal a Dúcéval s hogy a győztesek leghatalmasabbjának, Franciaországnak nagykövete is felkereste kormányelnökünket, ékes bizonyítéka a Vezér helyes politikájának, Magyarország Gömbös Gyula vezetésével kilépett, kitörte magát veszélyessé válható izoláltságából, levegőre, napfényre ment s a kezdet sikere jogosan kelt minden magyarban reménységet a jövőt Illetőleg. Vijjoghatnak a vércsék, károghatnak a varjak, senki le nem tagadhatja, hogy tavaszodik. Ha létrejön az olasz—osztrák —magyar megegyezés — ami iránt semmi kétségünk nem lehet — felenged gazdasági életünk rettenetes jege, rügyet bont és levelet hajt a magyar élet zúzmarás fája. Mi korántsem hisszük azt és nem is mondjuk, hegv most már rózsás lesz az életünk, hogy Magyarország ismét tejjel-mézzel folyó Kanaánná válik, de azt hisszük és hirdetjük, mert szemünkkel látjuk, hogy tavaszodik. Az élet ismét megindul a Tisza táján, lezulni fog a bilincs s ha lelkileg erősek maradunk, testileg is azzá lehetünk, olyannyira, hogy eljön az idő, amikor képesek leszünk ezt a bilincset széttörni, levetni magunkról. A csabai iparosok és kereskedők panaszáradata dr. Bud János országgyűlési képviselő előtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Városunkban időző országgyűlési képviselőnk, dr. Bud János, mint legutóbbi ittlétekor, most is össze ült Békéscsaba iperosaival és kereskedőivel, hogy panaszaikat, kívánságaikat meghallgassa. Mig legutóbb az Ipartestületben, ugy most a Kereskedelmi Csarnokban volt a szinte családias benaőségü megbeszélés. Tardos Dezső dr. a Kereskedelmi Csarnok elnöke üdvözölte dr. Bud János országgyűlési képviselőt, Jánossy Gyula polgármestert. valamint a vendég iparosokat s felkérte a jelenlevőket, hogy akinek panasza van, ugy terjessze azt elő. Leelőssy Albert szólalt fel elsőnek, aki arról beszélt, hogy az iparosság helyzete aggasztó. Megrendülten tárta fel a valót, azt, hogy ez iparosság legnagyobb része teljesen munkenélkül áll, jóformán kop al s aki még ugy ahogy fenntartja magát, az is az évtizedekkel ezelőtt összegyűjtött vagyont éli fel. Leelőssy Albert hangoztatta, hogy nem kér az iparosság semmit, csak munkát, mert ba munkát kap, minden baja megoldódik. Beszéde végén Leelőssy Albert arra kérte dr. Bud Jánost, adjon felvilágosítást arról, meddig fog ez a szomorú hélyzet tartani. Kovács Mihály, az Ipartestület diszelnöke azzal kezdte felszólalását, hogy mindenben megerősíti Leelőssy Albert szavait. Felszólalásának további részében Kovács Mihály foglalkozott az osztrák iparfejlesztési intézményekkel, hangsúlyozva, hogy azokhoz hasonló intézményekre nálunk is nagy szükség ienne. A termésrendelattel foglalkozva kijelentette, hogy kívánatos lenne olyan intézkedések tétele, melyek teljesen szabaddá tennék a gabonaforgalmat. Kovács Mihály kitért az IOKSzkérdésre is s abbeli véleményének 8dott kifejezést, hogy az IOKSz eddig nem nagyon felelt meg voltaképpeni céljának, a hitelnyújtásnak. Ezzel kapcsolatban Kovács Mihály erra kérte dr. Bud Jönost, hogy hasson oda, hogy az IOKSz céljának megfelelően működjék s elsősorban is a vidéki kisiparosoknak nyújtson hitelt, mert a főváros kisiparossága amugyis hitelhez tud jutni. Az adóhátralékok annyit vitatott, boncolgatott kérdését hozta ezután szőnyegre Kovács Mihály s azok részbeni vagy egészben! egyszersmindenkorra