Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1934-03-15 / 60. szám
1934 március 15 Csütörtök 61. évfolyam 59. szám MEGYEI KO PCLITIKAI NAPILAP Elfifizetési dijak • He'yben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás Djérint. I AAn.innni 'u n ri ' ri — r" *" ' y,m,m r * 1 l,1ll >"' 1* 1 Márciusi ifjak .,Lesz-e gyümölcs a ián, melynek nincs virága ? Avagy virág vagy-e hazám ifjúsága?" Igy kiáltott fel közel száz évvel ezelőtt a nemzet lánglelkü költője, Petőfi Sándor. Ebben a kétségbeesett, fájdalmas felkiáltásban benne van Petőfi egész hazájáért, népéért, fajáért izzó, lobogó lelke, benne van a nemzet jövőjéért, történelméért való aggódás. Micsoda szomorít, micsoda kétségbeejtő állapotok lehettek akkor, hogy Júlia poétájának igy kellett felkiáltania, milyen lehetett akkor a magyar ifjúság, az arszlánok, a dandyk, hogy a nagy költőpróféta nem hitt abban, hogy gyümölcse lesz a fának. Petőfi ifjúsága azonban bizonyságot tett arról, hogy igenis lesz virág a fán, hogy gyümölcs, szent magyar gyümölcs lesz belőle. 1848 március 15-ike kibontotta minden szirmát e virágoknak, 1848 március idusán ezek az ifjak virágba borították a magyar élet terebélyes, már-már korhadó fáját. Uj életet, uj levegőt, uj illatot, uj történelmi perspektívákat hoztak pirosan izzó szivükkel s egy fiatal, egészen uj ösvény felé vezették a nemzetet. Petőfi, aki nem hitt, vagy legalábbis kételkedett a magyar ifjúság életrevalóságában, abban, hogy az az ifjúság képes lesz felfogni a kor nagy eszmeáramlatait és azok szárnyán kivivni a nemzet nagy álmát, a függetlenséget, szemében a boldogság, az öröm könnyeivel lelkesítette az oroszlánokká vált arszlánokat. Micsoda idők, micsoda emberek ! A nemzetet, a legutolsó zsellértől a grófokig mindenkit, magával ragadta a márciusi ifjak harca, a lelkek egy szent, nagy, egyetemes érzésben és akarásban forrtak össze egymással s a Kárpátoktól az Adriáig egy szó, egy fáklyaként |lobogó, világító szó gyújtotta lángra a lelkeket: szabadság! Szabadság! — Ezt zúgta a szél, ezt búgta a harang, erről prédikált a pap, ezt tanította a tanitó, erről zengett a költő, ezt dalolta a madár; minden, minden eköré az egy szó köré csoportosult, ebben az egy szóban egyesült. És amikor ütött a tett órája, amikora lelkes szónoklatok meghallgatása helyett csatasorba kellett állni, kardot, puskát kellett fogni, mert száz felől tört a szent Édesanyára, Magyarországra az ellen, a nemzet tudta a kötelességet s az utolsó lehelleíig ott küzdött a csatamezőkön. A szabadságharcot leverték. Bécs nem birt velünk s segítségül hivta az orosz medvét, aki eltaposott bennünket. Azóta sok évtized rohant el a nemzet felett. Uj eszmékért uj emberek lelkesedtek. Boldog Kétszáz sztrájkoló cipész tüntetése Budapesten Budapestről jelentik, hogy kétszáz sztrájkoló cipész ma délelőtt a Révay- és a Vesvóry utcákban tüntetést rendezett, de a rendőrség hamarosan közbelépett s szétoszlatta őket. Rendzavarás nem történt. Márky Barna dr. aiispán adta át a békéscsabai buzakiállitás kitíintettjeinek a dijakat A Békéscsabán decemberben megrendezett országos buzekiéllitás kitüntetettjeinek szerdán dél előtt f^l 11 kor, a kisgazdák székházénak nagytermében, Márky Barna dr. alispán adta át ünnepélyes keretek között a dijakat. Az ünnepségen jelen volt Jánossy Gyuta polgármester, Só lyomy Lipót, a Békésvarmegyei Gazgasógi Egyesület titkára, Remenár Géza fővegyé3z, Tass Ferenc a felsőmezőgazdaaógi iskola igazgatója. Kovács Pál, a kisgazdák elnöke és még többen a békéecsabei nobilitésok közül. Márky Berna dr. alispán a tőle megszokott lendülettel méltatta a buzakiállitás eredményét. Beszédében kitért arra is, hogy Békésvármegyét ugy emlegetik az egész országban, mint a legjobb gazdasági