Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-11 / 7. szám

1934 január 11 Csütörtök 61 évfolyam 7. szám EÍESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI MAPILAP Előfizetési díjaki Helyben és vidéken postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkin!' 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176,. Hirdetések díjszabás szerint. Lex Veneris Az eugénika problémáiról mostanság igen sok szó esik nemcsakküiföldön, de nálunk is. Mióta pedig Németország megalkotta sterilizációs törvényét, a Lex Veneris probléma — ntm is érdemtelenül — az érdeklődés, a komoly , érdeklődés középpontjába került. Vannak, akik minden tehetségükkel, erejükkel, körömszakadtáig ellene küzdenek, de ugyanannyian, vagy még többen mellette törnek lándzsát. Az eugénika hivei természetesen elsősorban az orvosok. Az orvosok megdöbbenve, sőt elrémülve tapasztalják, hogy a világháborút követő időkben mily nagy százaiékát teszik ki az összbetegeknek a veneris betegek száma. Az orvosok, igeri, az orvosok törnek lándzsát az eugénikai követelmények mellett, merthiszen ők tudják a legjobban, hogy a veneris betegségek, az örökletes elmebaj és a tuberkolózis mennyire pusztítják a fajt. A Telsia egyesület indította meg az akciót az eugénika érdekében, az eugénika mellett s csakhamar csatlakozott ehhez a mozgalomhoz az Országos Közegészségügyi Egyesület, a Magyar Családvédő Egyesület, a Magyar Elmeorvosok Egyesülete s természetesen az egész magyar orvostársadalom. A kezdeményezők törvényelőkészítő bizottságot alakítottak s elkészítették a magyar Lex Venerist, amely jelenleg a belügyminisztérium előtt fekszik. Mit akarnak elérni a kezdeményezők és miért, mi célból kezdték meg akciójukat? Meg akarják menteni a magyar fajt, mely a világháború után rohamos pusztulásnak indult. Kissé talán furcsán hat ez a kijelentés, de igy van. Ezt nem lehet, nem szabad megmosolyogni, mert tanuk vannak, akik bizonyítani tudják ennek a kijelentésnek helyességét. A tanuk számok, statisztikai adatok, melyek könyörtelen, kérlelhetetlen szigorral, meggyőző hahó akar lenni, egy nagy felkiáltás, figyelmeztetés a magyarság számára. Magyarok készítették, a magyarság szeretete, féltése sugárzik belőle. A jövendő generáció egészségének érdekében készült, a jövendő generációt s azon keresztül a magyar jövendőt akarja megmenteni. erővel mutatnak rá a faj pusztulására. A probléma keresztülvitele olyan nehéz, amilyen égető maga a probléma. Sterilizációról persze—hogy egyelőre-e azt nem tudni — nincs szó a magyar Lex Veneris-tervezetben. S egyáltalán nincs benne semmi radikális, — sőt brutális — intézkedés s az egész inkább egy nagy Titulescu elhagyja Romániát? Bukarest : A romén poütikei hebzet még rrindig nem nyert megoldást és TiSuiescu ügyét e legnagyobb homály fedi. Titulescu tegnep Sinejsból visszeérkezett Bukarestbe, ehol a legnagyobb titkolózásba burkolózik és szokása ellenére egyáltalában nem nyilatkozik, hogy vállalja-e a külügyi tárca vezetését vagy sem. Hir szerint valószi-ü, hogy Tiiulescu Tyler jelentése a Népszövetség pénzügyi bizottsága előtt Genf: A Népszövetség állandó 3 ik és 4-ik negyedére vonatkozó a sok huza-vona után belép a Tatarescu-kormányba. Titulescu taktikája ugy létszik bevált, mert mégis tőle függ a romén kormányválság megoldásának ügye. Lapzártakor jelentik, hogy a Daily Maily értesülése szerint Titulescu nem fogadja el a külügyi tárcát, sőt el hagyja Romániát es Párisban ügyvédi irodát nyit. be a bolettaalap javára. Ezen a réven is ujabb milliókkal terhelte meg a kormány a bankokat és gyárakat a mezőgazdaság érdekében. Ezenfelül a mezőgazdasági alap céljaira a szénbányavállalatok külön uj adót fizetnek, melyet nem hárítanak ót a fogyasztásra. Ez is speciálisán karteladó. Ugyancsak megterhelte a kormány a bolettaalap javára a textilgyárakat, amennyiben a tex'il forgalmiadóvéltságot 50 százalékkal felemelte, amit maguknak a gyáraknak kell befizetniök. Speciális karteladót létesített ezenfelül a kormány a kertelilleték bevezetésével, melyet valamennyi karteliélt szakmának