való törlése mellett tort lándzsát. Kovács Mihály felemiitette, hogy az adóhátralékokra vonatkozó, 1929 ben kiadott törvény lehetővé teszi a törlést. Kovács Mihály ezután még a hőzadómentességről, a közszállitásokról és az önsegélyező csoportokról beszélt. Utána Csiernyik Lajos a békéscsabai férfiszabék szakosztálya nevében egy kérvényt nyújtott át dr. Bud Jánosnak, melyben a férfiszabók támogatást kérnek az országgyűlési képviselőtől a közszállitások elnyeréséhez. Bud János dr. nyomban kijelentette, hogy kész támogatni őket, de előbb illetékes helyre nyújtsák be a pályázatot. Zsíros Pál szabómester az országos vásárok ellen kelt ki. Sérelmezte, hogy országos vásárokkor az idegenek olyan árrombolást idéznek elő, mely nagy anyagi, de erkölcsi kárt is okoz a helybeli iparosságnak és kereskedelemnek. Szerinte az ilyen vásárokat megyevásárokká kellene átformálni, ami azt jelenti, hogy csak megyebeli városok és községek iparosai és kereskedői vehetnének azon részt. A kereskedők részéről dr. Gyöngyösi János, a Kereskedelmi Csarnok titkára szólalt fel elsőnek. Örömmel állapította meg, hogy azok az adókedvezmények, melyek a múltkori értekezleten még csak óhajok voltak, ma már legnagyobb részt valósággá váltak, de amennyire örül ennek, oly naay sajnálattal kell megállapítania, bogy a nagy folyóadők lényegében teljes mértékben és nagyságban megmaradtak. Mint a kereskedőtársadalom egyik legnagyobb sérelmét említette fel Gyöngyösi dr. azt, hogy az adókivetéseknél oly horribilis haszonkulcsot számítanak az adókivető hatóságok, melyek egyáltalán nincsenek arányban a bevétellel és a rezsivel. Gyöngyösi János dr. csatlakozott Kovács Mihály ama véleményéhez, hogy szükség volna az adóhátralékok részbeni vagy egészbeni eltörlésére. — Igaz, — mondotta — hogy van egy törvény, amely azt mondja, ha a hátralékos egzisztenciája veszélyben forog, el lehet tőrölni a bátraiékot, de ezt már csak akkor alkalmazzák, amikor az adóhátralékos tényleg elvesztette egzisztenciáját. A Kereskedelmi Csarnok titkára ezután az áralakulásról beszélt s kijelentette, hogy a mostani áralakulás teljesen aláássa a kisipart és a kiskereskedelmet. A detail kereskedelemben óriősit estek az árak, ami részint azzal magyarázható, hogy sok a kereskedő, részint azzal, hogy mivel a kiskereskedelemnek nincs pénze, igen sokan még veszteséggel is eladják az órut. Itt tért ki Gyöngyösi János dr. a békéscsabai cipésziparosok és cipőkereskedők ismert nagy sérelmére, arra, hogy egy idegenből jött kereskedő mily lehetetlen olcsón árusít lábbeliket. Hangoztatta dr. Gyöngyösi János, hogy amellett, hogy ez anyagi károkkal jár a csabai cipészszakméra, erkölcsi károkat is okoz, mert a fogyasztóközönség ezek utén azt fogja hinni, hogy a többi cipészkereskedő tul drága. Jól tudja, hogy ezekben az alacsony árakban nincs semmi törvényellenes, de mégis kellene valamit tenni, hogy az ilyen árrombolás meggátoltassák. Gyöngyösi János dr. ugyancsak sérelmezte a gyárak detailüzleteinek és a nagyáruházaknak a kisiparral és kiskereskedelemmel való versenyét, mert ez az utóbbiak elsorvadásához vezet. Steinberger Imre a gabonakereskedelem és a fakereskedelem speciális bajait adta elő, majd a posta es a telefon magas tarifáját tette szóvá. Faragó Vilmos a szénfuvardijakról beszélt. Szelner Antal azt sérelmezte,