viszonyok között élő megyét s ennek megvan az a hátránya, hogy bajait senki nem veszi komolyan és nem istápolja azokat. — Mi a magunk erejére vagyunk utalva — mondotta az alispán — s éppen ezért össze kell tartanunk, mert csak egységben lábolhatunk ki a bejokból. Ezután dr. Márky Barna alis pán őszinte köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a buzakiállitás megrendezésében részt veitek, igy legelsősorben is a Békéscsabai Vegykisérleti- és Vegyvizsgálóállomésnak és a Kisgazdák Egyesületének, de köszönetet mondott a megye egész gazdatársedalmának is. Az alispán után Sólyomy Lipót emelkedett szólásra, aki viszont a megye gazdatársadalmának nevében dr. Márky Barna alispánnak féjezte ki köszönetét, azért a szeretetéri és odaadásért, mellyel a gazdatársadalom iránt viseltetik. (A teremben levők lelkesen megéljenzik az alispánt). Sólyomy Lipót beszéde végén azt hangoztatte, hogy Békésvár' megye gazdatérjadalmának első sorban és mindenek felett búzatermeléssel kell foglalkoznia, mert a tüze adóit kenyeret, életet évszázadokon át a megye népének. Ezután Bagyinka Pál a Kisgazda Egyesület titkára felolvasta azoknak a névsorát akik kitüntetésben részesültek. Hitler is ellenzi a Habsburgok restaurációját Berlin : A Havas iroda távirata szerint Hitler kancellár fogadta a jugoszláv berlini nagykövetet. A megbeszélés során Hitler és a kö> vet az osztrák Habsburg-restauráció ellen foglaltak állást. Német politikai körökben fontosnak tüntetik fel a megbeszélést. Ausztriában még mindig folyik a tisztogatás Bécs : A Reichf post értesülése szerint az osztrák elemi és polgári iskolák keiolizálása során átszervezik az iskolákat és hozzávetőlegesen száz iskolaigazgatót bocséjtanak el. Még nincs végleges döntés arranézve, hegy ezek EZ elbccsájlott igazgatók nyugdijat kapnak-e vagy sem. A megüresedett állásokat csak a jövő iskolai évben töltik be. Állítólag több kerületi tanfelügyelőt is menesztenek. is volt a magyar nép, ám ép pen ükkor, amikor örülve örül tünk a békének és a jólétnél kitört a világháború, melyet ; trianoni békediktátum követet Tizenöt keserves esztendej haldoklik Magyarország. Mei haldoklik. Hiába mondana akármit, aki nyitott szemnx nézi a magyar jelent, jól látjí hogy ez halódás. Nem a gazdasági válság, nem lehetetlen viszonyok a gyilkc sok, korántsem. Az anyagi szegénységbői k lehet lábolni, a gazdasági kri zis ronggyá tépheti ruhánkai de meg nem ölhet bennünkel A lelkekben van a hiba. Ho a nemzeti érzés ? Alszik Ma gyarország, mert elszédült £ sors suiyos csapásai alatt. El kábult s kábulatában nem gon dol kötelességére. Ki gondol itt arra, hogy má tizenöt hosszú esztendeje Po zsony Bratislava, hogy a Báná tizenöt esztendeje más nációnál érleli a búzát ? Vessünk számot magunkkal nézzünk a lelkünk mélyére, tegyük szivünkre a kezünket Í valljuk be, de őszintén, minder szépítgetés nélkül: hol van hová lett a nemzeti, a faji tüzl Éleszti-e valaki bennünk ezt < tüzet ? Költő dalol-e magyar álmokról, harang bug-e, szél zug-e pap prédikál-e, tanitó tanit-í erről? Nagy mulasztások s félő hogy végzetes mulasztások tör' téntek itten. A békevilági ge neráció hovatovább öregszik Lassan-lassan a háborús és Í háború utáni generáció kerü majd az élet kormányrudji mellé, az a generáció, mélynél számára Arad, Kolozsvár csal éppen olyan földrajzi nevek mint akár Honolulu vagy Ha vanna. A magyar ifjúság egy része az intellektuelek, akik látjál ezt s akiknek a március ifjai az ideáljai, hangos, vészes hahót kiált ebbe a vaksötét magyar éjbe s kérve kérik életűn! mostani irányítóit, hogy telje sitsék kötelességüket, ápoljál és gondozzák a magyar jövendí fáját, hogy az virágot bontsoi és gyümölcsöt érleljen, hog; uj márciusi ifjakat adjon i nemzetnek.