kell viselnie a mezőgazdaság megsegítése érdekében. A bankokat különlegesen megterheli a kormány a gazdatársadalom javára a gazdavédelmi rendeletben, mikor arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy évente fizessenek a kairathozzájérulá8Í alap javára az összes betétállományuknak megfelelő fél százalékos öszszeget. Megelőzőleg mér felemelte a pénzügyminiszter a pénzintézetek által sajátjukból fizetendő betéti kamatilletéket és ezenfelül leszállította egy fél százalékkal a pénzintézetek kamatkülönbözeti hasznát. Ha még hozzávesszük azt, hogy a gazdavédelmi rendelet a tőkevisszafizetést teljesen felfüggeszti, hogy a kamatlábat minden gazdaadósra nézve öt és fél százalékra, a védett birtokra nézve pedig négy százalékra szállítja le, ho&y a dollárrendelettel még ez aranydolláralapon létrejött kölcsönök kamatfizetését is a lecsökkent napi árfolyamnak megfelelő jóval alacsonyabb mértékben állapította meg és hogv a zálogleveles köl csönöknél 9—9 7a %-os annuitás helyett minden gazdaadósnak csak 5 és 3A százalékot kell fizetnie, ugy világosan meg van cáfolva az a véd, mintha a kormány valóban a bankok érdekét tartaná szem előtt és azokat védené a mezőgazdasággal szemben. Csak két számot kell felhozni, amely világosan és kétségbevonhatatlanul jellemzi a kormány egész gazdaságpolitikájának valódi irányzatát. Az egyik az, hogy a mezőgazdaság adósságterhétéppen a jelenlegi kormány évi 220 millióról 90 millióra csökkentette és ezt a 130 millió pengővel csökkentett összeget a bankoktól vonta meg, a»iely csökkentés meghaladja a mezőgazdaságnak a mezőgazdasági cikkek áreséséből származó teljes károsodását. A másik adat pedig az, hogy a mezőgazdaság megsegítésére megteremtett mezőgazdasági alap körülbelül 75 milliónyi összegéhez a bankok és a kartelek- egymaguk legalább 40 százalékkal járulnak hozzá. pénzügyi bizottsága tegnap folytatta Magyarország pénzügyi helyzetének megvizsgálása ügyében még tegnep Tyler jelentésével megkezdett és Imrédy Béla pénzügyminiszter előadásával folytatott ülését. A következő hivatalos közleményt adták ki: A Nemzetek Szövetségének állandó pénzügyi bizottsága ez alkalommal is vizsgálat tárgyává tette Tyler jelentése elapján Magyarország 1933. évi bankok és a kartelek védője a kormány? pénzügyi helyzetét. Ezenkívül foglalkozott Tyler és Biuce, a Nemzeti Bank tanécsadója véleményével. A magyar kormányt Imrédy Béla pénzügyminiszter, mig a Nemzeti Bankot Baranyai Linót képviselte. A bizottság elvben megállapította azokat az eszméket, amelyeket a tanács elé terjesztendő jelentésébe foglalt. A jelentést a közeli napokban megszövegezik. A független kisgazdapárt vezére legutóbbi politikai megnyilatkozásaibsn ismételve azzal vádolja meg a kormányt és a miniszterelnököt, hogy a bankok és a ksrtelek érdekeit védi. Ezt a szemrehányást a pártpolitikai ellenzék részéről már jól ismerjük, mert hiszen valahányszor kifogylak az érvek, mindig és valamennyi kormánnyal szemben előréncigálták ugyanezt a réfogást. Hogy ezúttal sem egyéb ráfogásnál ez a kormány ellen szegzett állítás, azt nagyon könnyen ki lehet mutatni. Nem kell egyéb, minthogy felső* roljuk azokat a terheket, amelyeket éppen a Gömbös-kormány a bankok és a kaitelek vállaira hárított, még pedig éppen a gazdatársadalom érdekében és ennek javéra. E * a felsorolás a következőképpen fest: Az inségjárulék bevezelésefalkalmából a kormány a részvénytársulatok adójának 20 százalékával pótlékolta a társulati adót. Min'hogy o bankok valamennyien, a gyáripari vállalatok tulnyomórésze részvénytársaság, ez az ujabb 20 százalékos adóteher a bankokat és a karteleket sújtja. Az adók pótlékolásánál a részvénytársaságokra a társulati edó 40 százalékos pótlékát rótta ki a kormány. Az inségjárulékkal együtt tehát 60 százalékkal emelkedett a bankok és a ksrtellált gyáripari vállalatok társulati adóterhe, Ez sem valami nagy kímélet velük szemben. A mezőgazdaság megsegítéséről szóló kormányrendelet a bolettaalap javéra a részvénytársaságokat kötelezte, hogy saját vagyonuknak két és fél ezrelékét szolgáltassák